Pápa és Vidéke, 10. évfolyam 1-52. sz. (1915)

1915-05-23 / 21. szám

4. hitükben szerencsétlenségnek tartják, ha pappal találkoznak. Tovább mentem és remegő szívvel mondtam magamban: íme ezt cselekszi a háborúban az Isten! A nagykörúton jártam. Egyszer csak nótát hallok. Népfölkelők jöttek. Nagy tömeg kisérte őket a vasúthoz. A járdákon megálltak a járókelők: férfiak, asszonyok kendőik után nyúltak, sírtak, zokogtak. Mi hatotta meg annyira okét? A hadsorok között az apákkal egy sorban léptek tíz, tizenkét éves fiaik, kik, hogy apjuk terhén könnyítsenek, vitték helyettük a puskát. íme, ezt cselekszi a háborúban az Isten! Megindítja a fiak szívét és megtölti a szülők iránti szeretettel. Mit cselekszik a háborúban az Isten? Kereszteket oszt szét. Ő osztja az özvegység, az árvaság, a nélkülözés, a sebek, megvakulás megcsonkítás, örökös koldusság és a halál keresztjét. Csak egy keresztet nem oszt az Isten: az aranykeresztet. Ezt mások osztogatják. Ha ezt is az Isten osztaná, száz közül kilencvenkilencet magyar katonának adna... Nagy időket élünk, hősök raja támadt, így óvja meg Isten mi magyar hazánkat!... Nem folytatom tovább. Aki még ezek után is arra kíváncsi, hogy mit csinál a háborúban az Isten, az nézzen a saját lelkébe és megtudja . . . Átmegy a világon. Hatalmasokat sújt porba. Elveket zúz pozdorjává. Trónokat recsegtet és forgat fel. Új szíveket formál. Nemzeteket idéz maga elé, hogy megfedje őket a bűnről, az igazságról és Ítéletről... Nagy időket élünk! Míg kint dörögnek az ágyúk, bent, a lelkek mélyén, Isten járja a világot! — Ilyentormán a meghalást el kell halasztanom legalább addig, míg valami jóravaló virrasztót találok — mondá rezignált hangon. Reggelre kelve Mary lejött az emeletről és megállt hallgatózni a betegszoba ajtajában. Hallott pediglen bévülről mély lélegzetvételeket. Nem zavarom őket, — gondolta — hadd aludják ki magukat. Csak mikor a reggelivel elkészült, akkor nyitott be. A látványra, ami eléje tárult, még a száját is nyitva felejtette. Cephas Blake, a virrasztó, az ágyon feküdt egész öltözetesen, apja pedig békességesen szundikált a karosszékben. — Hát jobban vagy atyám — kiáltott a betegnek. Az öreg fölugrott és mikor meglátta eányát, mosolygott. — Amint látod, jobban érzem magamat. Eleget aludtam, de még többet aludhattam volna, ha Cephas nem hortyog oly hatalmasan. Kapunk reggelit? — Az asztalon van, csak jöjj. — Várj, előbb fölkeltem a virrasztót. Odament Cephashoz, megrázta emberül és a fülébe harsogta: — Ébredj Cephas, megvirradt. Reggelizünk. Neked is jót tesz ilyen kemény virrasztás után. pápa és vidéke V/árosi közgyűlés. — 1916 május 17. — Rövid ötnegyedórás rendkívüli közgyűlése volt a hét első napján Pápa város képviselőtestületének. Talán ennyi ideig sem tartott volna, ha annyi interpellációval nem halmozták volna el a polgármestert. A napirend letárgyalása várakozás ellenére elég simán ment, sőt éppen ott volt a leghosszabb felszólalás, ahol azt senki sem sejtette volna. Igaz, hogy ennek alapján egyhangúlag elvetették az állandó választmány és v. tanács javaslatát. Az érdeklődés egyebekben nem volt valami túlságos nagynak mondható. A megnyitáskor tán 15—20 képviselő volt jelen, s ez a szám, mikor a tárgyalás folyamán legmagasabbra rúgott, sem érte el a 40-et. Az interpellációkban különösen a háború okozta közélelmezési bajok kerültek szóba. Nem csoda, hiszen beszélni lehet azokról akármennyit, — de az a baj éppen, hogy segíteni nem lehet a bajokon. A részletekről ezeket közölhetjük: Megnyitás. Mészáros Károly, polgármester pont 3 órakor elfoglalta az elnöki széket és üdvözölve a megjelenteket, a közgyűlést megnyitotta, majd pedig a jelen ülésről felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére felkérte Lőwy László dr., Kristóffy Gyula, Szeleczky Ferenc, Becsey Ferenc és Ács Ferenc v. képviselőket. Csoknyay Károly, v. főjegyző felolvassa a mult közgyűlés jegyzőkönyvét. Napirend előtt. Mészáros Károly, polgármester bejelenti, hogy Marton Antal választott városi képviselő

