Pápa és Vidéke, 10. évfolyam 1-52. sz. (1915)
1915-02-14 / 7. szám
I 1915 február 14. élénk érdeklődéssel fogjuk kísérni a mozgalmat. Hiszen szó sincs róla, mindenkit, tehát minket is csak érdekel az, ki lesz, vagy ki legyen vármegyénk első tisztviselője? S ha mégis lemondunk ama minket kétségtelenül megillető jogról, hogy bármelyik jelölt mellett állást foglaljunk és reklámot csináljunk, tesszük ezt azért, mert úgy a közvetlen körünkben élő Bélák Lajos, pápai főszolgabíró, mint pedig a bár tőlünk távolabb tartózkodó, de kiterjedtebb hatáskörüknél fogva előttünk sem ismeretlen Véghely Kálmán, vármegyei főjegyző, továbbá Szélessy Dániel h. árvaszéki elnök iránt egyaránt nagy tisztelettel viseltetünk. A három jelölt érdekében megindult mozgalom természetszerűleg háromfelé is irányul. A korteskedések nyíltan személyek mellett folynak. Ilyen pl. a Belákpárt február 5.-én kelt körlevele, mely így szól: Mélyen tisztelt Megyebizottsági Tag Úr! A folyó 5.-én Pápán tartott szükebbkörü bizalmas értekezlet abban állapodott meg, hogy a megüresedett Veszprém vármegyei alispáni állásra Bélák Lajos pápai járási főszolgabírót fogja ajánlani és őt teljes erejével támogatni. Ezen határozatra a következő nyomós okok indították: 1. Jelöltünk, Bélák Lajos, a vármegyének 32 éven át egyik legkötelességtudóbb s legszakképzettebb tisztviselője és mint ilyen, hivatalában mindig a legnagyobb pontossággal és lelkiismeretességgel járt el és igazságos s törvénytisztelő működésével járása minden egyes tagjának nagy szeretetét és becsülését, a Vármegye közönségének pedig legteljesebb elismerését vivta ki. és akkor meg lesz irva, hogyan harcoltak a 31-es honvédek«. Másik levelében: »Ötven méterre vagyunk beásva az oroszok lőárkaitól; ha rohamra megyek zászlóaljammal, akkor megúsztatom az oroszokat a San folyóba«. Megtette, amit igért. Signum Laudist kapott vitézségeért. Sz. S. pécsi dohánygyári tisztviselő, ki tartalékos zászlós Hindenburg hadseregében, így irt: »Nincs semmi bajom, törtetünk Varsó felé. Szivesen áldozom életemet Hazámért. A pécsi dohánygyárra a harctéren sem hozok szégyent. Most kaptam az I. osztályú vitézségi ezüst érmet«. Ilyen lelkesedés árad ki hős harcosaink leveleiből, hát nem lenne-e rút hálátlanság, ha mi jajgatnánk itthon a meleg kályha mellett puha fészkeinkben. Pécs, 1915 február hó 6. Kiváló tisztelettel Varga Rezső. PÁPA ÉS VIDÉKE 2. A törvényhatóságnak a mostani körülmények között éppen ilyen, a közigazgatás minden ágában kipróbált, gyors, önálló, igazságos és erélyes kezű főhivatalnokra van szüksége, akiről tudjuk, hogy nemcsak szobatudósként, a zöld asztal mellől fogja intézni a vármegye ügyeit, hanem a hosszas tapasztalatokon kicsiszolt, gyakorlati érzékével mindenkor meg fogja találni a kellő módot teendői elvégzésében. 3. Bélák Lajos megválasztatásával a vármegyei tisztviselők azon régi sérelmét is akarjuk orvosolni, amelynél fogva eddig a központon ykivül működő legérdemdúsabb tisztviselők is el voltak zárva a magasabb központi állásoktól, mert ezek mindig a központban működő és sokszor a kevésbbé érdemes tisztviselők számára voltak lefoglalva. 4. Jelöltünk támogatásánál ránk nézve súllyal bir az is, hogy ő az a lispáni állás méltóságának és függetlenségének megőrzése végett a személyes agitációktól és az ily módon való szavazatkéregetésektől távol tartja magát. Mindezeknél az okoknál fogva kérjük T. Címedet, hogy az alispáni szék betöltésénél Bélák Lajost szavazatával támogatni és a választás napjáig érdekében agitálni kegyeskedjék. Az esetre, ha a Mélyen tisztelt Megyebizottsági Tag Úr ezen párttal együtt érez, legyen szives alulirt Cimet erról mielőbb értesíteni, hogy jelöltünk érdekében még idejében minden szervezkedő lépést megtehessünk. Pápa, 1915 február 5. Kiváló tisztelettel a szükebbkörü