Pápa és Vidéke, 11. évfolyam 1-52. sz. (1916)

1916-02-20 / 8. szám

1916 február 20. PÁPA ÉS VIDÉKE. 3. Legfontosabb teendők a jövő évi termés biztosítása és az állatállomány fenntartása végett a tavaszi munkálatok. Minő növények termesztésére fektessük a fősúlyt, e tekintetben különösen ajánlva a tavaszi kenyérmagvak, hüvelyesek, kender és len termelése. A vetőmag beszerzése. A burgonyavetőgumó beszerzése. Rézgálic és benzin beszerzés. A vetőmag soronkfvüli szállítása. Igáserő pótlása: lovak felmentése, befedezett kancák mentessége, kórházi lovak kölcsönzése, katonaságtól kimustrált lovak beszerzése, egymás kisegítése a községekben. Kézi munkaerő pótlása: katonai szabadságolások, katonai munkáscsapatok, gazdák és munkások háromhavi felmentése, 43 — 50 éves gazdák felmentése, gépészek, kovácsok felmentése, hadisegélyezettek munkára kényszerítése, hadifoglyok alkalmazása, közerő kirendelése, a nők munkája a gazdaságban, gépek fokozottabb beszerzése. A tenyészállatok kímélése végett teendő intézkedések. A levágás tilalmának kiterjesztése a bikaborjukra. Tehenek, üszők és üszőborjuk eladása levágásra csak állatorvosi vélemény mellett volna megengedhető és a visszaélések büntetése. A lefejő tehenészetek. A bikaborjuk mind felnevelendők az ököranyag pótlására és hizlalásra. A sertéstenyésztés, juh- és baromfitenyésztés terén szükséges teendők. A főbíró ezután közölte a bírákkal és jegyzőkkel a hadifoglyok tartása körül életbeléptetett újabb intézkedéseket azzal, hogy a fogolytartók értesítendők, miszerint február 20-ig felmondhatják az eddigi szerződést. Végül indítványára az értekezlet kimondotta, hogy feliratot intéz a földművelésügyi m. k. minisztériumhoz, kérvén azt, hogy az összes bevetetlen föld4. Könnyen beleegyezett már a férj új •élet kezdésébe. Lelkét lopta ki a halál gyermekével. Rideg önző számítás ült a szeretet s a dalok helyére. S e dalnélküli élet átgázolt az embereken. Kíméletlen volt családok jóléte iránt, kíméletlen kolduló gyermekek, nehéz sorsra utalt kis tót fiúk iránt. Eleinte titkos öröm öntötte el lelkét, mikor .ablakán kitekintve látta a szemközt fekvő ház törmelékein ülve az állati módon fáradó embereket. Vasárnapokon telepedtek oda s itták az ablakon át leső ember borát. Élvezet volt nézni, mikor előbb szavak, aztán üvegek, majd kövek röpködtek embertől emberhez. A kés bele-belevillant a nagy zűrzavarba. S vér folyt. Meleg, sötét, életek alkotására hivatott erős vér a hideg, piszkos földre .. . Aztán a kocsmában folyt tovább a dalok nélkül való ember kiméletlen élete. A végrehajtó lett jóbarátja s ellensége az egész világ. Bosszút állt az egész világon, mert az ő lelkét kifosztották. Mert ő meghalt. S haltak a boldogságok tőle, mint fertőző betegségek idején. Ur és munkás, gazdag és szegény nem kerülhette el sorsát. De különösen a szegények és kevésbé müveitek estek bosszúszomjának áldozatul. Halál és halál járt azok nyomában, akik közösséget vállaltak velük . . . területet az állam által requiráltassa s vagy katonai kirendeltséggel, vagy pedig hadifoglyokkal munkáltassa meg, szóval értékesíttesse. Ezzel (1 óra tájban) a gyűlés véget ért. Délután fél 2 órakor a jegyzők közös ebédhez ültek ugyanott. Az ebéden részt vettek Bélák Lajos főszolgabíró, Polák Ferenc, farkasgyepüi főerdész, Illés Lajos földmivesiskolal tanár, továbbá a marczaltői, csóti és lovászpatonai jegyzők neje s illetve családja is. A szomszédos szobában a bírák nagyrésze ült asztalhoz. Jó konyha és kitűnő pince jellemezte mindig Hindler vendéglőjét, ezúttal is méltó volt régi jó hírnevéhez, s igy nem csoda, hogy noha a délutáni vonatokkal utazók kénytelenek voltak korábban útra kelni, még a késő délutáni, sőt esti órákban is maradtak ott néhányan. Közélelmezési bizottsági ülés. — 1916 február 15. — Városunk közélelmezési bizottsága e hó 15.-én délután Mészáros Károly polgármester elnöklete alatt ülésezett, mely ülésről a következőket jelenthetjük: Polgármester bejelentette, hogy a tengeri szükséglet végett Budapesten járt és a földmivelésügyi minisztériumban 65 wagon tengerit kért. Megígérték, hogy a katonai igények kielégítése után a város is ki lesz elégítve. Az alispán ama leiratára, hogy a város szerezzen be rizst, a bizottság elhatározta, hogy 2 wagonnal vesz, ha nem drága. 