Pápa és Vidéke, 10. évfolyam 1-52. sz. (1915)

1915-07-11 / 28. szám

2. pápa és vidéke 1915 augusztus 2. A mi nagy gyászunk. Esterházy Pál gróf hősi haláláról a család a következő gyászjelentést adta ki: Galánthai és fraknói gróf Esterházy Pálnó, született csikszentkirályi és krasznahorkai Andrássy Ilona grófnő, úgy saját, mint anyósa özv. galánthai és fraknói gróf Esterházy Móriczné, született Stockau Paula grófnő, dicső emlékű Erzsébet Császárné és Királyné palotahölgye, és sógornői galánthai és fraknói Esterházy Mária grófnő, férjezett sárvári és felsővidéki gróf Széchényi Péterné és galánthai és fraknói Esterházy Fanny grófnő, nemkülönben az összes rokonság nevében mélységes fájdalommal tudatja, hogy hőn szeretett férje, illetve fia, testvérük és jó rokonuk: méltóságos Esterházy Pál gróf, galánthai báró és fraknói örökös gróf, Pápa és Ugod örökös ura, cs. és kir. kamarás, a magy. főrendiház örök jogon tagja, cs. és kir. tart. kapitány a II. Vilmos német Császár és porosz Király nevét viselő 7-ik huszárezredben, a Signum laudis tulajdonosa, a vaskereszt II. osztályú vitéze, folyó évi junius hó 26.-án, életének 32-ik, boldog házasságának 7 ik évében, a harctéren Dzievietniki mellett hősi halált halt. Az engesztelő szent miseáldozatokat Budapesten július 2.-án d. e. 11 órakor a ferencrendi atyák belvárosi templomában, az összes kegyúri templomokban pedig július 5.-én d. e. 9 órakor fogják a Mindenhatónakbemutatni. Temetés július 6.-án 10 'órakor Nagygannán. Budapest, 1915 junius 29. A ravatal Pápán. Szombat hajnaltól hétfő délelőttig pihent a drága halott teteme az öregtemplom szentélyében, és ezen idő alatt (természetesen az éjjeli órák kivételével) állandóan jött a pápai és a vidéki nép, hogy megtekintse a ravatalt és imádkozzék a hős gróf áldott lelkéért. A szentély falai fekete drapériával voltak bevonva, az ablakaira szintén fekete szövetet borítottak. A misztikus homályban a sárga gyertyák imbolygó lángja fénylett csak, amely különösen mély és megható benyomással volt a szemlélőre. A díszes érckoporsó magas állványon pihent, köréje sok zöld délinövényt állítottak. A koporsó felett egyszerű feszület állott, míg a koporsóra egész virágerdő borúit, szines khaosza a különféle koszorúk virágjainak, szalagjainak. Ez a koszorúáradat belepte később a szentély sötét falait és életet, meleget, kegyeletet varázsolt a ravatal köré. Legmegkapóbb volt azonban az egész ravatalnál az az egyszerű, két faragatlan faágból összetákolt kereszt, melyre festetlen deszkadarabot szegeztek. Gondos kéz, a gróf volt szakaszvezetője irónnai írta rá a hős halott nevét. Ez a fejfa volt a nemes gróf sírjának első jelzője, mely a harctér vérrel átitatott rögei alatt pihenő grófnak néhány napon át volt ideiglenes sírját jelölte. Ezt magával hozták emlékéül, bizonyságául, hazaszerető és demokratikusan érző lelkének. És ez az egyszerű, két faág mennyit tudna beszélni, ha ember volna! A ravatalt őrizték felváltva a gróf hajdujai, erdészei, valamint a pápai 7. honvéd huszárezred e célra kirendelt altisztjei. A grófi hajdúk díszben, az erdőőrök szintén, fekete karszalaggal ellátva, kivont karddal álltak hősi halált halt gazdájuk teteménél. A huszárok — szintén díszben, kivont karddal — a hű bajtársat, a jó föllebvalót őrizték a gyászos ravatal mellett. A népek áradata meg folyton látogatta azt. A koszorúk. A két napon át egyre-másra hozták a szebbnél-szebb koszorúkat a ravatalra. Nem mult el óra, melyben néhány új koszorút ne helyeztek volna el a drága halott felett. A címszalagok feliratait a következőkben sikerült összegyűjteni: 1. Fanni und Mama — fehér szalag. 