Pápa és Vidéke, 12. évfolyam 1-53. sz. (1917)

1917-08-05 / 32. szám

XII. évfolyam. Pápa^ 1917 augusztus 5. 32. szám. PAPA ES VIDEKE Szépirodalmi^ közgazdasági és társadalmi hetilap. A papai Katholikus Kör es a papa-csóthi esoeCesi kerület tanítói körének hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egész évre 12, fél évre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 26 fillér. A lap megjelenik minden vasárnap. Kiadótulajdonos: A Pápai Katholikus Kör, A szeruesztésért felelős: Szentgyörgyi Sándor. Szerkesztőség: Főtér 10. házszám. A kiadóhivatal vezetője: Pados Antal, Csatorna-utca 8. házszám, ahova az előfizetési- és hirdetési-dijak küldendők. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz Hajnóczky Árpád könyvkereskedése és lapunk nyomtatója Stérn Ernő. Igazságosság és Béke. — Irta: Dr. Giesswein Sándor, prelátus. — Ha igazi békét akarunk, nem szabad Krisztust szégyenelnünk. Krisztus az, aki legyőzte a világot, vagyis a mammonizmus szellemét. Ez év februárjában több katholikus ország képviselői összegyűltek Zürichben, a neutrális Svájc ez ipari gócpontjában. Ari ól beszeltek, hogyan lehetne a katholikusok közötti kapcsolatot a háború után megint megalkotni. Kissé későn tették ezt, de jobb későn, mint soha. Valljuk csak meg, katholikus részről nagyon kevés történt a nemzetközi kapcsolat érdekében. Maguk, a különben nagyon agilis német katholikusok -ezt az oldalát a katholikumnak elhanyagolták. Az egyedüli internacionális találkozóhelye a katholikusoknak még az eucharisztikus kongresszusok voltak, de ezek sem voltak ám mind olyan értelemben internacionálisok, mint pl. a bécsi, ahol tőlünk is sokan részt vettek, sőt ott is azt láttuk, hogy az internacionális jelleg csak néhány külső demonstrációra szorítkozik, aztán mindjárt külön voltak a nemzeti csoportok. Így lettek a katholikus népek idegenek egymáshoz, a régi idők keresztény népcsaládja már -nincs oly intim összeköttetésben — dacára a közlekedés könynyüségének — mint akár a középkorban volt. A katholicizmus minden erejét: imát és munkát arra kell most felhasználnunk, hogy a népek szivéből a gyűlölködés dudváját kiirtsuk és elültessük oda Krisztus szeretetének palántáit. És ebben a munkában sokat tehetnek a mi katholikus asszonyaink. Nem mondom, hogy mindegyik Angela de Costa példájára egy-egy óriási Krisztus-szobrot állítson fel. A rejtekben végzett szociális munka által Krisztus-emlékeket állítunk a szivekbe. De azért tehetünk és tegyünk valami láthatót is. A Szent-Alajos-Társulat kebeléből indult ki még az 1916. év folyamán az az eszme, hogy építsünk itt valahol Budapest táján béketemplomot, ahol örökösen imádkozzanak azokért, kik a háborúban hősi halált szenvedtek és könyörögjenek azért, hogy a jövőben részesítsen Isten a béke adományában. E templom főoltára pedig legyen az andeszi Krisztusnak szobra, hogy a békét itthon és odakünn annál keressük, ki azt a békét adja, amelyet a világ nem tud adni. Azóta ez az eszme már konkrét alakot öltött. 1917. év május 17-én folyt le Kispesten a Magyar Béketemplom Építő Egyesület alakuló közgyűlése, melyen határozatba ment, hogy a kispesti plébánia területéhez tartozó magyar állami munkástelepen diszes templomot építsenek Krisztusnak, a Béke fejedelmének tiszteletére, mely zarándokló helye legyen mindazoknak, kik a háború okozta sebekre vigaszt keresnek. Legyen ez a templom a keresztény népek testvérülésénak jelképe és legyen a magyar nemzet nemes gondolkodásának és keresztény buzgalmának hirdető szava. A magyar béketemplom ne csak az új munkástelep plébániatemploma legyen, hanem a keresztény Magyarország megújhodásánál: szentélye. Hitközségi számadás. A pápai r. k. hitközség; számadása az 1916. évről. Jelen számunkban folytatjuk a Süle Gábor főgondnok által gondosan összeállított és a pápai r. k. hitközség terjedelmes pénztári zárószámadásának és vagyonkimutatásának már megkezdett közlését, amint következik: Pénztári jelentés 19x6. évről. Az 1916. évi hitk. zárószámadás annyira részletezett, hogy abból figyelmes áttekintés mellett bárki is tiszta és tárgyilagos képet alkothat magának a hitközség anyagi helyzetéről, háztartásának berendezéséről. Mégis többféle szempontból szükségét éreztem annak, hogy egy jelentés keretében a könnyebb és messzebb vezető tájékozás, a kellő miheztartás végett némi összehasonlításokat tegyek; másrészről, hogy a pénztárkezelés egy évi működésének eredményeiről legalább a főbb vonatkozásokban beszámoljak. Jelentésem anyagát következő pontokba foglalhatom össze: a) Költségvetés és zárószámadás egyeztetése; b) a jelen és előző évi számadás egybevetése; c) a jelen és előző évi vagyonkimutatás összehasonlítása; d) hitközségi adó pénztári kezelésének ismertetése; e) az adóteher viselés aránya; f) a jövedelem megosztás aránya. a) Költségvetés es zárószámadás egyeztetése. I. Bevételi rész. Az összehasonlítás során legyen szabad előre bocsátanom, hogy a számadás anyagának összeállításánál, illetve elrendezésénél eltértem az elődöm által készített költségvetés tervezetétől, hogy jobban kidomboríthassam és szemlélhetőbbé tegyem a hitközség számadásának egész tartalmát. Ezen megállapítás után vagyok bátor bemutatni az egyeztetési művelet eredményének főbb adatait. Az 1916. évi költségvetés szerint — új bevétel — címe alatt kimutatott bevétel összege K 24682"67. Az — egybevétel — címe alatt kimutatott hiány fedezésére előirányzatba vett bevétel K 26623-31. A két bevételi tétel összesen K 51305-98. Ezzel szemben az 1916. évi számadásnak egyik bevételi összege K 41937-58. A hiány fedezésére szolgáló 1916. évi hitközségi adóbevétel számadási eredménye K 20720-89. A két tétel együttes összege K62658"47. A költségvetés és számadás első két társtételét összehasonlítva egymással kitűnik, hogy a tényleges, vagyis számadási bevétel túlszárnyalta az előirányzati bevételt 17254 91.