Pápa és Vidéke, 12. évfolyam 1-53. sz. (1917)

1917-07-29 / 31. szám

XII. évfolyam. Pápa, 19x7 julius 29. 31. szám. PAPA ES VIDÉK Szépirodalmi, közgazdasági és társadalmi hetilap. A pápai Katholikus Kör es a paoa-csóthi esoeresi kerület tanítói körének hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egész évre 12, fél évre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 26 fillér. A lap megjelenik minden vasárnap Kiadótulaj dopos A Pápai Katholikus Kör. A szerKesztésért felelős: Szentgyörgri Sándor. Szerkesztőség: Főtér 10. házszám. A kiadóhivatal vezetője: Pados Antal, Csatorna-utca 8. házszám, ahova az előfizetési- és hirdetési-dijak küldendők. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz Hajnóczky Árpád könyvkereskedése és lapunk nyomtatója Stern Ernő. Hol tanítsanak a pápai bencések a következő tanévben ? Ez a kérdés foglalkoztatja most az érdekelteket. Nem akarunk az eseményeknek, az illetékes hatóságok, vagy testületek hozandó határozatainak elébe vágni. Hogy azonban mégis tájékoztassuk az érdeklődőket az ügy jelen állásáról, alább leközöljük a v. tanács, illetve a polgármester átiratát, melyet a napokban intézett a pápai róm. kath. iskolaszékhez. 82Ó6—1917. ikt. sz. Pápa r. t. város polgármesterétől. A róm. kath. Hitközség tekintetes iskolaszékének Pápán. A tanintézetek elhelyezése tárgyában a mai napon értekezlet tartatott a városházán. Ezen az értekezleten szóvátétetett, hogy a r. k. hitközség iskolaszéke 1917—1918. iskolai tanévre a szent Benedekrendnek azt az épületét, melyben a háború alatt előadásaikat taitották, nem hajlandó átengedni. Az értekezlet egyhangúlag hozott határozata értelmében azon tiszteletteljes kérelemmel fordulok a róm. kath. hitközség tekintetes iskolaszékéhez, hogy a máskent nehezen megoldható kérdésre való tekintetekből e tárgyban hozott határozatát feloldani és a szent Benedek-rendnek az épületet a fent jelzett időre rendelkezésre bocsátani szíveskedjék. Megjegyzem, hogy a más irányú megoldás is tervbe van véve, ez kérelem alakjában a helyi kórház parancsnokság utján az illetékes minisztériumhoz fog felterjesztetni. A döntést annak idején közölni fogom. Pápán, 1917. év julius hó 26-án. Mészáros s. k. polgármester. Néhány szó a konyhakertészet fontosságáról. — Irta: Molnár István pápai urad. kertész. — Hosszabb idő után újra városunkba bukkantam be. Mint valami világjáró, akit minden érdekel, engemet kíváncsiságom a piacfelé hajtott. Tapasztaltam, hogy az idén különösen mily sok baj van a zöldségfélékkel. Az volt a meggyőződésem, hogy Pápán, ebben a hires zöldségtermelő vidékkel rendelkező városban a régi állapotokat fogom találni. Meglepetésre és szomorú tapasztalatokra adott alkalmat ez a kíváncsiságom. Úgyszólván üres piacot találtam. Ami pedig csekély zöldségféle volt árusítás céljából felhozva, azt oly horribilis árakon kínálgatták, hogy egyszerűbb jövödelmü családok részére nem is igen voltak beszerezhetők. Bizony sokan üres kézzel távoztak onnan. A fenti ténynek konzekvenciáit nem vonom le ezen hasábokon. De ezeken a bajokon segíteni kell. Segíteni még pedig haladéktalanul. Kötelességünk és TÁRCA. A szentiváni ujmise. Pápateszér filiálisában, Bakonyszentivánon e hó 22-én ujmiséjét mondotta Sebestyén Gusztáv, a szent hittudományok horostyánosa, cisztercitarendi áldozár, akit Kránitz Kálmán, veszprémi félsz, püspök e hó 8-án szentelt fel pappá a zirci apátsági templomban. Az ujmisés Birnbauer János kántortanító fia, egyetlen gyermeke, keresztnéven Jenő, aki középiskolai tanulmányait Győrött és Veszprémben végezte s először — szülei óhajára — a jegyzői pályára lépett s csak egyévi noszlopi jegyzősegédeskedés után lépett a zirci rendbe. A noviciátusi év letelte után apátja Innsbruckba küldte s az ottani hires egyetemen végzi teologiai tanulmányait, melyeket még 2 éven át folytat ugyanott, honnét majd mint teologiai doktor kerül vissza a rend szolgálatába. Atyja, aki közel 30 évi tanítóskodását Tolna- és Pestmegyében kezdte, Feliérmegyében folytatta, és 13 év óta Veszprémmegyében működik, azelőtt Magyarpolányban volt kántortanító, 4 év óta pedig a bakonyszentivániak köztiszteletben álló, népszerű főtanítója, a vármegyei bizottságnak is választott tagja és egyike a vármegye legképzettebb és legtekintélyesebb néptanítóinak, aki sokáig elnöke volt a devecser- városlődi tanítói körnek. A primicia napján a kis bakonymenti községet közelről-távolról elözönlötték a jámbor népek. A falu apraja-nagyja, mely már hetek óta készült e szép alkalomra, mint nagy ünnepre, alig tesz ki 600 lelket, de keveset mondunk, ha a megjelentet számát 2000-re becsüljük, mert Pápateszér, Bakonyság, Szűcs, Csót, továbbá Nagydém, Lovászpatona, Béb, a környékbeli puszták, a fogolytábor, szóval az egész vidék csakúgy öntötte a sok népet, melyből csak egy negyedrész fért az aránylag nagy templomba, és a többi bizony a tágas templomtérre szorult. Az áldásosztás alkalmából szokásos emlékképekből 1200 db már rég elfogyott, amikor még sok százan várták az áldást. Mozsárduirogás és az egyetlen harang hivó hangja mellett pont 10 órakor vonult át a menet az iskolából a templomba. A példás rendben álló ezernyi néptömeg sorfalai között, elől a kereszttel s vagy 20, fehérbe öltözött koszorús lánnyal, karingben felvonuló papok és Rázgha Balduin magyarpolányi lelkész oldalán teljes papi ornátusban lépett a templomba az ujmisés, kit ünnepi orgonaszó fogadott. •>••! Először Veni Creator Spiritus-t, majd Asperges-t intonált s a hivek szentelt vízzel való meghintése után az Ujholdvasárnap eirnén kitett Oltári szentség előtt elmondotta az ujmisés Rázgha Balduin rendtársa kézvezetése mellett első szentmiséjét, mely alatt Gerstner Béla keszthelyi káplán mint cerémonárius, Zsigmond József, pápateszéri káplán és Horváth Szaléz ciszterci teologus, mint diakonusok, Lackner B. Kelemen bencés teologus, mint tüz- és tömjénvivő, továbbá