Pápa és Vidéke, 10. évfolyam 1-52. sz. (1915)

1915-09-26 / 39. szám

X. évfolyam. Pápa, 1915 szeptember 26. 39. szám. Szépirodalmi, közgazdaság és társadalmi hetilap. A pápai Katholikus Kör es a paoa-csóthi esperes-kerület tanítói körének hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egész évre 12, fél évre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 26 fillér. A lap megjelenik minden vasárnap. Kiadótulajdonos: A Pápai Katholikus Kör. Ideigl. felelős szerKesztö: Szentgyörgyi Sándor Szerkesztőség: Főtér 10. házszám. A kiadóhivatal vezetője: Pados Antal, Csatorna-utca 8. házszám, ahova az előfizetési- és hirdetési-dijak küldendők. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz Hajnóczky Árpád és Wajdits Károly könyvkereskedése, valamint Stern Ernő könyvnyomdája. A világháború mélységes tanulságai. A boldogságnak a gondolata is bűvös-bájos, igéző. De a XX. század szabású modern ember a muló lét kultúrájától remélte paradicsomi boldogságát. Azon hitben ringatódzott, hogy az újkori tudomány és műveltség gyönyörű virágzást hoz az emberiségre s virágait emberszeretetben s örömteli életben zsendíti ki. Miközben természetesen a boldog tudatlanság ópium-világában szendergett azon tény felől, hogy, ha a boldogságot a tudomány és műveltség hordozná csupán, azesetre az összhangra olyanynyira törtető művelt görög szellem már rég megszépítette volna a világot! És minők azon kornak az irodalom és művészet emlékeiben hozzánk eljutott hangjai ?! Mentől bájosabban nyiladozott a műveltség és tudomány virága, antul inkább visszhangzott a felső, tehát szórakozni tudó társadalmi körben a pesszimizmus bölcsészete. Sophokles, akinél pedig a görög szellem a legragyogóbban jut kifejezésre, »Oedipus Kolonosban« c. tragédiájában azt tartja a legboldogabbnak, aki sohasem születik. Homér szerint is a földi bolygón élő és mozgó lények közt az ember a legsajnálatraméltóbb. Ugyanez a filozófia csendült meg a modern korban is a tudomány és műveltség intenzív és extenzív elterjedésekor is. A tudás és műveltség nemcsak nem pezsdítették föl az életet, de még sajgóbbá, még égetőbbé tették a sebeket. A modern ernbc, fázós lelkét szárazság, büszke szivét világunalom kezdte tikkasztani, ami a szlávnál a nihilizmusban, a germánnál a pesszimizmusban, a latinnál a magányosságban és bizarr idegbetegségben nyilvánult meg. A politikai és gazdasági élet kilengésének mérésére alkalmas szeizmográfok széltében óriási veszedelmet jeleztek. S napjainkban már javában esik a hamu, foly a láva: az újkor életének tűzhányó erői, a muló lét kultúrájának szörnyei világkatasztrófában robbantottak ki. E vérzivataros idők diluviális viharában mélységes tanulságok sűrűsödnek össze a lelkek világában. A muló lét kultúrájának túlsúlya, politikai és gazdasági téren való egyeduralma katasztrófát hozott az emberiség kulturális fejlődésére, zátonyra juttatta a testvéri érzéseket, az igaz emberszeretetet, a boldogságot. Mert kizárt eshetőség, hogy az .önzés sziklájához láncolt szívben meglegyen az emberszeretet, a boldogság. De a muló lét kulturája képtelen a sziveket az önzés korlátain felül emelni. Sőt! még mélyebbre süppeszti. Mivel azzal, hogy szelleméből a természetfölötti ideálokat kiküszöböli, csak az alantas raffinériának és vele az erkölcsi elfajulásnak robotol. Az életet ellaposítja, a megelégedettség, öröm derűjének eltüntetésével a szivet megTflRCA. Papfalva aliás rrémetpróna. Besztercebányai székesegyházi karmester koromban, úgy emlékszem 1898-ban, juiius hó első napjaiban, épp akkor léptem be az ottani papnevelde akkori vicerektorához, Richter Antal, teologiai tanárhoz, mikor annak kedves vendége volt: a testvéröccse, Richter Mátyás cisztercitarendi főgimnáziumi tanár volt nála. A vicerektor, mint minden látogatásom alkalmával, ezúttal is szívélyesen üdvözölt és bemutatott öccsének, az egri tanárnak. Miután az ismerkedés első szavain átestünk, a társalgás átterelődött a két testvér legközelebbi utitervére. — Holnaputánig az öcsém itt marad, azután megyünk együtt a szülőfalunkba, Németprónára.*} *) Némctpróna adatai a besztercebányai egyházmegyei Schematismus (1912) szerint: — Meddig lesz oda Vicerektor Ur? — Tán két hétig; ha jó idő lesz, esetleg háromig, de. tovább semmi szin alatt. — És Tanár Ur ? — fordultam a vendéghez. — Én majd egy hónapot töltök otthon. A szünidőm másik felét megint a külföldnek szántam. Németpróna. (Besztercebányai egyházmegye, nyitrai föesperesség, bajmóci kerület). Mezőváros. Régi plébánia, felállitattott a XV. században. Anyakönyvek 1679. évtől. A templom Keresztelő sz. János fejvételének a tiszteletére már 1400-ban létezett; újra építtetett 1907-ben. Ugyanott kápolna a szent Rózsafüzér tiszteletére, 1890-ben emelve. Kegyúr a bajmóci uradalom. Nyelv német. Plébánoshelyettes: Tisztelendő Raitsits Ferenc úr. Segédlelkész Fegyveres Vilmos úr. A plébánia területén működő kegyes társulatok: a szeplőtelen fogantatás leányai, és a karmelhegyi Boldogasszony skapuláré társulata. Lakossága: Az anyaközségben 2390 kath., 28 ág. ev. és 54 izraelita. A leányközségekben, nevezetesen Felsöprónán (mely az anyaközségtöl egy óra távolságnyira van) 438 kath., Nyitraszalkán (félórányira) 257 kath. és 1 ág. ev. Összesen tehát 3085 kath., 29 ev. és 54 izr. Kath. házaspár 562, vegyes 4. — Bizonyára igen kellemesen fogják az urak eltölteni ezt a néhány hetet Prónán. Végtére unatkozni nem fognak, hisz" ketten lesznek. Két ilyen tudós, mindkettő tanár, meg pap, egymásközt is el tud szórakozni. — Ami a szórakozást, meg a megfelelő társaságot illeti, — jegyzé meg az ifjabbik Richter, abban ugyan netn lesz hiány, mert a nagyszünidőben Németprónán annyi a pap mint a fűszál. Nem számítva tehát a helyi intelligenciát, esperest, ügyvédet, doktort, patikust, jegyzőt, káplánt, tanítót, pap ott ilyenkor annyi verődik össze, hogy szemfülesnek kell lenni, aki oltárhoz jut, hogy misézhessen naponta. — Hiszen nyár van, — mondottam, korán kezdhetik a misézést. — Elhigyje, karmester úr, — vág közba a vicerektor, az a bárom oltár reggel 5 órától 9-ig, 10-ig mindig le van foglalva. — Hogyan? — kérdezém ámulattal. — Hogyan ? Hát úgy, hogy 20—25 áldozár akar misézni mindennap. Legtöbbje,