Pápa és Vidéke, 11. évfolyam 1-52. sz. (1916)

1916-06-11 / 24. szám

6. PÁPA ÉS VIDÉKE 1916 junius 11. — Változások a helybeli bencés tanári karnál. Hajdú Tibor dr. a Szt.Benedek-Rend főapátja elhelyezte Kelemen Krizosztumot Nyalkára, Mátrai Guidót Tényőfalura lelkészeknek, Blaskovics Placidot az esztergomi főgimnáziumhoz tanárnak. Helyükbe Grubich Lázár, Hollós Ildefonz és Pataki Maurus kerülnek a pannonhalmi főiskoláról. — A Pápai Keresztény Munkásegyesület junius 12.-én, hétfőn este 6 órai kezdettel helyisége udvarán (Kurucz-utca 16) szórakoztató délutánt rendez. Műsor: 1. Hoszszú ruha (monológ). Előadja: Vörös Erzsike. 2. Vasárnap. Szavalja: Kovács Ilonka. 3. Beszéd. Tartja: Tomor Árkád. 4. Szervus Annikó. Előadják: Kovárcik Emmus és Lukács Dezső. 5. Menyasszony (monológ). Előadja: Breznetics Fáni. 6. Csonka Honvéd. Szavalja: Erdélyi Piroska. 7. Férjet keresek. Előadja: Vancsák Ludvinka. Belépődíjak: Nemtagoknak tetszésszerint, tagoknak ingyen. — A közönség figyelmébe. Közös megegyezéssel junius 11-től augusztus 27-ig bezárólag, üzleteinket vasárnap és ünnepnapokon egész napon át zárva tartjuk. Hajnóczky Árpád, Kis Tivadar és Wajdits Károly pápai könyv- és papirkereskedők. Id. Szalay József pápai tekintélyes gazdálkodó és neje, szül. Domonkos Eszter Mariska lánya hosszas szenvedés után mult vasárnap 24 éves korában meghalt. A rokonszenves, kedves modorú hajadon a Klugeféle kékfestöüzletben volt alkalmazva, hol kenyéradói és a vevőközönség egyaránt igen becsülték. Anna nővére, egyetlen testvére a hadikórháznak megbecsült ápolónője. A gyászeset széles körökben keltett őszinte részvétet; a kedden délután végbement temetés alkalmából pedig, dacára a zuhogó esőnek, a gyásztisztességtevők szokatlan nagyszámban jelentek meg a gyászháznál és a ravatalt egész halmaza a koszorúknak és virágcsokroknak borította el. A fényes gyászpompával tartott szertartást Szentgyörgyi Ignác külsővathi plébános végezte segédlettel. Ny. b! Hálanyilatkozat. Forrón szeretett Mariska lányunk korai halála és temetése alkalmával az igaz részvét oly sok oldalról nyilvánult meg, hogy csak ezúton van módunkban bálánkat leróni mindazok iránt, akikszóban, vagy írásban kifejezett részvétükkel, továbbá koszorúk küldésével, végül a temetésen való jelenlétükkel fáj dal unkát enyhíteni igyekeztek. Id. Szalay József és családja. — A móri búcsúsok idén nem jöttek meg. Áldozócsütörtökön szoktak Mórból elindulni s az első éjjelt Gyiróton, a másodikat Pápán, a harmadikat pedig már Celldömölkön tölteni. A rákövetkező hétfőn éjjel ismét Pápán voltak és úgy szerdára hazaértek Mórra. Pápán Cellből visszajövet még sátrakat is állítottak fel a pápai kereskedők, kik a többszázra menő móri bucsusoknak mindenféle vallásos tárgyat és élelmiszert árusítottak a piacon. Idén azonban nem jöttek meg. Hogy miért, azt nem tudjuk, de valószínű az is, hogy csak elhalasztották a fogadalmi bucsujáratot kevésbé szorgos időre. Németszó tanításra ajánlkozik. i vagy 2 gyermek mellé (vidékre is) német kisasszony. Bővebbet: Stern Ernőnél, lapunk könyvnyomdájábán. — A Keresztény Munkásegyesület f. hó 18.-án délután 4 órakor belügyeinek rendezése céljából rendkívüli közgyűlést tart, amelyre a tagokat ezúton is meghívja az Elnökség. — Pénzbeszedőt keres a pápai r. k. hitközség pénztárosa. Oly férfiak, kik a városban nagy ismeretséggel bírnak s erre a tisztességes díjazással járó foglalkozásra vállalkoznak, mától kezdve jelentkezzenek Süle Gábor hitközségi főgondnoknál Viasz-utca 15. sz. alatt. — HRÁME. A Hadi Rokkantak és Árvák Menház-Egyesülete az utolsó kimutatás óta a következő adományokat kapta: Pápai Szt. Benedekrendi kath. főgimnázium 1000 K; ugyanannak VII. osztálya 30 K; Braun Ármin és Dezső 1000 K; Kellner Vilmos, Koréin Vilmos 500—500 K; Gerst Leo 100 K; Kráhl Mór (a frontról), Unger Jánosné, Szabó Károlyné, Irgalmas-Rend 10—10 K; Nagy Sándorné, Káhl Alfréd mérnökhadnagy (Csót) 5 — 5 K; Lóskay Kornélia, Lubrzicky Miklós, Kador Emil, Osztermann Nándor, Kövesy Károlyné 