Pápa és Vidéke, 10. évfolyam 1-52. sz. (1915)

1915-10-31 / 44. szám

1915 október 31. PÁPA ÉS VIDÉKE. 3. egészségesebb és intenzívebb, erőteljesebb és könnyebb, csillogóbb és boldogítóbb minden más vallásnál, mely a földön létezik. Megteremtették a vallási neulralitást: a hitközönyt. A vallásos világnézet ellenségei és a hitetlenség, vallási indifferentizmus szakavatott hivei és tanítói legnagyobb számmal a bölcselők sorából kerülnek ki. Ex professo vallják a vallási liberalizmus, szabadkőmivesség, nihilizmus, anarchizmus, eudaimonizmus, uti litar izmus, materializmus, darvinizmus, atheizmus, racionalizmus, modernizmus kultúrapostolai s mindazok, akik Hartmann, Schoppenhauer, Stuart Mill, Fischer Kuno, Massaryk, Taine, Spencer, Höckel, Marx, Paulsen, Kani, Bebel, Zola, Lessing szellemi konyháján élősködnek. Mindezen elméletek tárgyalását mellőzve, itt csak azt az igazságot akarjuk leszögezni, hogy a hitetlenség az emberiség leginficiálóbb kórtünete, mely ha megakadályozva, s pusztító, halált osztogató, kultúrát romboló útjában nem lesz föltartóztatva, könnyen megtörténhetik, hogy a jogaiban megsértett, szentségében meggyalázott Isten, elveszi tőlünk országát s más nemzetnek adja, mely meghozza hithűség és az öntudatos vallásosság gyümölcsét . . . (Folytatjuk). Városi közgyűlés. — 1915 okt. 23. — Pápa város képviselőtestülete e hó 23.-án délután 4 órakor Mészáros Kánoly, polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, melynek legfontosabb tárgya a III. hadikölcsönre vonatkozó tanácsjavaslat volt. A közgyűlésen mintegy 40 képviselő jelent meg. Megnyitás. Mészáros Károly polgármester elfoglalván elnöki székét, miután üdvözölte a megjelenteket, a közgyűlést inegnyitotta s a felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére dr. Lakos Béla, Hajnóczky Béla, dr. Bereffzk Gyula, Pethő József és Braun Ármin v. képviselőket kérte fel, mire a főjegyző felolvasta a mult ülés jegyzőkönyvét. Napirend előtt Mészáros Károly polgármester bejelentette, hogy Esterházy Jenő gróf, a pápa—ugodi hitbizomány új ura, kit a képviselőtestület egy korábbi határozata értelmében a város közönsége nevében üdvözölt, igen meleghangú levélben válaszolt, melyben igéri, hogy a város fejlesztését célzó iparkodásunkat mindig támogatni fogja. A képviselőtestület a gróf válaszát nagy lelkesedéssel és örömmel vette tudomásul. Dr. Lakos Béla egy interpellációban utal arra, hogy a mostani nagy zsirhiány .csak fokozódik, ha a városi sertésszállítót, Horváth Istvánt behívják katonai szolgálatra. A város közönségének legnagyobb része a zsir esetleges drágulása következtében a legnagyobb nyomor elé néz. Kérdezi mit szándékozik tenni a tanács Horváth István felmentése ügyében. Polgármester válaszában kijelenti, hogy okt. 27.-én a közélelmezési bizottság egy küldöttsége megy a belügyminiszter elé s kérni fogja Horváth felmentését. Tudomásul vétetett. Nagy Sándor szintén interpelláció keretében a tavaszi vetőmag szükséglet biztosítását teszi szóvá. A polgármester válaszában azt mondotta, hogy össze fogja Íratni a szükségletet s azután a földmivelésügyi miniszterhez fog fordulni a vetőmag biztosítása ügyében. Tudomásul szolgál. Napirend. Az 1916. évi legtöbb adót fizetők névsorát a kiküldött bizottság jelentése alapján elfogadták. A névsorban a rendes tagok között első Esterházy Jenő gróf, utolsó Berger J. S., a póttagok között első a Vallás-alap, utolsó Hajnóczky Béla. Ez a névsor 15 napi közszemlére lesz kitéve, mely időn belül a nők, jogi személyek és távollakók tartoznak bejelenteni, hogy kiket biznak meg képviseletükkel, azok pedig, kik egyszersmint választott képviselők, nyilatkozni, hogy mely címen kívánják gyakorolni jogukat. A népkonyha megnyitását a képviselőtestület szükségesnek tartja s annak fentartására a hadbavonultak segélyezésére felvett 12,000 K-nak még fel nem használt részét engedélyezi mégis azzal, hogy ennek 75%-a a városi, 25°/o-a pedig az izraelita népkonyha támogatására fordítassák. Egyben köszönetet mond a közgyűlés mindkét népkonyha vezetőségének a nehéz időkben eddig tanúsított hazafias emberszeretetéért, melyet a jövőre is kér. Azután névszerinti szavazással, 36 igennel, nem szavazat hiányában egyhangúlag megszavazták a 350 ezer kor.