5. A megnövekedett család elhagyottan élt. Az anya főzött, a gyermekek anya és apa nélkül nőttek fel. Ridegség, cselédi nevelés volt osztályrészük. Egyik csak rosszaságon törte fejét, a legkisebbik gyermek pedig a többi kedvence volt. A felnövekedett leány erre öntötie ki asszonyi ösztönös lelke melegét. Mint »kis anya« kényeztette a legkisebb babát, kinek kedvére kellett járnia a többi testvérnek. S jaj volt a sora annak a fiúnak, aki betegesen, gyöngén élt köztük. Még komoly baja is tettetés gyanúját vonta fejére s nem hiányzott az ütleg. Alamuszi, alattomos nevet kapott, pedig csak fájó naiv titkai kezdtek lenni. Anya, megértés nélkül nőtt fel valamennyi. S mégis ez a beteg gyerek érezte meg sorsuk vadságát. Éjjeleket sírt át. Gyengesége miatt elvonva a gyermekjátékoktól, gondolkodás, látás volt a napi kenyere. S meghalt gyermekkora. Szerette a cigánymuzsikát. Odaült a cigányok közé apja kocsmájában, de nem örvendezésre, aminthogy nem is a víg nótákat szerette, hanem a búsat, szomorút. Valahogyan elragadta lelkét atyja dalos lelkének öntudatlanul beléje átszakadt foszlánya s ápolgatta, őrizte, óvta, hogy életben megtartsa, hogy meg ne halhasson. — halmi. Lángráf Zsiga biz. tag a tej árát literenkint 38 fillérben kéri maximáltatni, mert fél, hogy a város tej nélkül marad. A bizottság elébb kérdést intéz a tejtermelő gazdaságokhoz, hogy mennyiért hajlandók a tejet szállítani. Az élelmezési, az u. n. lisztiroda személyzetének a napidíjait felemelte a bizottság, igy Roller Brankóét 4 K-ra, a két régebben alkalmazott díjnokét 2 K 40 fillérre. Polgármester bejelenti, hogy a liszt ellen január 1-től kezdve a mai napig semmiféle panasz nem érkezett be. A bizottság e bejelentést örvendetes tudomásul vette s egyben felhívta a lisztárusokat, hogy amennyiben a molnárok nem jó lisztet szállítanának, úgy a szállítmányt ne fogadják el, hanem utasítsák vissza. Végül bejelenti elnök, hogy fát csak a pápai uradalom szállít a városnak. Billitz Ferenc eddig 8000 köbméter fát adott el Pápa város közönségének. Ezzel a gyűlés véget ért. Az isteni gondviselés és a háború. — Irta: Preiner István. — 3. (Folytatás). Az emberek csak eszközök Isten kezében és véghezviszik azt, amit Isten elhatározott. Ezzel azonban nem tagadom azt, hogy úgy az egyes ember akaratának, mint egy nemzetének is megvan a maga befolyása az eseményekre. Mindaddig, míg értelme ép, míg érzelme uralkodni tud kívánságain és szenvedélyein, mindaddig az ember minden egyes tette bizonyságot szolgáltat, hogy ő hajtotta őket végre s ő felelős értök. IIa pedig ez áll egyes emberekre, áll nagyobb tömegekre, nemzetekre is; ezek szintén érzik, tudják, mit cselekesznek, ismerik indító okait s így érzik is felelősségüket tetteikért. De azt is tudják, mert lelkiismeretük súgja, hogy bár tetteik szoros kapcsolatban vannak akarati elhatározásukkal, de elhatározásuk indító okai önmaguktól, külső körülményektől, sőt esetleg felsőbb erőtől, Istentől is származhatnak, — más szóval az isteni gondviselés egy magasabb cél szerint is irányozhatja úgy az egyesek, mint az egész emberiség sorsát. Az ember tehát sem úgy P.incs teremtve, hogy akaratát a természeti tények kényszerüleg befolyásolnák, sem úgy, hogy mindent tisztán és függetlenül maga tenne; hanem egy fensőbb Lény is irányítólag hat reá. Vegyünk csak egyes emberek s nemzetek életéből néhány példát. Nem az isteni gondviselés férfiát kell-e látnunk Széchenyi István grófban? A még könnyüvérű ifjú csak mulatságokra gondol, midőn látja, hogy atyja sírva imádkozik nemzete pusztulása miatt, ez mélyen hat a tehetséges ifjúra. Foglalkozni kezd hazája sorsával, magába száll, felébred vallásos érzelme, ez figyelmezteti hazafias kötelességére s elhatározza, hogy egész életét hazájának szenteli. Ki tagadhatná, hogy Széchenyi egész pályája szoros sorozata a szabad elhatározásé tényeknek? De van-e történetíró, aki ki ne merné mondani, hogy Széchenyit az isteni