1 1914 március 19.-én elhalálozott és indítványozza, hogy emléke a jegyzőkönyvben megörökíttessék, a képviselőtestület részvéte pedig a gyászoló családnak tudtul adassék. Az indítványt egyhangúlag elfogadta a közgyűlés. Becsey Ferenc a közélelmezési mizériákról interpellál. Elmondja, sőt egy magával hozott és a tanács asztalára helyezett »hadi«-kenyérdarabbal illusztrálja, hogy a hatósági lisztből készült kenyér élvezhetetlen. Ma egy 4—5 kilós kenyér 3 koronájába van a szegény embernek és még csak nem is élvezheti. A helytelen keveréssel a liszt csak elpazarlódik, de nem lesz felélve. Szinte kár akkor kiadni a lisztet, mert kárba vész, ha nem fogyasztható el. Jobb lisztet kér. Mészáros Károly polgármester kijelenti, hogy a nehezményezett lisztkészlet már elfogyott, néhány nap múlva már az új lisztből élünk, mely úgy minőség, mint mennyiség tekintetében jobb lesz és meg fogja szüntetni a liszt1915 május 23. 1 — .—. mizériákat. Ami pedig a bemutatott kenyeret illeti, kéri Hajnóczky Béla v. képviselőt, hogy szakértői véleményt adjon. Hajnóczky Béla szerint a kenyér élvezhetlen volta nem csupán a liszt minőségében leli magyarázatát, hanem az elhibázott elkészítésben és sütésben is. A hadiliszttel való bánásmódot még a mi háziasszonyaink nem ismerik. Szakszerűen megmagyarázza, hogyan kell mostanában kenyeret sütni. 0 is az új kenyér jobb minőségében bízik. A választ tudomásul veszik. Muli József egymásután négy interpellációt terjeszt elő. Először kifogásolja, hogy a város a rozson nyerészkedik. Másodszor helyteleníti, hogy Békáson »tikász«-ok járnak. Harmadszor méltatlankodik, hogy a Bock-féle kertek nincsenek megmívelve. Negyedszer sürgeti a Tapolca-part rendbehozatalát. Mészáros Károly polgármester a következőkben válaszolt e nem is interpellációkra : A város a rozson nem nyerészkedik, mert viseli a szállítási és requirálási költségeket is, mit Muli nem vett fel a számításaiba; a járásban járó tyukászok ellen nem tehet a város semmit, de úgy tudja, hogy éppen a pápai és enyingi főszolgabirák az igazolvány nélkül járó tojáskereskedőket kiüldözik a járásaikból; a Bock-féle kertekhez szintén nincs köze a városnak, mert a tulajdonos dolga, hogy kiadja-e bérbe és mennyiért a kertjét, a hatóság gondoskodására csak a hadbavonultak földjei vannak bízva; a Tapolca-ügyet azonban a rendőrkapitány figyelmébe ajánlja a jövő heti vízfogás alkalmából. A válaszokat tudomásul vették. Becsey Ferenc egy újabb interpellációban szóvá teszi, hogy a Celli-úton villanyvezetéki vasoszlopok hevernek, melyek a honvédhuszárok által erősen frequentált utcában akadályul szolgálnak. Kéri az oszlopok felállítását, vagy elrendelését. Mészáros Károly polgármester kijelenti, hogy amennyiben az oszlopok nem keresztben, hanem hosszában fekszenek az útszélen, nem hiszi, hogy forgalmi akadályt képezzenek, mert akkor már maga a helyőrség parancsnoksága is kérte volna azok eltávolítását. Felállításuk egyébként azért késik, mert a villanytelep személyzete igen megcsappant és ennél sürgősebb dolgait sem tudja ellátni. A választ tudomásul vették. Lippert Sándor figyelmezteti a polgármestert néhány hó előtt tett ígéretére az aszfaltjárdák kijavítására vonatkozólag. Mészáros Károly polgármester válaszában ismét a személyzet elégtelenségére hivatkozik, de jelenti, hogy az aszfaltozás, illetve javítás már megkez-