2—2 K; Steinerné, Nagy Györgyné, özv. Süttő Károlyné, Harák Gyula, Turn Pál, özv. Ferenczy Bernátné, özv. Hockhold Ferencné, Kovács Irén 1 — 1 K. Az egyesület elnöksége ez úton is hálás köszönetét fejezi ki. — Katonatemetések. Hétfőn délután temették Kozlov Alexander 28 éves orosz hadifogolyt. — Eigner József 25 éves r. k. vallású szekerész-katona elhalálozott. Csütörtökön délután temették. — Jégverés. Bakonyságról írják, hogy mult vasárnap d. u. 6 óra tájban nyugat felől vészes felhők közelegtek és csakhamar nagy jégesőt zúdítottak a határra. Diónagyságu jég esett 10—12 percen át s óriási kárt okozott, mert az igen szép reményekre jogosító gabonát és kapásfélét teljesen letarolta. Jégkár ellen, sajnos, csak 3—4 gazda biztosította a gabonáját. Levelezőnk szerint a szomszédos községekben, így Pápateszéren, Csóton, Vanyolán, Lovászpatonán egy szem jég se esett. § Spitz Márk helybeli gabonakereskedő beküldötte hozzánk cégváltozást jelentő körlevelét, mit lapunk mai számának hirdetésrovatában közlünk. Szerkesztői üzenetek. Mezőlak. Igen, 1866. jul. 25-én. Ne tessék aggódni, a nevezetes évfordulót mi is nyilvántartottuk. Az ötvenéves jubileum rendezését illetékes körök már rég tervezik, részletről természetesen ma még nem Írhatunk semmit, hanem néhány hét múlva már elárulhatjuk, hogy mikor, hol és hogyan lesz minden. Üdvözlet! B. B. Köszönjük! A személyes találkozásig sziv. üdvözlet! P. I. Adony. A kéziratból már ismert cikk a K. K. junius 1-i számában megjelent. Kapott-e mutatványszámot ! Ha nem, kérjen. Cim: Eger, Gimnázium-u. 3. Kurtz Gyula ajánlja kitűnő ZONGORÁIT. Kivánatra jutányos áron kölcsönöz, javit és hangol zongorát és pianinót. Pápa, Főtér. CSARHO K. Vay Gáborné grófnő beszéde a pápateszéri felavató-ünnepélyen Egy éve lesz annak, hogy Esterházy Pál, ellenséges golyóktól találva a harctéren elesett. Hazafias kötelességét teljesítette, bátran, férfiasan, mint ahogy az tőle máskép nem is volt várható. Vele együtt elestek sokan, igen sokan! Megszámlálhatatlan a névsoruk. Ezrivel feküsznek szétszórva a világon, jeltelen sirok alatt a mi kidűlt, néma hőseink! Vissza sírjuk őket, vágyódunk utánuk, nélkülözzük őket, — hiszen a magyar nemzet szine-javát veszítettük el bennök! Fiatal életek koronáját, ragyogó esztendők reménységét, munkás kezek áldásos jövőjét, magyar anyák szemefényét látjuk magunk előtt elhantolva, megsemmisülve örökre! Gazdagnak és szegénynek egy volt a kötelessége, egy a sorsa, mihelyest megfújták a harci riadót. És elmentek mindannyian! Esterházy Pál magával vitte életkedvét, bizalmát és mosolyát. Minden egyebet itt hagyott és felvirágozva, lelkesülten indult népünk fiaival együtt — előre! Meg is mutatta a jövő nemzedéknek, hogyan lehet, hogyan kell Magyarországért meghalni! Szivének utolsó lüktetését nem kisérte a haldoklónak fájdalmas sóhaja; mosolyogva nézett elszállt lelke után és mosolyogva aludt el örökre. Megtestesült symbóluma volt ő annak a fiatal sarjadéknak, melynek romlatlan, érintetlen tiszta idealizmusa a halálba is beleviszi az Istenbe és a becsületbe vetett nagy, erős hitet. Amilyen jámbor és istenfélő volt ő béke idejében, olyan rendíthetetlen és bátor volt, mikor hazája érdekében a harctéren állott és szembe nézett a halállal. Igaz, hogy csak kötelességét teljesítette, de ennek a kötelességteljesítésnek egy értékes, reményteljes élet örök megsemmisülése volt az ára! Álljunk meg tehát egy pillanatra Esterházy Pál volt otthona előtt! bontakozzunk ki egy percre a hivatalos ünnep keretéből, szórjunk néhány babérlevelet e kis ház küszöbe elé; mondjunk el egy fohászt nemes lelke emlékére. Urunk Istenünk! Kezünket összekulcsolva, hozzád száll esdeklő, nagy sóhajunk! Sok vétek és bűn tapad a földhöz, de milliók vére immár tisztára mossa s az árván gyászoló fájdalma levezekli a világ átkát! Nézd a letarolt mezőkön száguldó ellenség bosszúálló hadát, nézd a fensikon magyar szivek kiomló vérét, nézd mennyi bánat, mennyi fájdalom e honnak szenvedő szivében! Szalay Mariska.