2. Hősi emlékednek Jenő bátyád — lila szalag. 3. Felejthetetlen barátomnak Andrássy Géza Lemberg VI./26. (E három szalag a sírboltban maradt). 4. Péter éi. Mimi — fekete szalag, 5. Jóltevőjének kegyelete jeléül, Pápai Ref. Eőgymnasium — sárga szalag. 6. Magyar Kir. Dohánygyári munkásnők — piros-fehér-zöld. 7. Megdicsőült hősének és elnökének, Pápai Kath. Hitközség — piros-fehér-zöld. 8. Nem halt meg aki a hazáért halt, Pápai Casinó — fehér. 9. Gróf Esterházy Pálnak mély részvéttel Wittmann Mihály — fekete. 10. Ferenc, Mari, Anna, Tamás, Berta — fehér. 11. Gróf Semsey László és neje — fehér. 12. Hős diszelnökének a Pápai Kath. Kör — piros-fehér-zöld. 13. A 7. honv. huszárezred tisztikara mély fájdalma jeléül. 14. A legjobb bajtársnak Endre — piros-fehér-zöld. 15. Lajos bácsi, Ilona néni — fehér. 16. Róthkügel — fehér. 17. A pápa városi jótékony nőegyesület — fehér. 18. Andrássy Sándor és Mariette, Imre, Mihály, Margit — fehér. 19. Duci bácsi Napsi Kája — fehér. 20. Felejthetetlen hős bajtársnak a Vilmos huszárok — fehér és kék. 21. Felejthetetlen patrónusának a Náci papja — fehér. 22. A mi jótevő hősünknek, P. V. Róm. Kath. ápolda — piros-fehér-zöld. 23. Pápa város közönsége hősi halált halt első Polgárának — piros-fehér-zöld. 24. Nagynevű tanítványának a Bencés főgymnasium — piros-fehér-zöld. 25. Felejthetetlen szomszédnak Jankovich Bésán Janka — fehér. 26. Felejthetetlen jó uraságunknak hűséges alkalmazottai — fekete. 27. Szeretet és hála jeléül a pápateszéri plébánia hivei — piros-fehér-zöld. 28. Mély tisztelettel a devecseri uradalom tisztikara — kék. 29. Felejthetetlen emlékű jó uraságának hálás tisztelettel az uradalmi tisztikar — fekete. 30. Hazafias kegyelettel a hős emlékének a pápai Vöröskereszt egylet — fehér. 31. Klára, Endre — fehér. 32. Hálás emlékkel Dr. Speth Ferenc — fehér. 33. A Nagygyimóti uradalmi bérlőtársaság részvéte — lila. 34. Isten veled, Mihály Kálmán — fehér. 35. Nagy jótevőjének és díszelnökének a Pápai Felsővárosi olvasókör — nemzetiszín. 36. Gyuri és Boy — kék-sárga. 37. A kedves tanítványának és patrónusának Alasz Miklós — kék. 38. Tatai uradalom tisztikara tisztelete jeléül — fekete. 39. Nagygyimóti Róm. Kath. Hitközség, Kegyurának — fekete. 40. A haza védelmében elesett Hősnek — piros fehér-zöld. 41. Hős és felejthetetlen bajtársának Stunner Károly — lila. 42. A mi felejthetetlen jó urunknak, Berkes Béla és fia, cs. és kir. udvari zenészek — piros-fehér-zöld. 43. Dem grossen »Helden« — fekete keskeny harctéri szalag. Emellett meghozták Tatatóvárosról a lovászegylet zászlóját, melyet ráborítottak a koporsóra. A grófi címerekkel is körülvették a koporsót. Egyet belőlük a templom kapujára függesztettek. A mise. Hétfőn, júl. 5.-én reggel 9 órakor tartatott meg a szombatra hirdetett, de ez időre halasztott ünnepélyes gyászmise. Már jóval 9 óra előtt megteltek a tágas templom padsorai. A gyászba borult család tagjai, kiknek egy része már vasárnap megérkezett, az egyházi, polgári és katonai hivatalok kiküldöttei, az uradalmi tisztek és alkalmazottak és a népek ezrei szorongásig megtöltötték a templom hajóját. A család az Oratóriumban vagy a szentélyben, a tisztek, uradalmiak a ravatal körül, a notabilitások az első padsorokban foglaltak helyet, mire megkezdődött a mise. A főoltárnál a főistentiszteletet, az ünnepélyes Requiemet Kriszt Jenő esperesplébános celebrálta néhány kispap segédlete mellett és ugyanakkor a mellékoltároknál csendes gyászmisét olvastak Bognár János, halimbai, Kreutzer Ferenc, pápai és Németh Imre, ugyancsak pápai káplán. Utóbbiak a csendes mise végeztével diakónusoknak öltözve, a nagymise végén lefolyt Absolutio vagy