Pápa és Vidéke, 9. évfolyam 1-52. sz. (1914)
1914-05-10 / 19. szám
1914 ápr ilis 19. PÁPA ÉS VIDÉKE 3. Az intézet érdekében és annak védelmére Thököly Imre sokat tett. Tasnádon 1678 május 18-án a következő végzést hozták: »Ha valaki poMákat, levélhordókat, követeket, kik Őkegyelmétől (Teleki Mihály bujdosók akkori vezérétől) vagy közönséges akaratból elküldetvén, vagy az táborba igyekezvén, jönnek-mennek megháborítaná, minden kegyelem nélkül megölettessék, mivel azok közönséges országdolgában járnak, sőt inkább azoknak minden alkalommal és segítséggel legyenek és az olyanokat kisérjék a táborba. Az ellenség leveleit pedig, ha intercipiáltan elfogná, fel ne szakassza, hanem az ur Őkegyelme kezéhez hozza (Bujdosók levéltára 73. lap)«; továbbá:' »Ha valaki postára, csatára és egyéb szolgálatra el nem menne vagy abban hiven nem járna, meghaljon érette«. Rákóczi Ferenc a nemzeti fölkelés alatt egy sajátos posta szervezetet létesített, mely fölülmulta az eddigi magyarországi postákat. Rákóczi Ferenc 1703. őszén szervezte a postát. Szepesy Jánost tette főpostamesterré. Rákóczi postája kétféle irányban működött: 1. mint közlekedési, 2. mint levélposta. A személyzet vagy hivatalos, vagy magánutas, a levél vagy közönséges, vagy sürgős. A rendes levélposta hetenkint kétszer közlekedett. A postamestereket szigorúan felelőssé tette, fölmentette őket minden személyes hadfelkelés alól. A Rákóczi-fölkelés lezajlása után a Paar-féle posta intézmény lépett életbe Magyarországon. Az 1715-iki országgyűlés gróf Paart megsürgeti, hogy minél előbb alkalmazzon postamestereket. III. Károly 1722-ben julius 7-től állami kezelésbe vette a postát. A posta kizárólagos jogát az államnak biztosította. A postamesterség apáról fiúra szállt. 1749-ben életbe lépett a postai gyorskocsi-intézmény. II. József a magyarországi postaigazgatást Pozsonyból Budára tette át 1783-ban. Belső szervezetét illetőleg a bécsi főpostaigazgatóság intézkedett. Az 1791-i országgyűlés kimondja, hogy nem nemes emberek is alkalmazhatók postatisztségek re. Posták szempontjából négy szempontot különböztetünk meg: különösen a hadászati, politikai, közlekedési és pénzügyi tekintetek lépnek előtérbe. Legújabban a nemzetgazdasági fontosságra fektetik a fősúlyt. 1798-ban a levéldiját 8 krról 12 krra emelték föl féllatonkint; 1803 ban 16, 1806-ban 24 krra; 1810-ben uj díjszabás lép életbe, mikor már a távotság is figyelembe jön. A pénz- és csomagszállításnál háromféle tarifa volt. Az utasok állomábonkint 1 fi tot, külső ülésért 45 krt, azon fölül a postakocsisnak állomásonkint 6 kr borravalót. 1820-ban uj díjszabás lett, mely szerint a déli gence-on utazó 14-—18 krt, gyermekek 6 krt fizettek és állomásonkint 3 kr ostorpénzt. A postamesterek kvalifiikacióját 18 év betöltése, szépírás, a számadás és földrajz tudása tették. A fizetésüket 1807- és 1810ben 200—250 és 300 frtra egészítették ki. A postamesterek segédei a postakiadók voltak. A postamestereknek egyenruhájuk is volt; 1816-ban szőrös kabát aranyhímzésű fekete gallérral, aranyozott gombok az uralkodó nevének kezdő betűivel, fehér mellény és nadrág, sarkantyús csizma, háromszegletü kalap aranyszegéllyel. A postakocsis egyenruhája szőrös kabát, fekete gallér, ezüst paszománt, fehér gombbal, magas tetejű kalap, sárga-fekete tollbokréta volt. 1830 körül nagyszabású reformtervek lépnek életbe, melyek átalakították a közlekedés eddigi módját. Megindul a gőzhajóközlekedés. A gőzhajózásnál még nagyobb lendületet adott a postának a vasút, mely 1825. év szept. 27-én Stockholm és Darlington között elrobogott. Az első gőzmozdonyos vasút nálunk 1844-ben nyilt meg. A posta-szolgálat nálunk a 18. század első felében igen népszerűtlen, mert nyelve Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Meglepetve olvastam nagyrabecsült lapjában, (amelynek állandó hirdetője vagyok,) a következő valótlan állítást: »Fényesebb a láncnál a kard, Es mi mégis láncot hordunk, Ide veled régi kardunk, A szerkesztő urat, úgy vélem, talán a rosszakarat vezeti, amikor kitűnő hírnevű üzletem tönkretételére tör. Személyesen is meggyőződhetik arról, hogy a raktáron levő aranyláncaim bármilyen kardnál is fényesebbek. Ami azt illeti, hogy a kard