Pápa és Vidéke, 10. évfolyam 1-52. sz. (1915)
1915-03-28 / 13. szám
6. PÁPA ÉS VIDÉKE 1915 március 28. Mátyás (új), Erdélyi József (új). Számvizsgálók: Kolbe Nándor, Süttó' Kálmán, Tauber Géza. Miután Arányi József pénztáros még előterjesztette az 1915. évre szóló költségvetést, (melynek végtételei 3310 K bevétel és 3018 K kiadás, szóval 292 K várható pénztári maradvány) és a közgyűlés azt egyhangúlag elfogadta, dr Teli Anasztáz elnök a közgyűlést 3/ t6 órakor bezárta. A tagok jórésze még sokáig ott maradt a kör helyiségében és élénken tárgyalta a közgyűlés folyamán elhangzottakat, lelkesen ünnepelvén egyúttal a népszerű elnököt és társelnököt, nemkülönben a kör régi és új tisztviselőit. Az idei Nagyhét a főtemplomban. A pápai plébániai főtemplomban idén is a szokásos időben és keretben tartatnak meg a Nagyhét gyönyörű szertartásai, melyek a mai nappal, a bárkaszenteléssel veszik kezdetüket. A hirek között felvett s »Az egyházi hét« c. alatt közölt adatokat ehelyütt a következőkben bővítjük ki: A virágvasárnapi Passio-t a bencés főgimnázium énekkara adja elő. Az evangélista szerepét dr Lovas Elemér tanár, Krisztusét Szentgyörgyi Sáudor, főtemplomi ' karnagy énekli, mig a többi kisebb szerep és a karrészek a mintegy 60-tagu ifjúsági vegyeskarnak jutnak. A mise alatt ugyancsak említett énekkar fog szerepelni, melyet dr Teli Anasztáz igazgató vezényel. Még mielőtt tovább mennénk, a főgimnáziumi énekkar e szokatlan szereplésének az indokait is leközöljük. Eddig ugyanis a főtemplomban a tanítójelöltek láttak el minden szertartást, ők énekeltek minden adott alkalommal, s így ők végezték rendszerint a Passio-t is. A háború folytán azonban a felsőbb osztályosok nagyrésze ez év márc. első felében sor alá került és bizony be is vált, s éppen a mai napon kapja ki a tanítói oklevelét. Előreláthatóan számolni kellett azzal az eshetőséggel, hogy a máskor rendelkezésre álló ifjúság már nem vesz részt a virágvasárnapi szertartáson s ezért kérték fel dr Teli Anasztáz főgimnáziumi igazgatót, hogy azt a kart, melyet jóformán ő szervezett s ő vezet már évek óta, kivételesen átengedje a főtemplomnak, amit készséggel meg is tett. Mondanunk sem kell, hogy ezen előzékenységével nemcsak az intéző körök, de a hivek őszinte háláját is kivívta. De számol ni kellett továbbá azzal a másik eshetőséggel is, hogy a még mindig szolgálatköteles, s csak mint fölös létszámban nyilvántartott népfölkelői sorban levő egyházkarnagyot, Szentgyörgyi Sándort bármely napon hirtelen behívják csapattestéhez. Mint mondják, már sok behivó érkezett városunkba, mely szerint a karnaggyal hasonsorban levő népfelkelők április 1-ére bevonulni tartoznak. Tudvalevő az is, hogy a karnagynak rendes helyettesei, névszerint Turner, Zsilavy és Kecskés tanítók, ezidőszerint hadbavonultak s az egész városban jelenleg — különösen a Nagyhélre —- alkalmas helyettesre szert tenni nem lehetne. Erre való tekintettel vállalta dr Teli Anasztáz igazgató azt is, hogy szükség esetén énekkarával a Nagyhét összes szertartásait is el fogja végezni. Isten fizesse meg. Nagycsütörtökön a r. k. polgári iskola Pápán tartózkodó növendékei s több pápai származású tanitójelöltből álló vegycskar énekli Szentgyörgyi D dur miséjét az előirt, Fnlsibordoni-stilusban összhangosftott Graduale, Offertorium és Contmunio betétekkel. Szentségátvitelkor a gregorián Pange linpua-t éneklik. Nagypénteken a Passio-t ismét a Virágvasárnapján szerepelt főgimnáziumi ifjúság énekli azzal a változással, hogy Szentgyörgyi karnagy helyett Süttó Kálmán tak. p. könyvelő vállalja Krisztus szerepét. A Popule meus, Vexilla regis stb. előirt liturgikus énekeket a kar adja elő. Délután 3 órakor az 1. lamentációt Kreutzer Ferenc káplán, a 2.-at Szentgyörgyi Sándor karnagy, a 3.