bizottság vezetősége. Levelek: Győri Gyula Pápa,Tisztviselőtelep 2. Van azonban egy másik körlevél is. Ezt dr Rédey Gyula veszprémi nagyprépost bocsátotta ki, amiért is bátran a káptalan s általában a kath. papság állásfoglalásának lehetne nevezni, ha ugyan bármely jelölt heve említve volna benne. Az értekezlet azóta ugyan már megvolt (csak még az eredményről nem kaptunk tudósítást), de azért csak leközöljük ezt a levelet is, melyre azt mondják, hogy Szélessy érdekében Íródott. T. cz. Megyebizottsági Tag Úr! Az üresedésben levő veszprémvármegyei alispáni szék betöltése a legközelebbi közgyűlés tárgyát képezvén, a kérdés, — hogy a vármegye törvényhatósági bizottságának tagjai által e nemcsak díszes, de úgy a vármegye politikai, mint társadalmi életében annyira mély fontosságú állásnak betöltése miképen oldatik meg, — mint mondani szokás aktuálissá, mint jó magyarul mondják sürgőssé vált. E kérdésnek beható előzetes megbeszélése nemcsak a betöltésre váró állás fontosságánál fogva, de a közéletből főleg ez abnormis háborús viszonyok között minden élesebb személyi ütközés kiküszöbölése végett is felette ajánlatos levén: azon tiszteletteljes kérelemmel fordulok a T. cz. Megyebizottsági Tag Úrhoz: méltóztassék a folyó évi február hó 11.-én délelőtt 11 órakor ezen ügyben tartandó értekezleten, mely nálam, a nagypréposti lakásban leend, — megjelenni. Hazafias üdvözlettel maradtam a T. cz. Megyebizottsági Tag Urnák Veszprém, 1915 február 5.-én, alázatos szolgája: dr Rédey Gyula, nagyprépost. Maga az alispánválasztás (ezt a szót egyebekben már a megelőző mozgalomról irt cikkeinknél is felhasználjuk) majd csak március 8.-án lesz s addig még igen sok adhatja elő magát. Egy alispánválasztásnál 3 hét oly nagy halmaza az időnek, hogy sok is — előkészületnek. Igaz bár, hogy ma már nem úgy megy a restauráció, vagy akár csak a részleges tisztújítás is, mint régente, mikor bizony még a fokosnak is volt szavazatja, meg különben is a tüzes magyar vér jórésze a megyéjétől távol, ki tudja milyen idegen országban lüktet meg folyik, — azaz ma a komoly érvelés, a szóval és írással való rábeszélés idejét éljük, mindehhez pedig több idő kell, — még mindig sok idő áll rendelkezésre az egyes pártoknak, hogy szervezkedjenek. Requirálási jogunk. Mult vasárnap Mészáros Károly polgármester a tanács tagjait sürgős, rendkívüli tanácsülésre hivta össze, melyen előterjesztette, hogy a v. tanácsnak a gabonára vonatkozó requirálási jog kieszközlése céljából az alispánhoz intézett kérelme azzal jött vissza, hogy legjobb lesz azt a kormánynál személyesen kieszközölni, mert az írásban tett felterjesztések elintézése mostanában igen késedelmes. A tanács beható tanácskozás után Mészáros Károly polgármestert és Csoknyay Károly főjegyzőt kiküldve, valamint dr Antal Géza országgyűlési képviselőt és Hajnóczky Béla v. képviselőt felkérve, e négy tagu küldöttséget megbízta, hogy sürgősen járjon el a kormánynál a város requirálási joga után. A küldöttség kedden utazott fel a fővárosba, hol szerdán délután került a kormány részéről megbízott belügyminiszteri tanácsos elé. Ugyanaznap délelőtt 6 törvényhatóság küldöttségei jártak már ott, mire Pápára került a sor. A requirálási jog megadása természetesen nem megy egyszerre, hanem bizonyos — még pedig hiteles adatok alapján adatik az csak meg. A küldöttség, illetve a polgármester utasítást nyert, hogy azonnal irassa össze: mennyi a hadbavonultak száma, mennyi a földművelők s családtagjainak a száma, s hány sebesültet, vagy foglyot tart el a város ? A város lakosságának a számából a ténylegesen szolgáló, azaz a városból távol levő katonák, továbbá a magukat gabonával és liszttel már is ellátott földmivesek száma levonásba hozandó, s a nyert számhoz a sebesültek, internáltak és foglyok száma hozzá-