jobban ékesíti a kart, mint a lánc, szakértőket fogok kihallgattatni és bizom abban, hogy a magyar független biróság az új sajtótörvény 39. paragrafusa értelmében az idézett sorok által okozott anyagi kárért önt pénzbeli elégtételre kötelezi. Szolgálataimat továbbra is felajánlva, vagyok: M. K. és Társa órás és ékszerész. — A helybeli ezredek valamennyi százada felháborodással tiltakozik azon merénylet ellen, amely a polgárság és a katonaság közti jó viszonyt gazul fel akarja bontani. Kohn Gábor önkéntes bemondása alapján a hadvezetőség vizsgálatot rendelt ugyanis a századok ellen, mert a »Fejérmegyei Napló« ezt a valótlan cikket irta rólunk: — A magyar név megint szép lesz. Méltó régi, nagy híréhez, Mit rákentek a századok, Lemossuk a gyalázatot. Mi tőlünk moshatnak és csutakolhatnak akár tiz álló esztendeig is. A századok egyáltalában sem gyalázatot, sem más egyebet nem kentek rá. És tiltakozunk az ellen is, hogy a századokat így szólítsák meg: kentek. Értik kentek? verfluchte Schkriblern! Az összes századok tisztikara gesamt mit Mannschaft der Stuhlweissenburger Regimente. Minthogy a törvény 30. szakasza megtiltja a szerkesztőnek, hogy a helyreigazító nyilatkozathoz megjegyzést fűzzön: a szerkesztő nem füz megjegyzést. Fűzzön az igazságügyminisztérium, amely — tanácsoljuk vonja Petőfi Sándort anyagi felelősségre, mert verseit a legnagyobb sajnálatunkra többé nem közölhetjük. német, szerepe pedig kémszolgálat volt. A mult század 20 as éveiben a korrrmny egyenesen megparancsolta a postahivataloknak, hogy a vármegyék rgymásközt folytatott levelezéseit figyelemmel kisérjék. A helytartótanács 1838-ban megengedte, hogy a fölterjesztéseit a postaigazgatá.-n.ik magyarul tehesse. 1840-beu az uralkodó elrendelte, hogy a levelezésről adandó minden vevény, elismervény magyar legyen. A »tértivevény« szót Kossuth képezte. A magyar nyelv általános használatát 1847-ben rendelte el a helytartótanács. Ettől kezdve a postamesterek magyarul szerkesztették minden jelentéseiket a postaigazgatóságokhoz s ezek is a helytartótanácshoz, ahonnan szintén magyarul kapták a rendeleteket. A magyar minisztérium megalakulásával azon jogokat, melyeket eddig a helytartótanács, a m. kir. udvari kamara és udvari kancellária gyakorolt, a m. kir. minisztérium vette át. A posták legfőbb igazgatását az első magyar földmives-ipar és kereskedelemügyi minisztérium — Klauzál Gábor — 1848 ápr. 26-án vette át. A legelső rendeletek egyike 1848 ápr. 29-én a levéltitok megtartására irányult; ennek megsértése hivatalvesztéssel büntettetett. A postán alkalmazott tisztviselőket az alkotmányra föleskették. A magyar nyelv használata szigorúan megköveteltetett. A nemzeti színeket föltüntető pecsétnyomókat használtak. De ezt a békés munkálkodást nemsokára harci zaj váltotta föl. A magyar minisztérium leköszönése után a posták sok viszontagságon mentek keresztül. Amerre az ellenség elvonult, ott a postaállomások földulattak. Ahol az ellenség megvetette a lábát, ott a magyar posta is megszűnt. Az 1849 tavaszán vivott győzelmes harcok után, midőn a magyar kormány a fővárosba megérkezett, a közlekedési minisztérium vette át a posták vezetését, de az oroszok segítségével történt leveretésünk után a magyar posta teljesen megszűnt. Az osztrák uralom kezdődött újból a postán, mely a hadjárat alatt működött postamestereket haditörvényszék elé állította, a hivatalos nyelvet pedig németté tette. Ez igy tartott 1864-ig. Ettől kezdve a magyar minisztérium kormányozza a postát édes hazánk anyanyelvén. Cziller Péter. Egy éves küzdelmünk eredménye. Tizenkettedik hónapja, hogy felemeltük szavunkat zárdánk érdekében, azóta kevés megszakítással folyton küzdöttünk érte. A közerkölcs és a zárda érdekében kívántuk el a ny. házakat Majorutcából, a közerkölcs és a zárda érdekében kívánta az 1913. junius 2-iki közgyűlés eldugni őket Irhás-utcába. El akartuk őket dugni és a valóságban, semmiféle rabulisztikával le nem tagadható és el nem vitatható módon, az egyik kiépült Bástya-utca sarkára, a másik meg be Korona-utcába. Pedig Korona-utcáról soha, csak említés sem tétetett e házak helyének megállapításakor. Midőn e kijátszás nyilvánvalóvá lett, rögtön megmozdultunk, de itthon,