-at a kar énekli. Nagyszombaton reggel a szertartásoknál képezdészek működnek közre, mig a mise alatt ismét a főgimnázium énekkara fog szerepelni. Este a feltámadás alkalmából a leányokból és képezdészekből álló vegyeskar adja elő a »Quare obdormts Domine« kezdetű éneket és a »Regina coeli«-t. A feltámadási szertartás először az Annakápolnában lesz megtartva, ahol az már délután 5 órakor kezdődik. A főtemplomban este hetedfél órakor tartják meg azt, mig a Kálvárián másnap reggel 4 órakor lesz a körmenet. Meg kell végül jegyeznünk, hogy ezek az egy hétre történt megállapodások egyes apróbb részleteikben csekélyebb változást szenvedhetnek, s különösen a karnagynak esetleges bevonulása, vagy egyes kijelölt szereplők közbejöhető betegsége módosításokat fog maga után vonni. A Nagyhét valamennyi szertartását Kriszt Jenő esperes fogja végezni, kivéve a nagyszombati szenteléseket. Ugyancsak az esperes tartja Nagypénteken a sírbatétel után a szentbeszédet is. Asszisztálni a káplánok fognak, ha azonban a jelenleg gyengélkedő Kreutzer Ferenc káplán egészsége még az időre rendben nem volna, helyette más papot fognak kérni a segédkezésre (s természetesen más is fogja énekelni a lántentációt). A pápai főtemplomban az idei Nagyhéten is minden eshetőséggel szemben a szokott keretben folynak le azok az áhítatra gerjesztő ceremóniák, melyek a főgimnáziumi énekkar vendégszereplése következtében még a szokottnál is kedvesebbekké fognak válni. A húsvéti ünnepekről majd jövő számunkban! = A tanfelügyelő felhivása. Dr Vértessy Gyula, Veszprémvármegye kir. tanfelügyelője nemrég két felhívást bocsátott ki a vármegyében levő összes elemi népiskolák gondnoksági, illetve iskólaszéki elnökeihez, melyekben egyrészt a testileg vagy szellemileg gyenge, továbbá elmebeteg, tompaelméjü finembeli növendékekről, másrészt a hadbavonult tanítók szolgálati idejéről (a csatolt kérdőív kitöltése mellett) jelentést kér. Az előbbi az annak idején megejtendő sorozás megkönnyítését, utóbbi a harctéren esetleg eleső tanítók özvegyeinek ellátását célozza. EGYRŐL-MÁSRÓL. I. A kálváriái utak és a temető tisztántartása. Hiába való költekezés és fáradság marad minden oly intézkedés, mely a temetők és a körülötte levő utak rendbetevése, kitisztítása, szabályozása és csinosítása körül felmerül, ha magában a nagyközönségben nincsen meg a kellő érzék ahhoz, hogy ezeket, a kegyelet nemes érzetétől is megszentelt helyeket egyéb közhelyektől megkülönböztetni tudja. A tisztaság mindig és mindenütt kötelező. Kétszeresen különösen most kötelező, mikor az ember azt sem tudja, hogy melyik szemétkupacban, vagy hulladékban fekszik egy pusztító járványnak a fészke. Hát 'omszorosan pedig különösen ott, hol az emberek életük legdrágább kincseit: szeretett hozzátartozóikat tudják, és azokat, illetve nyugvóhelyeiket a buzgó imákon kivül a külső kegyelet minden kedves jelével halmozzák el. Nem elegendő itt a temető gondnokságának, a plébános, a templomatya még annyira szigorú felügyelete, még kevésbé nem a temetőőr örökös munkája, — mert itt elsősorban a nagyközönségnek kell leszoknia arról, hogy mindenféle szemetet, a papirostól kezdve egész a hulladékokig — a temetőben vagy környékén rakjon le. Most, hogy éppen alapos nagytakarítást végeztek a Kálvárián, ezeket a dolgokat mindenkinek szíves figyelmébe ajánljuk. (Folytatjuk.) HIRER. Március 22. Korai tavaszban madarak szálltak. Költöző madarak. Ha mentek, reményeink egy részét meghiusultan vitték magukkal. Ha jöttek, álmaink, reményeink újra éledtek. S most nekünk jöttek, másoknak mentek. Költözködtek. Ép úgy, mint ezerötszáz évvel ezelőtt, Aquileja fölött is gólyák röpködtek. Aquileja lakóitól messze szálltak, Attila hadának jöttek. Akkor hozzánk hozták a reményt a gólyák. A népek azóta sokszor megujultak. El is röppentek tőlünk a gólyák, meg csak visszatértek. S március 22.-én újra visszatértek. De nem hoztak magukkal reményt. Már nem is gólyák voltak, hanem búgó repülőgépek. Rideg, érzéketlen gépek, csak a könny és a csók rezgett rajtuk, meg a sóhajtás, mi hozzájuk tapadt, hogy hazahozzák a remény helyett. Oh, milyen tekintettel nézhettek Przemysl védői a tőlük elszálló repülőgépek után! Biztosan könnyfátyol vonta be szemük tükrét s mindnek, valamennyinek szívét hozták magukkal a gépek. S mi remegtünk értük, hogy lehullanak, hogy elejtik a rájuk bizott aranyszíveket, könnygyöngyöket... Talán meg is szakadt volna szegényeknek az élete, ha a kirepülő madarak nem reményt hagytak volna hátra maguk után