-s hadikölcsönt, melyet a pápai pénzintézeteknél folyószámra vesznek fel, s pedig a Pápai Takarékpénztártól 200, a Pápa városi és vidéki takarékpénztártól 100, és a Közgazdasági Banktól 50 ezer K-t. A kölcsön fedezetére kijelölte a közgyűlés a város jövedelmeit, a kölcsöntőke törlesztésére pedig a szinház-alap bevételeit. Végül Némethi Kálmán, Sampár Lajos és Fodor Kálmán pápai illetőségét megtagadták, mire a közgyűlés 6 óra tájban véget ért. == Megnyílt az Ilona-árvaház, melyet Esterházy Jenő gróf a Győri-uton levő uradalmi házban a Liga gyermekei részére lé"tesített. A gyermekek ellátásáról, neveltetéséről minden gondoskodás megtörtént, sőt Horváth József, ferencrendi házfőnök is, a gróf úr óhajára, bejár az intézetbe hitoktatás céljából. A szünidőben, mikor a gyermekek a várban és várkertben voltak elhelyezve, a plébániai papság, nevezetesen felváltva a káplánok látták el a hitoktatást, most azonban, miután úgyis igen sok hittanórájuk van felterjesztés ment a püspök úrhoz, hogy a Liga gyermekek hitoktatását fennevezett atyára bizza. Aminek ideje volna már. Az előkelő, finomabb igényű, ideálisan szép szívek urnájában szánakozással vegyes felháborodást zavar föl azon tapasztalat, hogy a világ az álnokság, furfang, képmutatás, agyafúrt ravaszkodás ... zsákmánya. Az igazságnak nincs koszorúja; van bűn, mely bibort visel, emelt fővel ünnepel s ördögi kacagással vigyorog; van erény, amely rongyokban jár, némán könnyezik; az ártatlanok és kis gazemberek szenvednek, a lélekkufárok, vérszörnyek, hazaáruló hadseregszállítók, sziklaszívű börzianerek . . . kacagnak és uralkodnak. A mélyen járó kultúráju lelkek tisztában vannak ugyan aziránt, hogy az ártatlanok könnyeit nem a puszta föld nyeli el, a legszebb áldozatok aranykalászait, valamint a rut bűnök penészflóráját nem a semmiség szakítja le. Mert különben minek parancsolná eszünk a jónak gyakorlását és a rossznak kerülését még a boldogság ösztönének ellenkezése ellenére is, ha mindebből semmi sem marad ? Nem egészen annyi volna-e az, mintha nem is létezett volna soha semmi sem ? . . De mentől műveltebbek, antúl élénkebben zsong föl énük legfürgébb ereje, lelkiismeretük szava is: a bűn bárhol viruló s tenyésző dudváinak kiirtásában a legnagyobb intenzitással teljesítsétek kötelességteket! A kultúrnévre igényt tartóknak lelkiismeretességből fakadónak kell találniok a cinikusan önző, kíméletlen, embertársaikkal undok játékot üző emberszörnyek minden érvényesülési szándéka, illetőleg .pokoli terve, számítása .... elleni írtó-perzselő harcot — éppen igazi kultúránk érdekében. A legjelesebb kultúrtény kétségtelenül az ideális, keresztény világnézetnek a lelkekkel való megkedveltetése. Az élet titáni küzdelmeiben csak igazi ideálok nyújtanak erőt és kitartást, változtatják át acéllá és gránittá a gyenge emberi szíveket, szabadítanak meg a kétségbeeséstől, hová a nirvána látomása örvényli a liliputi-lelkeket. A halálnál is nehezebb perceneteket, kétségbeejtő helyzeteket csak a diadalmas idealizmus halhatatlan fegyvereinek: — az igazi eszmények jegyében lehet megbízni. Miből folyólag nem maradhatunk kétségben aziránt, hogy ha olyanok kapaszkodhatnak föl az uborkafára, kikben nemcsak garancia nincs meg arra, hogy feladatukat kellőleg betölt-