Pápa és Vidéke, 9. évfolyam 1-52. sz. (1914)
1914-09-27 / 39. szám
IX. évfolyam. Pápa, 19x4. szeptember 27. 39. szám, PAPA ES Szépirodalmi, közgazdasági é** társadalmi betilap. A papai Katolikus Kör es a papa-csothi esperes-kerület tanítói körének hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egész évre 12, fél évre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 26 fillér. A lap megjelenik minden vasárnap. Kiadótulajdcnos: A Pápai Katholikus Kör. Feielös szeritesztő Kecskés Lajos. Szerkesztőség: Flórián-utca 12. házszám. A kiadóhivatal vezetője: Pados Antal, Főiskola-utca 3. házszám, ahova az előfizetési- és hirdetési-dijak küldendők. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz Hajnóczky Árpád és Wajdits Károly könyvkereskedése, valamint Stern Ernő könyvnyomdája. Őszentsége első szózata. Most, hogy elfoglaltuk Szent Péter katedráját, jólehe tudatában annak, mennyire elégtelenek vagyunk ilyen magas küldetéshez, a legnagyobb tisztelettel imádjuk az isteni Gondviselésnek titokzatos akaratát, amely alázatos személyünket ilyen fenséges magasságba emelte. S bár nem díszelegve a szükséges érdemekkel, mégis bizalomteljesen vállaltuk a Legfőbb Helytartóság kormányzását Isten jóságában bizakodva érs nem kételkedve afölött, hogy Az, aki reánk helyezte a méltóságnak legsúlyosabb terhét, meg fog ajándékozni a megfelelő rátermettséggel és erőkkel is. Alighogy ez apostoli oromról tekintetünket rávetettük az egész nyájra, amelyet az Ur gondjainkra bizott, kimondhatatlan borzadály és keserűség fogott el e rémes, nagy háborúnak rettenetes látványára, amely Európának oly nagy részét mutatja vasban és tűzben, a keresztény vértől piroslóan. Kétségtelenül a jó pásztornak, jézus Krisztusnak, akit helyettesítve kormányozzuk az Egyházat, tartozunk a képességgel, hogy az atyai szeretetnek érzelmével öleljük át az ő egész nyáját. Minekutána pedig ennek megmentéseért, ugyanannak a Megváltónak példájára, késznek kell lennünk — aminthogy vagyunk is — életünket is adni, azért erős és feltett szándékunk, amennyire csak hatalmunkban áll, semmi olyat el nem mulasztani, ami alkalmas arra, hogy a jelenlegi veszedelemnek végét siettesse. Ilyen körülmények között, mielőtt — amint ez szokásuk és hagyományuk a római Lőpapoknak ebbeli működésüknek megkezdésekor — enciklikával fordulnánk az összes püspökökhöz, nem mulaszthatjuk el visszaidézni a mi szentséges és örök emlékű elődünknek, a haldokló X. Piusnak ama szavait, amelyeket a háború kitörésekor az emberi nem iránt érzett apostoli aggodalma és szeretete sugallt neki. Azért, mialatt mimagunk is szemünket és lelkünket az Égnek emelve esdeklünk Istenhez, miként ő oly élénken lelkesített erre, hasonlóképen buzdítok, sőt esdeklek én is az Egyház minden gyermekéhez, különösen azokhoz, akik a szent rendbe tartoznak, hogy szakadatlanul állhatatosak legyenek, a magányban alázatos imára, a nyilvánosságban gyakori esdéklésre késztessenek, könyörögve Istenhez, mindenek itélő bírájához és urához, hogy megemlékezvén irgalmasságáról, vegye le rólunk ezt a flagellum iracundiaet, amellyel a bűnösök büntetése gyanánt a népeket sújtja. Könyörögjünk azért, hogy Istennek Szűz Anyja, akinek ép e napon üljük legáldottabb születése napját, legyen .segítségünkre és támogassa az általános könyörgést, hintsen derűs fényt a szenvedő emberiségre, mint a »béke hajnala«, hiszen ő szülte Azt, akiben az Örökkévaló Atya mindeneket ki akart engesztelni átalakítván keresztjének vérével ugy ama dolgokat, amik a földön vannak, mint azokat, amik a mennyben vannak. ' J Azokhoz pedig, akik uralkodnak, a népeknek kormányzóihoz kérve-kérve esdekelünk, hogy az emberi társadalom üdvének érdekében késztessék már most lelküket az összes viszálykodásoknak megszüntetésére. Vegyék fontolóra, hogy ezt a halandó életet már úgyis túlontúl sok nyomorúság és küzködés kisérik, miért kelljen azt még nyomorúságosabbá s küzdelmesebbé tenni. Akarniok illik, hogy már vége legyen a ránk szakadt romlásnak és az embervér ontásának. Siessenek tehát megkezdeni a béketárgyalásokat és békejobbot szorítani. Ezzel jutalmat nyernek a fölséges Istentől, valamint az illető népek részéről és nagy érdemeik lesznek az összes embereknek művelt társadalma előtt. És tudják meg, hogy nekünk, kik az állapotoknak ilyen nagy megzavarása folytán nem kevés nehézséget érezünk apostoli kötelességünk kifejtésénél, valóban a legkedvesebb és legkívánatosabb dolgot cselekednék. Kelt a Vatikánból szeptember 8-ikán, Kisasszony napján az 1914-ik esztendőben. _ , . J XV. Benedek.