Pápa és Vidéke, 10. évfolyam 1-52. sz. (1915)

1915-10-31 / 44. szám

6. PÁPA ÉS VIDÉKE 1915. október 10. hetnék, de kizárólag önérdekeik szolgálatában koptatják le minden testi-lelki erejüket, nem átallják még a vallást sem önzó' céljaik szolgálatába állítani, olyan bűn, melynek lélektani okokból szükségképpen szörnyen meg kell magát boszulnia. Ilyen épületességek porba döntik az idealizmust, minek logikus folyománnyá a lelkek örvénylő vigasztalansága, érzékszerveinek az ethikai törvények parancsszava iránti elzsibbadása. A szélvihar máris sok dudvát söpört el, sok szemet, amely szántszándékkal csukódott le a természetfölötti látása elől, nyitott ki villanyütésszerűleg, sok lelket emelt ki a hínárból s a mocsarak, fertők helyén most a vallásos gyökérszikek feselnek szárba, virágba, érnek gyümölcsbe . . ., csak a materialista cinizmus pokoli hajója fut továbbra is szennyes vizeken . . . Az élet mindenfelé a vallásos szellem jegyeit akarja ragyogtatni, mélyülést keres minden lélek, csupán a pénz zsoldosainak lelki akarata marad a réginek: nyilván azért, mert a nemezis sehogysem akar undok játékaikba beleszólni. A helyzetüknél fogva arra hivatottak, hogy rinocerosbőrvastagságu' ábrázatukról a maszkot levakarják, pokolian okos számításaikat keresztezzék, kíméletlenül áthúzzák, az édes tétlenség fényűzésének hódolnak. A hatósági tilalmak fejük fölött meg-megvillanó villámai meg csak tiszavirág-életű sikereket eredményeznek . . . Igazán ideje volna már a rut önzés bűnköréből való kibontakozásunknak, ahol az acéljellemek oroszlánkarmai is mint a vaj úgy megolvadnak, a vaslelkek a hínárba hullanak, s azon belátás világosságának szívünk kellős közepébe történő bebocsájtásnak, hogy az vagyunk tulajdonképpen, amit szeretünk. Ha kizárólag az anyagot szeretjük, anyag vagyunk; ha csak érdekeinket, szenvedélyeinket, járulék; és csak, ha embertársainkat szeretjük, mondhatjuk: emberek vagyunk. P. Agnell. = Püspöki körlevél. A veszprémi biborospüspök ezévi XVII. sz. körlevelének tartalma ez: a békeima, a III. hadikölcsönre felhivás, Mindenszentek és Halottak napján gyűjtés elrendelése, a tanítók felmentése iránti kérvény felszerelése, az 1915. év II. felére járó kongrua szétküldése, a póstacsomagok fekbére, papi lelkigyakorlatok ideje, a 31. népf. par. gyűjtése, a zsinati vizsgálók kinevezése újabb 5 évre, ugyancsak 5 évre a plébánosi konzultorok kinevezése és személyi változások. A 3 mise. — Halottak napján. — * Idén először történik az egész világon, hogy a katholikus egyház felszentelt papjai, az áldozárok, tehát ugy világiak, mint szerzetesek halottak napján (úgymint karácsonykor) három misét mondhatnak. Az erre vonatkozó apostoli konstitúció, másszóval pápai rendelet már 1915. évi aug. 10.-én kelt és részletesen körülirja ezen újabb privilégium igénybevételénél követendő eleijárást. Ez természetesen inkább az áldozárokat érdekli, de azért egyet mást ebből leközlünk, hogy a hivek is tisztában legyenek a három mise szolgáltatásának a körülményeivel. A 3 mise közül az elsőt a pap szabadon felajánlhatja tetszésszerint s igy ezért misepénzt is fogadhat el. Ez tehát a hivők által igénybevehető az ő halottaik lelkiüdve javára. A második misét az összes halottakért tartozik mondani a pap. A harmadikat végül a pápa szándékára kell felajánlani. Mindhárom mise fekete színben mondandó. A 4 Requiem-formulából az első misénél az I., a másodiknál a III., a harmadiknál a IV. formula veendő; utóbbinál a Dies irae sequentia nem tetszés szerinti, hanem kötelező elmondásával, de csak egy orációval. Ha a pap bármely okból csak egy misét mond, szóval a három mise engedélyével és jogával nem kiván élni, vagy abban akadályozva van, akkor az I. formula veeendő. Ha pedig az egyik misét mint énekes nagymisét óhajtja szolgálni, szintén az I. formulát kell vennie