Pápa és Vidéke, 9. évfolyam 1-52. sz. (1914)

1914-09-13 / 37. szám

PÁPA ÉS VIDÉKE. 1914 szeptember 13. Istent s az Istentől megállapított erkölcsi rendet száműzzék az iskolából, a könyvekből, a tudományból, a művészetekből, az irodalomból, a politikából s végül az emberi szivből. Ha pokoli tervük sikerül, ma talán mi is Franciaország sorsára jutva önthetnénk könnyeinket pusztulóban levő Hazánk sorsa felett. Szerencse, hogy eleddig nagyobb bajt nem okozhattak, sőt most, hogy a háború következtében Európa csaknem összes országai lángokban állanak, visszahúzódtak oda, ahová valók, földalatti odúikba. S azóta Isten neve hallatszik mindenütt; felséges királyunk parancsszavában, katonáink s a nép millióinak buzgó imájában. A vallásos érzület lángja magasan lobog, mert meg vagyunk győződve, hogy életben-halálban ez a mi egyedüli mentsvárunk. Őrizzük meg azért az őseink által szivünkbe irott nemzeti hagyományainkat, magyar jellemünket, erkölcseinket, melyeknek életet adó ereje e hazában ezer évig fenntartatott, mig más, nálunk nál nagyobb nemzetek elenyésztek. Feleszmélésünk így üdvös és boldogító lesz s nemzetünk az idők végéig o o o élni fog. S. P. Városi közgyűlés. — 1914 szeptember 7.-én. — Városunk képviselőtestülete f. hó 7.-én, hétfőn délután 3 órakor rendes közgyűlést tartott Mészáros Károly polgármester elnöklete mellett. A közgyűlés legfontosabb tárgya az 1915. évi költségvetés volt, Városunk háztartására is egész súlyával nehezedik a világháborúnak s a pénzügyi válságnak minden hátránya. E súlyos időkben csak a legszükségesebbel kell beérnünk, le kell tennünk minden haladásról és reformról. Takarékoskodni kell mindenhol s mindenben. A közgyűlés által elfogadott költségvetés főbb tételei a következők: A költségelőirányzat: általános közigazgatási kiadások cimü tétel 2. pontjában felvett 6229 K helyett csak 4769 K állíttatott be, miután a v. főmérnök mellé alkalmazandó napidíjas fizetését 1460 K-t törölték, mert ez idő szerint uj állás rendszeresítését nem tartják helyesnek. A városi adóhivatal cim alatti 13 pontban felvett 400 K-t az 1915. évig előfordult birtokeldarabolások keresztülvezetéseért — későbbre halasztották. Az irodai költségeket 4680 K-ról 3180 K-ra szállították le. A II. cim alatti végösszeg 34.588 K-ra szállt. A rendőrségi kiadások tételét 3300 K-val szállították le, mert az alkapitányi állást csak az esetben fogják betölteni, ha a megfelelő államsegély rendelkezésünkre bocsáttatik. A 18—19. pontban felvett összeg elfogadtatik azzal, hogy a 2 új rendőr csak akkor vétessék fel, ha az államsegély folyósíttatott. A 20. pontban 6 öltözet díszruhára felvett 900 K csak az esetben folyósítandó, ha az államsegély megérkezett. A 24. pontban felvett irodai költségeknél igyekezzék a v. tanács megtakarításokat elérni. A tűzoltói kiadásoknál {elvett 10600 K-t változatlanul elicgadták. Az évi segélyen kívül 2000 K irányoztatott elő a tüzoltótestületnek az utcaöntözésért. A közegészségügyi és tisztaságügyi kiadásokra felvett 11.890 K-t elfogadták. A szegény-ügy kiadásainak fedezésére 23686 K vétetett fel. Tanügyi és közművelődési kiadásokra felvett 60.773 K-t azzal a változtatással fogadják el, hogy a közismereti szaktanfolyam hallgatására felvett 300 K segélyt 100 K-ra redukálták. Az utcarendezés, uttestek, terek fenntartása és fásítása cimü tétel 43. pontjában a laktanya mögött a gyepmesteri-telep irányában Borsosgyőr felé húzódó árok tisztítása, mélyítése és helyenkénti deszkázására felvett 2042 K helyett csak 1200 K irányoztatott elő, mert ezen munkálatok az ide internált szerbekkel elvégeztethetők. A 47. pontban felvett összegből 1400 töröltetett, mert ezen munkálatok kedvezőbb időre halaszthatók. A Cinca-árok utcai részének beboltozására 1800 K, a Rohonczy-utcai árok elkészítésére 847 K vétetett fel. A közvilágításra 13500 K állíttatott be. A kölcsöntörlesztés és kamatfizetés tétele a változott viszonyok és a kamatláb emelkedése miatt emelkedett. A folyószámla tartozásunk állománya ugyanis emelkedett a hadbavonultak családtagjainak segélyezésére a közgyűlés által megszavazott 12.000 K-val. A folyószámla kölcsönünk állománya 340.535 K. Ezen összeg után a kamatokat 7 5°/

