Pápa és Vidéke, 12. évfolyam 1-53. sz. (1917)

1917-07-29 / 31. szám

2. PÁPA ES VIDÉKÉ 1917 julius 29. érdekünk parancsolja. Kötelességünk még pedig azért, mert amig a férfiak nagyrésze fegyverrel kezében védi ha­tárainkat és családi tűzhelyeinket, az itthonlévő családtagjaik megélhetési vi­szonyainak javítása és a közélelmezés kérdésének megoldása fontos hadiérdek. A háború harmadik esztendejének végéhez közeledünk. Hála Isten, ellen­ségeink azon gyalázatos szándékát, hogy bennünket kiéheztessenek, sikerült meg­akadályozni. Azonban ez még mind nem elég. Tán a békéhez is közelebb jutunk, ha ellenfeleink befogják látni, hogy szándékuk nem jár sikerrel. Én azt hiszem, nem elég azzal beérni, hogy földmivelő ország vagyunk, s elég, ha szép gabonatermésünk van, hogy ezzel meg van oldva minden nehézségi? Nem! A kenyér mellé bátran odaállíthatjuk a zöldségféléket is. Tehát ezen növényzet nagybani termesztését ajánlom felka­rolni. Fddig csak kellő szakképzettséggel bíró kertészek látták be, hogy mily nagy mulasztást követnek el ott, ahol alkalom volna a főzelékféléket nagyban termeszteni és még eddig nem tették. Biz' a háború sokra megtanít. Már az ország egyes helyein belátták a vezető­körök is e fontos kérdés megoldását. Ma a konyhakertészet fellendítése égető szociális problémává lett. Kecskemét, Cegléd városok határaikban nagyobb terjedelmű zöldséges kertéket alakítot­Balassa Brúnó és Borián Elréd, mint gyertya­vivők segédkeztek. Az első evangélium után a szószékre lépett Stenger Gyula, csóti plébános, aki hatalmas szentbeszédben gyönyörűen festette le és tárta a hivek elé a papi hivatást és an­nak magasztosságát. A kórust Szentgyörgyi Sándor, pápai egyházkarnagy vezette, akit a primiciáns és atyja (utóbbi fiatalkori testi-lelki barátja és katonapajtása) már hónapokkal ezelőtt arra kért, hogy az ujmise alatt a meghívandó énekesekkel gregorián-éneket mutasson be s az orgonán kisérje. Gondosan kidolgozott li­tografált füzetekből énekelt a kar. A füzet címlapjából ahhoz értők könnyen megállapít­hatják a programot. Missa solemnis (cum partibus mutabilibus missae Dom. VIII. p. Pent, omnibusque — occasione prima missa praescriptis — hymnis) in tono Gregoriano seu chorali, quae decantataest sub sacra prima missa in Ecelesia filiali S. Joamis Baptistae in Bakonyszentiván die 22. julii, 1917 a R. D. P. Gustavo, Eugenio Sebestyén, Ss. Theo, baccalaureo, Neopresbytero O. Cist, cele­brata. A kórusban egyébként • á következők vettek részt: Kühár Flóris dr., bencéstanár, jelenleg celldömölki lelkész, Gaál István, me­zőkövesdi főkántor, Frész János szomori és Pintér József pápateszéri kántortanítók, Hor­tak, igy ezzel nagyon megkönnyítették a város élelmezését. Ha ott, hol a talaj is több ho­mokot tartalmaz, így a nedvességet előbb elpárologtatja, lehetséges volt ezt meg­tenni, miért ne lehetne városunknak is ezen példát követni. Vagy vegyük Nagykőrös városát, hol az uborkater­mesztéssel ez évben már a hires uborka­termő Znaim ausztriai várost is felül­múlja. A nálunk uralkodó klima, to­vábbá a talajviszonyok is megfelelőek arra, hogy zöldségfélét termeljünk. Ezt az állításomat még a mostani nagy szárazság mellett is fenntartom. Ter­mészetesen sok függ a hely megválasz­tásától is. Mert nem lehet zöldségfélét termeszteni ott, hol nem rendelkezünk kellő viz mennyiséggel. Ezen a bajon is segíthetünk, ha felhasználjuk a vá­rosunk határában eredő Tapolca folyó vizét. Tudom, sokak tán azt felelik erre: könnyű azt papiroson elvégezni. Ezen kishitüeknek csak egy példával szolgá­lok, amely tán megfogja győzni ennek ellenkezőjéről őket. Mert ne feledjük el azt, hogy legrosszabb öntözési mód a kannákkal való locsolás. Van ennél sok­kal jobb és nem oly költséges, mit alább ismertetni fogok. (Folyt, köv.) Hitközségi számadás című