Pápa és Vidéke, 10. évfolyam 1-52. sz. (1915)

1915-03-28 / 13. szám

1915 március 28. PÁPA ÉS VIDÉKE Talán nem is akartak volna tovább élni, ha. reményt nem küldhettek volna a madarakkal haza, szép Magyarországba, búsongva utánuk vágyakozókhoz. S mi mégis azt hittük, hogy a madarak jötte reményeinktől foszt meg bennünket. Azt hittük, hogy megfordult a világ. Ősszé lett a tavasz. Ki nem hajtott rügyek már el is vesztették leveleiket. Azt hittük. Pedig tavasz maradt a tavasz s a benne lerobbanó zápor csak biztosabb jele, hogy az maradt... A világ egy kis pontján feltépték a föld mellét tüzes-füstös robbanások, kihúzták a térképek egy parányi kis csillagos pontjából a zászlós gombostűket. A pillanatnyi megdöbbenést áldozni tudó lelki nagyság, szenvedni tudó nemzeti erő legyűrte. Óh, nekünk nagy gyakorlatunk van már ebben, — himnuszunkban is valljuk —, s épen ebben van erőnk. Mig van, aminek vesztén döbbenet fog el bennünket, van reményünk is. Mig remélni tudunk, mig van mit féltenünk, erősek vagyunk. Csak a gyávák eshetnek kétségbe. Egyházmegyénknek gyásza van. Dr Ott Mihály, ukki esperes e hó 20.-án ugyanott élete 44. évében meghalt. Vele a katholikus klérusnak igen képzett, rokonszenves és jámbor tagja szállt a sirba. Mosonban született; a gimnáziumot Győrben, teológiai tanulmányait Veszprémben, illetve Rómában végezte 1899 ben, a szent városban ordinálták is és ott lett a hittudományok és a bölcselet doktorává avatva. Két évig volt Felsőörsön káplán, azután Romániába ment, Brailába, hol az ott élő magyar híveknek volt a lelkésze. Onnét visszatérve 1906-ban a veszprémi szeminárium Ielkiigazgatója lett, míg három évvel később elnyerte az újonnan alapított ukki plébániajavadalmat. Már a következő évben a sümegi kerület tanfelügyelője, néhány hónappal ezelőtt pedig esperese lett. Minden állásában teljesen korrektül, szinte mintaszerűen töltötte be helyét s csak mindinkább súlyosbodó betegsége végett kellett utóbbi időben a terhes lelkészi teendők ellátására kisegítő káplánt kérnie. Különösen mint papneveidei előljáró az egyházmegye minden részében elszórtan működő volt növendékei szivében a legtiszteletreméltóbb emléket állította fel magának, amiért is halála hire egyházmegyeszerte mindenütt igaz részvétet fog kelteni. A pápai papok közül Dragovics István hittanár és Németh Imre káplán, mint volt növendékei őrzik áldott emlékét, e sorok irója pedig volt iskolatársaként rójja le iránta a kegyelet adóját. R. i. p! — Püspöki megerősítés. A bíboros megyéspüspök megbízásából dr Rédey Gyula, püspökhelyettes Botka Jenő templomatyának a pápai r. k. iskolaszék által történt megválasztását jóváhagyta és nevezettet e tisztségében megerősítette. Az új templomatyának ünnepélyes hitvallás-letételére az esperes fehérvasárnapját, ápr. ll.-ét tűzte ki, amikor is a nagymise alatt Botka Jenőt installálni fogják. — Meghívó. A pápai Kaszinó évi rendes közgyűlését ma délután 3 órakor tartja Jókai-köri ideiglenes helyiségében, melyre összes tagjait tisztelettel meghívja az Elnökség. — Körmenetek a Szentsirhoz. Nagypénteken délután 2 órakor a plébániai főtemplomban gyülekező híveket Kriszt Jenő esperesplébános körmenetileg vezeti a város egyes templomaiban felállított Szentsirokhoz. vagyis a Kálváriára, főtemplomba, Annakápolnába, a ferencrendiek templomába stb. — Az irgalmasok gyásza. Dvorzsák Jenő Győző irgalmasrendi tag a csatatéren szerzett betegségében, élete 26-ik évében a nyíregyházai hadikórházban folyó hó 7.-én elhunyt. A megboldogult 8 éven át volt az irgalmasrend tagja s huzamosabb ideig Pápán is lakott mint gyógyszerészsegéd, amiért korai halála a pápai rendházra' is gyászt hozott. Az ö. v. f. neki! — A Nagyhét hadilitániái. A Nagyhéten csak kedden, vagyis márc. 30.-án lesz hadilitánia a helybeli plébániatemplomban. Nagycsütörtökön és Nagyszombaton — tehát nem lesznek megtartva ezen ájtatosságok. — Magunkról. A Pápa és Vidéke ügyvitele úgy szellemi, mint anyagi részről egy lapfelügyelő-bizottságra tartozik, mely a szükséghez képest évente többször összejön és megvitatja a lappal összefüggő fontosabb teendőket. Lapunk tulajdonosa a belvárosi Kath. Kör, mely márc. 25.-én tartotta rendes évi közgyűlését. Ezt megelőzőleg márc. 22.-én délután a lapfelügyelő-bizottság Kalmár Károly elnöklete alatt ülést tartott, melyen Arányi József, dr Bereck Gyula, Botka Jenő, Kriszt Jenő, Lengyel Zénó, Martonfalvay Elek, Mátz József, dr Niszler Teodóz, Tomor Árkád és Szentgyörgyi Sándor vettek részt. Ezen az ülésen tárgyalták a lap mult évi (1915 márc. 18.