Pápa és Vidéke, 10. évfolyam 1-52. sz. (1915)

1915-05-02 / 18. szám

6. PÁPA ÉS VIDÉKE. 1915 május 4. ber duhaj lármája, mely azt is elrabolja tőletek, amihez igazán jogotok van. Hiszen ti panaszkodtok, hogy ilyen nyugalom után százszor fáradtabbak vagytok, mint a testet-lelket ölő munka idején s mégis mentek új csatára, új küzdelemre, mely nektek nem terem babérokat, csak szemrehányást, csak igaztalan vádakat. De ne fájjon ez nektek! Járjatok tovább is az elétek szabott, tövises pályán s nyugtalan nyugalmatok közepette imádságos ajakkal várjátok az igazi békét, a régóta nélkülözött valódi nyugalmat. (-.) A tanfelügyelő körrendelete. Dr Vértesy Gyula, Veszprém megye k. tanfelügyelője a következő közérdekű körrendeletet adta ki valamennyi elemi népiskolai Igazgatósághoz: A vallás- és közoktatásügyi magy. kir. Miniszter Úrnak 1912. évi június lió 22.-én 53.402. szám alatt kelt körrendelete alapján felkérem, hogy az idén is 1. A madarak és fák napjának ünnepélyét tartsák meg, 2. Az ezzel kapcsolatban álló Országos Ifjúsági Madárvédö Ligát szervezzék és fejlesszék, 3. Az ünnepélyről és a ligáról szóló iskolai jelentést a Néptanítók Lapjának ápr. 15-iki számában mellékletkép megjelenő kérdőív felhasználásával június hó végéig küldjék be, még akkor is, ha nem tartották meg az ünnepélyt; ez esetben jelezzék az ünnepély elmaradásának okát. A jelentéstevők mind megkapják a VI. évkönyvet, melyben adataik napvilágot látnak és mely az ünnepléshez mintaelőadásokat is szolgáltat. Egyúttal felhívom Címed figyelmét a madarak és fák napjának jelentőségére és egész éven át való előkészítésére, a gyakorlati természet ápolására — faültetés, madáretetés, odukészítés, kiakasztás —, az elöljáróságok, gondnokságok, iskolaszékek és a közönség bevonására, az Országos Ifjúsági Madárvédő Liga fontosságára és az általános állat- és növényvédelemre. A természetvédelmi nevelőoktatás a jelen körülmények között csak nyert jelentőségében, mert ez van hivatva nemzetünk tátongó sebeit behegeszteni, népünk felkorbácsolt lelkét az emberies, békés élet medrébe visszaterelni és vérvesztett közgazdaságunkat talpra állítani. Az ünnepélyt lehetőleg faültetéssel szíveskedjék egybekapcsolni. Az ünnepély alkalmával lehetőleg minden iskolában Itjusági Madárvédő Liga szerveztessék, ahol pedig ilyen van, az fejlesztessék. Az ünnepélyre a szülők, az egyházi és községi elöljáróság meghívandók. Az ünnepélyhez való részletes útmutatás és a Liga mikénti megalakítása végett forduljanak az Országos Madárvédő Liga igazgatóságához. Veszprém, 1915. évi március hó 31.-én. Dr Vértesy kir. tanfelügyelő. Iskolaszéki ülés. — 1915 április 25. — Mult vasárnap délután iskolaszéki ülés volt. A pápai r. I<. hitközség elöljáróságát képező iskolaszék ezen a gyűlésén sok fontos ügyet vett tárgyalás alá s azokban a következő határozatot hozta: A hitközségi iskolák Értesítőjét, mely a hitközségnek évente meglehetősen tetemes költséget okoz, az idén, tekintettel a világháborúra és dacára az amúgy is szomorú anyagi helyzetnek, csak úgy mint eddig, sőt még különösebb, szinte fokozottabb részletességgel kívánja kiadni s e tekintetben elfogadja a tanítótestület javaslatát, mely szerint az Értesítőt ez évben Szentgyörgyi Sándor, polgári iskolai énektanár szerkessze. Megbízatást nyert az elnöklő esperes, hogy az Értesítő kiállítását illetőleg Stern Ernő könyvnyomdatulajdonossal érintkezésbe lépjen. Az évzáró vizsgák dolgában ugyancsak a tantestület javaslatára úgy hatázozott az iskolaszék, hogy a felsőbb osztályokat, már a mezőgazdaságra való tekintettel is, még május hó folyamán lezárja, ellenben