0-kai számítva, ezek összege 25540 K 21 f-t tesz ki s így kiadásaink e cimen 3860 K 35 f-rel, továbbá a Rohonczy-utca vizének levezetésének költségei cimén 847 K-val emelkednék a v. tanács javaslatával szemben. Adó- és illeték egyenérték tételnél 5557 K, gazdasági kiadásoknál 18.400 K, különféle kiadásoknál 2172 K 50 fill, s rendkívüli kiadásoknál 8000 K vétetett : fel s szavaztatott meg. Az előirányzott kiadások helyes összege 510 554. K 10 f-t tesz ki. Báthory István hadi kiáltványa a muszka cárhoz.*) A magyar hadak negyedfélszáz évvel ezelőtt fényes győzelmeket arattak ott, Oroszország északi vidékein, a hová most harcra vágyó vitézeink igyekeznek. Az erdélyi fejedelemségből lengyel királlyá választott Báthory István 1579-ben hadat izent a minden oroszok cárjának, a vérengzéseiről Kegyetlen Ivánnak nevezett gőgös zsarnoknak, Asztrakán és Kazán meghódítójának, aki a lengyelektől elrabolta Litvániát s a balti tartományokat Három évig folyt az ádáz küzdelem, ami alatt a magyar lengyel király lengyel, magyar és székely hadaival visszafoglalta az elvett tartományokat, kiostromolta a muszka várakat, föl északon Novgorodig, keletre Szmolenszkig (a minél északabbra magyar hadak sem azelőtt, sem azóta még nem harcoltak), ugy hogy a végén a megalázott gőgös cár a római pápához folyamodott segít- : ségül, hogy szerezzen békét a rettegett hódítóitól, megígérvén, hogy hálából áttér egész országával a római katolikus vallásra. *) A »Budapesti Hírlap« 217, számából. Ennek a hadjáratnak egyik legérdekesebb diplomáciai aktája az az emlékirat, melyet Báthory István a muszka cárnak irt 1581-ben, válaszul fönhéjázó levelére. Előzménye az volt, hogy a cár szidalmakkal és rágalmakkal telt levelet küldött Báthorynak, melyben őt gyáva, elvetemült, esküszegő, kegyetlen, istentelen jelzőkkel illette. Báthory István Polock ostroma közben hosszabban válaszolt (1581 juh), melyből néhány jellemző mondat manapság is aktuális lehet. »Leveledre, amely rágalmakkal és szidalmazásunkkal van tele, — úgymond — megvetve hitványságodat, nem kellene válaszolnunk, mert hisz neked válik szégyenedre, a miket irsz; de nehogy félremagyarázd hallgatásomat, válaszolok mégis: valamiként az oktalan állatot, szamarat vagy ökröt, ha mocsárba sülyed, könyörületességből kihúzzák: ugy én is kezem nyújtom feléd, ki a rágalom fertőjébe sülyedtél.« Arra, hogy a cár Litvániához való jogát vitatja, Báthory történeti tényekkel bizonyítja, hogy az századok óta a lengyel királyok hűbéres tartománya volt: »Az egész világ tudja, hogy az lengyel tartomány volt, okmányok és történelmi könyvek is hirdetik; de a te butaságod mindezekről nem akar tudni. Ne csak zsoltárokat olvass, olvass egy kis történelmet is; hagyd el az üres meséket és hazudozást; hisz a te hazugságaid ismeretesek már az egész keresztyén világ előtt. Nincs jogod Litvániához, ha csak azt nem tartod annak, hogy nagyapád a Novgorod városának elüljáróit, lakoma ürügye alatr, magához hivatta s lemészároltatta. így tesz a farkas a báránynyal, rabló az utasokkal. Ilyen a te jogcímed is, minél az utonállóé is különb.« »A kivánt 400.000 frt hadikárpótlásra azt irod, hogy hallatlan kivánság, még a tatárok közt sem fordul elő, nemhogy keresztyén fejédelmek közt. Szokatlan. Hát V. Károly császár nem fizetett-e Ferenc francia királynak 400.000 frtot ? Neked, ki őseiddel annyi tartományt raboltál ki, vaknak látszott ez! No, ezután majd, ha Isten tovább is kedvez fegyvereimnek, majd nagyobb összeget rovunk ki rád.« »Azt mondod: őseim példáját követem. Azt követhetem is bátran, de a tieiddel, kik ugy tettek, mint íarkas a juhnyájjal, bizony nem nagyon dicsekedhetsz.«