nagymiséül, de ez esetben előtte mondhat akár két csendes misét vagy pedig egy csendes misét előtte, egyet meg utána. Mindhárom szentmisére u. n. oltárkiváltság van, azaz búcsúval van kapcsolatban. Pápán, mint értesülünk, csaknem az összes áldozárok élnek a joggal és kedden három misét mondanak. A ferencrendi atyák vidéki templomokba is kijárnak. A plébániai istentiszteletek rendje ez lesz: Kriszt Jenő esperesplébános az első misét 7 órakor mondja a kálvárián, a másodikat 9 órakor és a harmadikat 11 órakor a nagytemplomban. Kreutzer Ferenc káplán 7 órakor a kálvárián, 8 órakor a plébániatemplomban és 10 órakor az Anna-kápolnában misézik. Németh Imre káplán 7 órakor a kálvárián, 8 órakor és fél 9 órakor a plébániatemplomban tartja a miséit. A főistentisztelet az esperes 9 órai miséje lesz, mely után a felállított tumba körül megtartatik az Absolució, másszóval Libera is. Egyéb, Halottak napjára vonatkozó intézkedés a Hirek rovatában olvasható. = Plébániacsere. A kisgörbői és kercseligeti plébánosok javadalmat cseréltek. Az új kercseligeti (Somogyin.) plébános, Tamási István Pápán született 1873-ban. Atyja Ferenc, ny. levélhordó csak nemrég halt meg Pápán. Iskolaszéki gyűlés. — 1915 okt. 24. — A pápai r. k. hitközség iskolaszéke Kriszt Jenő esperesplébános elnöklete alatt mult vasárnap délután igen látogatott ülést tartott, melynek, mint már mult számunkban említettük, a Temetőügy volt a legfontosabb tárgya. A gyűlés lefolyásáról a következőket jelenthetjük: A katonai járványkórházból a kálváriái temetőbe való temetkezés ügyében, hosszabb vita és fontolgatás után, az iskolaszék úgy határozott, hogy mint a pápai r. k. hitközség kormányzó testülete, tekintve a rendkívüli viszonyokat, amelyek a háború folytán előállottak, tekintve továbbá a közegészségügy általános érdekeit, kivételesen megengedi, hogy a katonai járványkórház halottai a háború tartama alatt, illetve az ideig, amíg a háborús állapot alatt a kórházban halálesetek fordulnak elő, — a kálváriái kath. temetőben temettessenek el tekintet nélkül az elhaltak hitfelekezetére s számukra ott helyet is jelöl ki, kijelenti azonban, hogy emez, a rendkívüli viszonyok követelte hazafias cselekvény semmi körülmények közt és soha precedenst nem alkothat, azaz elővélelmet nem teremhet, hogy a temető ezáltal katholikus jellegét elveszíté. Elhatározta az iskolaszék, hogy a honvédelmi minisztériumtól kérni fogja az alsóvárosi iskolából, annak katonai kórházzá való átalakítása következtében kilakoltatott hitoktató után felmerült lakbér megtérítését, miután nem kívánható a hitközségtől, hogy az iskola készséges átengedése mellett még anyagi áldozatot is hozzon. Pados József iskolaszéki tagnak, mint legutóbbi iskolalátogatónak a jelentése alapján szóba került a gyermekek, különösen az elemi fiuiskolások fegyelmezetlensége, melyet az elnök is kifogásolt. Mátz József tanító védte ugyan a tantestületet, de az elnök újabb felszólalására mégis csak kimondotta az iskolaszék, hogy a gyermekek fegyelmezésére nagyobb gond fordítandó. Szóba került Bősze Mihály iskolaszéki tagnak az ügye is, akit a bíróság egy vétségéből kifolyólag hivatalvesztésre és politikai jogainak felfüggesztésére is itélt; az Ítélet végrehajtásának felfüggesztéséért kegyelmi kérvény lett beadva. Miután az iskolaszék többsége úgy találta, hogy az iskolaszék reputációjának és tekintélyének megóvása végett nem várhat a kérvény sorsának eldőltére, Bősze Mihály lemondott isk.széki tagságáról. Elnök kijelentette, hogy miután az iskolaszéki tagok mandátuma az 1915. év végével lejár, de a mostani viszonyok között új választás alig lesz tartható, Bősze tagsági helyét is egyelőre betöltetlenül hagyja, hogy azt ügye tisztázása után esetleg újból elfoglalhassa. Blau Henrik, izr. polgári és elemi iskolai igazgatónak a város összes iskola-