cikksoro­zatunkat a jövő számban a Pénztári jelen­téssel folytatjuk. váth Konstantin és Maráki Árkád ciszterci végül Vértesi Frigyes pécsegyházmegyei inns­brucki egyetemi hallgatók és mások, mind­megannyi gyönyörű-hangu, lelkes, a gregorián­énekben jártas énekes. Az előirt énekeken kivül néhány szép Griesbacher betétet énekelt Gaál István szólóban, s elhangzott négyszó­lamú férfikarban Szentgyörgyinek egy alkalmi karéneke is »Sacerdotes Domini . . Mise végén áldásosztás alatt Gaál ma­gyar alkalmi énekeket énekelt s mondanunk sem kell, hogy gyönyörű énekével mélységes hatást keltett. • Déli 1 órakor az összes szereplők, a rokonok és egyéb meghívottak az iskolában ebédre gyűltek össze. Lehettek vagy 70-en kiket az örömszülők vendégül láttak. Ött volt a már megnevezetteken kivül Holzinger Titus, bajai ciszterci tanár, később a fenyőfői búcsú­ról érkezett Maár János, szűcsi plébános, a magyarpolányi tanító és biró, a pápateszéri intelligencia, valamennyi koszorúslány és még igen számosan a faluból is. A felköszöntők sorát Rázgha Balduin nyitotta meg. Beszéltek még Kühár Flóris dr., Horváth Konstantin, Szentgyörgyi Sándor és többizben a primiciáns és atyja. Délután 3 órakor ünnepélyes, liturgikus vecsernye volt, mely az ünnep egyházi részét lezárta, de az iskolában, sőt az egész faluban még igen soká uralkodott ünnepélyes hangulat. Értesítők ismertetése, ii. R. k. főgimnázium. (A pannonhalmi szent Benedek-rend pápai kath. főgimnáziumának Értesítője az 1916/17. iskolai évről. Közzéteszi: dr. Teli Anasztáz igazgató. Nyomatott a főiskolki könyvnyom­dában 64 oldal.) Az Értesítő elején I. Ferenc József re­mekül sikerült arcképe és Tomor Árkád tanárnak a király halála alkalmából rende­zett iskolai gyászünnepélyen mondott gyö­nyörű gyászbeszéde van reprodukálva, mire az iskolai év története következik, melyből a következőket vesszük ki: A gimnázium épülete idén is hadi­kórház volt, igy most is az elemi iskolában folyt , a tanítás, a r. k. hitközség azonban a jövő iskolai évre az épület átengedését már megtagadta. (Arról, hogy jövőre hol fognak tanítani, az igazgató nem tesz említést. A szerk.) A tanári karból Boksay Endre, világi, rajztanár és Zsilavy Sándor, világi, ének­tanító már a háború kitörése óta katona, előbbi már hadnagy, utóbbi pedig zászlós, A rendtagokból Blazovich Jákó, Holler Kon­rád és Kuzmits Virgil, mint tábori lelkészek vonultak be még a tanév elején, helyettük Kolos Ferenc és Poór Szilveszter kerültek Pápára, mig utóbbit a tanév végén szintén be nem hivták katonalelkésznek. A tanulók közül 1 nyolcad-, 4 heted-, 4 hatod- és 1 ötödosztályu növendék lett katona. A volt tanítványok közül Grób János és Németh József hősi halált haltak, Marton­falvy Imre eltűnt, Varga Imre, Okolicsányí József és Galavits Lajos fogságba kerültek. Egy V.o. növendék, Barca László az iskola­padból került betegágyba és februárban meghalt. Ugy a felsőbb, mint az alsóbb osztá­lyúak kongregációja igen szépen működött, az intézet maga több igen sikerült ünnepélyt rendezett, ezek közül kiemelkedik a május 15. és 16 án a színházban rendezett előadás, mely fényes anyagi és erkölcsi sikert ara­tott. Hadi tanfolyamot hallgatott 4 heted­osztályos, érettségit tett 5 nyolcadosztályos s egy magántanulóval (Széptóth Mariskával) együtt 10 érettségi bizonyítvány lett kiadva, 3 jelesen, l jól, 5 egyszerűen érett, 1 pedig egy tárgyból javító vizsgálatra utasíttatott. Felvétetett 323 rendes és 23 (15 fiu és 8 leány) magántanuló, levizsgázott 302 rendes és 20 (14 fiu és 6 leány) magán­tanuló. Az összes növendékek magyar hono­sak, 60%-ban pápaiak, 92%-ban r. k. vallá­súak voltak. A tanulási eredmény elég jó, amennyi­ben 18 tiszta jeles növendéke lett az inté­zetnek. A jövő tanév szept. 1-én kezdődik a beiratásokkal. " (•$*• •$.)

Next

/
Thumbnails
Contents