a kisebb korban levő tanulók vizsgáit úgy mint máskor, jún. közepe táján, az iskolaszéki elnök által meghatározandó napokon fogja megtartatni. Igen érdekes és az intencióknak teljesen megfelelő határozattal hozzájárult az Iskolaszék ahhoz a nemes tervhez, mely szerint az irgalmas intézetek vezetése alatt álló leányiskolák egyikétmásikát azon a címen ki fog kelleni helyezni a zárdai tantermekből, hogy ott a háborúban elesett hősök árvái részére felállítandó árvaháznak helyet juttathassanak. Igen fontos tárgyalás alapjául szolgált a hitközség Főtéri 10. sz. házának a bérletügye. A Pápa városi és vidéki takarékpénztár tudvalevően saját házába költözött s a nevezett házban bérelt helyiségeket annak idején szabályszerűen felmondotta. A helyiségeket az Erhardttestvérek szabócég bérelte ki; s a szerződés annak idején megköttetett. Az új gondnoknak; Somogyi Józsefnek a jelentése alapján azonban felmerült annak a szüksége, hogy a valamikor iskolai tanteremnek épített helyiség kellőképen átalakítandó. Miután az Erhardtcég hajlandó az átalakítás költségeit fedezni, a bérleti összeg megfelelően kevesbíttetett. Ezzel kapcsolatban elhatározta az iskolaszék azt is, hogy a nevezett ház emeletén levő egyházkarnagyi lakásban a plébánialakkal szomszédos szobák részére külön kéményt építtet, miután eddig ezen szobák kémény hiányában nem voltak fűthetők. Néhány kisebb jelentőségű, különösen a hitközségi adóra vonatkozó ügy tárgyalása után a gyűlés véget ért. Üzenet. Erre felénk már hajt a virág is, Nálatok — Isten tudja, mikor; A szelek szárnyán rohanó horda Virágot, álmot összetipor . . . Itt kel az élet, merre szem ellát, Varázs-Ütésre támad a lomb; Köztetek most is úr a halál még: Durva, vad ellen új hadat ont... Erre felénk már zeng a madárdal, Csolás tavaszi álomzene, — Jaj! tifelétek elhal a zajban, Gyilkosa ágyuk bősz döreje . . . Nálunk fehér gyöngy, hótiszta a harmat, Könny ha reá hull, véle vegyül, — Ott, tifelétek vérzik a föld most, Hervad a fűszál dísztelenül . . . Ó csak az Isten óvja e földet, Maradjon itt meg minden lombos ág! Tavasz virágát mind tinéktek adjuk, Tavaszt nem látó, fáradt katonák! Tomor Árkád A hadikölcsönről. — A régiről, meg az újról. — A pápai kir. adóhivatal arról értesít bennünket, illetve felkért annak a közlésére, hogy mindazok, kik akár ott, akár máshol annak idején jegyeztek hadikölcsönt, immár átvehetik a kötvényeiket. Ezt a figyelmeztetést azzal tesszük közzé, hogy az átvétel határideje f. é. aug. 1. Ha e határidőn belül valaki nem viszi el a kötvényét, már csak Budapesten a központi pénztárban kaphatja azt meg. Ezt az alkalmat mindjárt felhasználjuk arra is, hogy az újabb hadikölcsönről elmondjuk véleményünket. Ha valamikor, hát most, mikor már szinte a végére járunk a világháborúnak, a hadviselő államoknak igazán kell a pénz. Régen volt, mikor egy hadvezér azt mondotta, hogy a szerencsés hadviseléshez három dolog szükséges, ez pedig a pénz, a pénz és megint a pénz. De az elmúlt hosszú századok sem tudták megváltoztatni ezt a véleményt, mert ma is csak úgy áll a dolog, hogy pénz, még pedig sok pénz kell a szerencsés hadviseléshez. Emberanyag szerencsére elegendő van, sőt tán sok is, — ezt azonban el kell tudni látnunk a szükséges felszereléssel. Az állam most is, mikor az új hadikölcsönről van szó, bizalommal tekint a nemzet igaz honfiaira s különösen azokra, kiknek módjukban van, hogy hadikölcsönre jegyezzenek. Ha minden tehetősebb ember aránylagosan hozzájárul a hadikölcsönhöz, úgy rövid idő alatt ismét együtt lesz a szükséglendő összeg és hosszú időre biztosítva van a küzdő hadsereg ellátása.