-án lezárt) számadását, mely — a fennálló kedvezőtlen körülmények dacára — elég kedvezőnek mutatkozott. Megállapodtak a jövő évi költségvetésben és felhívták a kiadóhivatal vezetőjét, illetve annak hadbavonulása folytán az erre felkért Mátz József társkiadót, hogy a hátralékos előfizetőket és hirdetőket tartozásaik lefizetésére szólítsa fel s illetve szorítsa. Süle Gábornak, ki a kiadóhivatal számadásainak előkészítését végezte, a bizottság köszönetét nyilvánította. Úgy a számadás, mint a költségvetés végösszegeinek a Kath. Kör választmánya elé terjesztésére Kalmár Károly bizottsági elnök kéretett fel, s ezzel a gyűlés véget ért. Bármennyire megnyugtatónak tűnjék is a mi lapunknak a jelen helyzete, kérnünk kell lapunk minden barátját, hogy a bizonytalan jövőre való tekintettel minket minden irányban továbbra is támogatni, sőt a lehetőség szerint a támogatást fokozni szíveskedjék, nehogy az esetleges nehézségek terhe alatt mzggyengüljünk. — A harctérről. Báró Kaas Sándor, aki jelenleg mint káplár az északi harctéren küzd az oroszok ellen, Pápára levelet írt, amelyben tudatja, hogy nagyon jól érzi magát, egytől-egyik magyar gyerekek vannak vele. Jelentéktelen sebesülése volt, de most már teljesen ép. Ugyané levelében jelzi, hogy bátyja, báró Kaas Andor, orosz fogságban van. — Köszönet. Sipiczky Jánosné úraszszony, kinek férje sebesülten a Felsővárosi Kath. Olvasókör kórházhelyiségében fekszik, 5 métermázsa szenet ajándékozott a körnek, mely adományért ez úton is köszönetét nyilvánítja az Elnökség. — Marton Antal temetése. Mult vasárnap délután ment végbe Marton Antal polgártársunk temetése, kinek haláláról mult számunkban már röviden megemlékeztünk. A városházán, plébánián, iskolán, hitközségi házon, ipartestületi helyiségen, Felsővárosi K. Olvasóköri helyiségen gyászlobogók lengtek. A gyászháznál már jóval a temetés ideje előtt összegyűltek az elhaltnak iparostársai és tisztelői, a különböző egyesületek, testületek és körök képviselői, a r. k. iskolák tantestületei, úgy a zárdai, mint fiúiskolái növendékek stb. Mire a temetést végző Kriszt Jenő esperes a koporsóhoz lépett, a városi díszhajduk kivont karddal állták azt körül. A gyászbaborult család és a résztvevő sokaság jelenlétében megkezdődött az egyház szép, komor szertartása, majd megindult a hosszú menet a kálváriái temetőbe. Megillette őt ez a megnyilvánuló részvét. Fáradhatatlan, buzgó előharcosa volt mindennek, amit a közjó érdekében célszerűnek tartott s alig volt a közéletnek oly mozgalma, melyben szinte veleszületett, lankadatlan agitációjával élénk részt ne vett volna. Mindenféle választásokban veszedelmes kortes volt, akivel a más párton levőknek komolyan kellett számolniok. Most már künn nyugszik a csendes temetőben, hol oly sokat hányatott élete után végre örök pihenésben lesz része. Ny. b! — Kath. Köri választmányi ülés. Mult szerdán délután választmányi ülés volt a helybeli belvárosi Kath. Körben, melyen dr Teli Anasztáz elnökölt. Az igazgatóválasztmány meghallgatta és elfogadta a köri pénztáros, a borkezelő, a könyvtárnok és a lapfelügyelő-bizottság mult évi számadásait és jelentését, valamint a jövő évi költségelőirányzatot és elhatározta, hogy azokat a másnapra összehívott közgyűlésnek elfogadásra fogja ajánlani. — Méhészeti kerületünkről. A Pápa székhellyel biró és Pataki Béla elhalálozása óta üresedésben levő IV. méhészeti kerület ideiglenes teendőinek ellátására a földm. min. Körmendy Józsefet, a Kaposvárott székelő III. ker. méhészeti szaktanárt bizta meg, kihez a méhészkedők bizalommal fordulhatnak szakmabeli felvilágosításért. — A Felsővárosi Kath. Olvasókör ünnepélye. Mult vasárnap a kör helyiségében jól sikerült ünnepélyt tartott a Felsővárosi Kath. Olvasókör műkedvelő gárdája. Az est programmjának gerince Cziller Péter alkalmi darabja, a »Megjött a behívó« volt, melyet a közóhajnak engedve ismételtek meg az előadók. A siker méltó volt az első előadáséhoz, melyben nemcsak a színdarab szerzőjének volt része, hanem az ügyes előadóknak is. Hekler Mariska, Szalay Juliska, Szabó Mariska és Mórocz István nagyon jól megjátszották szerepüket. A programmot Tomor Árkád előadása (a költők szerepéről a szabadságharcban és az elnyomatás éveiben), továbbá Szabó Imre, Szabó N. és Hekler Mariska ügyes szavalatai, majd két énekszám egészítették ki. — Templomszámadás. Nagytevelen Kriszt Jenő pápai esperesplébános a zirci apátság, mint kegyuradalom kiküldőttjének közbejöttével holnap, márc. 29.-én délelőtt tartja meg a plébánia templomszámadását. f Dr Ott Mihály.