Pápa és Vidéke, 11. évfolyam 1-52. sz. (1916)

1916-01-30 / 5. szám

XI. évfolyam. Pápa, 1916 január 30. 5. szám. ES VIDÉKE B Szépirodalmi, közjfazriasä»! é*t társadalmi hetilap. A pápai Katholikus Kör es a oaDa-csóthi esDeresi kerület tanítói körenek hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egész évre 12, fél évre 6, negyedévre 3 K. Egyes szára ára 26 fillér. A lap megjelenik minden vasárnap Kiadótulajdonos: A Pápai Katbolikus Kör. A szt ruesziésért felelős : Szentgyörgyi Sándor Szerkesztőség: Főtér 10. házszám. A kiadóhivatal vezetője: Pados Antal, Csatorna-utca 8. házszám, ahova az előfizetési- és hirdetési-dijak küldendők. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz Hajnóczky Árpád és Wajdits Károly könyvkereskedése, valamint Stern Ernő könyvnyomdája. Közkórházunkról. Fel kell vetnünk újra a pápai köz­kórház ügyét. Evek évek után telnek, maholnap végére járunk egy évszázadokkal felérő világháborúnak, megváltozik minden, új alakulások származnak, — de a pápai közkórház ügye csak marad, csak marad. Egy-két szó esett ugyan mostaná­ban róla, azt is a mi lapunk hasábjaiban örökítettük meg, aztán megint vissza­esett minden a végtelen csöndbe. Pedig bizony alig van aktuálisabb kérdés mostanában, mint a közkórház kérdése. Háború és kórház már magá­ban véve ikertestvérek. Egy oly nagy városnak, mint Pá­pának már régen, jóval a háború kitö­rése előtt is igen-igen nagy szüksége volt közkórházra, amint hogy erről már évtizedek óta a helyi sajtó, a képviselő­testület, a tanács, az orvosi kar, de meg maga a nagyközönség, mindegyik a maga módja szerint nyilatkozott. Egyetértő vélemény csak oly irány­ban alakult ki, hogy kell közkórház, de hogy hol legyen, milyen legyen, hogyan legyen, abban azután megoszlottak a nézetek. Ez utóbbi nézeteltérésen akadt is meg az egész ügy egészséges fejlő­dése. Megfeneklett teljesen. Elvesztettük a Martonfalvay-teleket, amely ingyen hullott volna az ölünkbe, ha a kitűzött záros határidőn belül köz­kórházat építünk. Újra ingyen telekhez jutott a város az Esterházyak révén, ismét elmultak évek, de a kórházból megint semmi sem lett. Tán a háború akadályozta meg ? Dehogy. Hisz a háború éppen a kórház­ügynek nem lehet a kerékkötője, mert éppen a háború sietteti és sürgeti leg­jobban a megvalósulását. Ámde nem erről akarunk most szólni. Jól tudjuk ugyanis, hogy pénz nélkül, felsőbb támogatás hiányában ingyen telekre sem lehet építeni. Valamikor, jó néhány évvel ezelőtt a kórházügyben kialakult közvélemény igen erősen vitatta azt, hogy ámbár közkórházra szükség van, új közkórházat építenünk nem kell, hanem a meglevő, irgalmasrendi szerzetesek kezelésében álló kórházat ki kell egészíteni, meg kell nagyobbítani. Egy makulányi okot sem tudott az ellenvélemény felhozni, miért nem volna ez a megoldás célszerűbb ? Közgyűlési vitákban s a helyi sajtó­ban legfeljebb oda lyukadt ki a harc, hogy a szerzetesrend elsősorban katho­likus, a közkórház meg felekezetnélküli. Nem mi mondjuk, de mondják mindazok, akiknek hivatalos hatáskörébe esik a kórházügy, hogy a pápai mizeriek kórháza mintaszerű. Alispán, megyei főorvos, városi tanács, városi főorvos ebben a tekintetben mind egy nézeten van. Legfeljebb azt lehet ráfogni, hogy kicsiny, t. i. közkórháznak jelen állapo­tában alkalmatlan. Tájékozásul mai számunk hírrova­tában leközöljük a kórház mult évi sta­tisztikai adatait, melyekből nyilvánvaló, hogy még ki nem épített korában is aránylag óriási mennyiségű esetet tudott elintézni a mizeriek kórháza. A véletlen a napokban érdekes fordulatot adott a pápai közkórházügy­nek. Esterházy Marianna grófnő ugyanis meglátogatta a minap a mizeriek kór­házát és kedvesen lepődött meg, midőn annak modern berendezését látta. Kelle­mesen érintette az a minden kívánal­maknak megfelelő rend és tisztaság, amely a kórházban uralkodik. Midőn még meglátta azt is, hogy a kórházhoz tartozó beltelek mekkora, önkénytelenül azt a kérdést vetette fel, hogy miért akar Pápa városa új közkórházat léte­síteni, mikor itt készen van egy modern kórháza, melyet csak ki kell építeni, csak a rendelkezésre álló beltelken megnagyobbítani ? Erre a kérdésre igazán könnyű a felelet. Azért, mert a mizeriek szerzete katholikus intézmény. Más ok, más fe­lelet nincsen. Ugy halljuk, hogy a kérdés és fele­let nem marad ennyiben. Illetékes kö­rökben már megindult a mozgalom, mely azt célozza, hogy a közkórház céljaira ajándékozott telek más oldalú értékesítése útján a mizeriek kórháza fejlesztessék ki közkórházzá. Egyelőre csak ezt kívántuk felhozni. Városi közgyűlés. — 1916 jan. 24. — Pápa város képviselőtestü'ete mult hétfőn délután rendkívüli közgyűlést tar­tott, melyen Mészáros Károly polgár­mester elnöklete alatt mintegy 45—50 városi képviselő vett részt. A jegyzőkönyv hitelesítésére Bara­nyay Zsigmond, Ács Ferenc, Mayers­berg Salamon, Lippert Sándor és Ko­vács Sándor kérettek fel. Napirend előtt elnöklő polgármester bejelentette, hogy Esterházy Jenő gróf a Tizesmalom telkét épületestül ingyen átadta a városnak, hogy azon a harc­téren elesett pápaiaknak, elsősorban Pál grófnak megfelelő díszemléket állíthasson. A közgyűlés az adományért hálás kö­szönetét nyilvánította. Bejelentette továbbá a polgármes­ter, hogy a vármegyei törvényhatóság Pápa városának a III-ik hadikölcsönre megszavazott 20.000 K kölcsön felvéte­léről szóló határozatát jóváhagyta. Elfogadta a közgyűlés a város 1914. évi zárószámadásait, melyeket a v. főszámvevő külön-külön állított pssze a házi pénztár, a vizvezetéki-alap, a kövezetvám-alap, a vasúti kövezetvám­alap, a községi közmunka-alap, a vágó­híd és jéggyár, az alsóvárosi temető­alap, a felsővárosi temető-alap, a kál­váriái temető-alap, a v. nyugdíj-alap, a nőikórház-alap, a mozgószinház-alap, a szinházépítési-alap, az alapítványok, az elhagyott gyermekek szegény-alapja, a községi segély-alap, a letétek, az ápolda

Next

/
Thumbnails
Contents