Pápa és Vidéke, 9. évfolyam 1-52. sz. (1914)

1914-05-10 / 19. szám

4. PÁPA ES VIDÉKE 1914 május 10. polgártársaink erkölcsi közömbösségén, a nevelés kényes ügye iránti érzéket­lenségén, akciónk hajótörést szenvedett. A két felsőbb fórum: a vármegye tör­vényhatósága és a belügyminiszter azon­ban méltányolta sérelmünket, nekünk adott igazat. Mivel egy helyi lap velünk szem­ben folyton okmányokat emleget, álljon itt szórul-szóra a vármegyei törvény­hatóság és a belügyminiszter hivatalos leirata. 31 mb—1914 30—1914. szám. Pápa r. t. város képviselőtestülete 1913. évi november hó 22.-én tartott rendkívüli közgyűlésében 223 jkv—1913. szám alatt hozott azon véghatározatát, mellyel kimondta, hogy a bordélyházak elhelyezése tárgyában 92 jkv—1813. szám alatt hozott jogerős köz­gyűlési határozatát továbbra is fenntartotta, továbbá mellyel utasította a város tanácsát, hogy a hivatkozott számú közgyűlési hatá­rozatot a legszigorúbban hajtsa végre és pedig úgy, hogy még a bordélyüzlet tőszom­szédságában levő bordélyos magánlakásán se engedélyezzen a Korona-utca felől abla­kot és ajtót, — a hivatkozott városi képvi­selőtestületi közgyűlési véghatározat ellen dr. Ujváry Endre, Kelemen Krizosztom s társai, Kriszt Jenő, Karner Rezső s társai pápai la­kosok által beadott fellebbezések s a vonat- : kozó összes iratok kíséretében törvényható­sági felülbírálás végett beterjeszti. A vármegye törvényhatósági bizottsága a vármegye állandó választmányának javas- ! latától eltérőleg kérdéses ügyben a követke­zőkben határozott: Véghatározat, A vármegye törvényhatósági bizottsága a fellebbezésnek helyt adva 96 szavazattal 22 nem szavazattal szemben 74 szótöbbség­gel, Szűcs Zoltán megyebizottsági tag indít­ványának elfogadása mellett, Pápa r. t. város képviselőtestületének kérdéses ügyben 223 kgy—1913. szám alatt hozott s a fentiekben ismertetett véghatározatát megsemmisíti és utasítja Pápa r. t. város képviselőtestületét, illetve tanácsát, hogy a hivatkozott városi képviselőtestületi közgyűlési véghatározat el­len beadott fellebbezésekben felhozott indo­kok a bordélyházakról 18,464—1909. szám. alatt megalkott jogerős vm. szabályrendelet­ben foglalt rendelkezések figyelembe vétele mellett Pápa városi bordélyházak elhelyezé­sének ügyét tegye ujabbi megfontolás tár­gyává s arra vonatkozólag hozzon ujabbi határozatot. Ezen véghatározat ellen a kézbesítést követő naptól számított 15 napon belül fel­lebbezésnek van helye, a íellebbezés a m. kir. belügyminiszterhez címezve, Pápa r. t. város polgármesterénél adható be. Indokok : Kérdéses ügyben a fentiek értelmében kellett határozni, mert a vármegye törvény­hatósági bizottsága Pápa r. t. városában a bordélyházaknak az Irhás-közben való elhe­lyezését, tekintve, hogy ezen rendelkezés által Pápa városában a bordélyházak a város egyik legnagyobb és legrégibb nőnevelő in­tézetéhez még az eddiginél is közelebb he- 1 lyen nyernének elhelyezést, közerkölcsiség szempontjából s különösen a leánygyermek nevelésnél szem előtt tartandó s nagyfontos­ságú a körültekintés, megengedhetőnek nem tartja. Miről a vármegye törvényhatósági bi­zottsága a vonatkozó összes iratok kiadása mellett Pápa r. t. város polgármesterét to­vábbi megfelelő eljárás végett s ennek utján fellebbezők képviseletében dr. Ujváry Endre, Kelemen Krizosztom, Keresztes Józset, Kriszt Jenő és Karner Rezső pápai lakosokat térti vevény mellett jelen véghatárözatának köz­lésével értesíti. Kelt Veszprémvármegye törvényható­sági bizottságának 1914. évi március hó 9.-én és folytatva tartott rendes közgyűléséből. M. kir. belügyminiszter. 78077/XIII. f. 1914. sz. A válaszirat alapjául szolgáló jelentés száma 7998—1914. Tárgy: Pápa r. t. város­ben bordélyházak elhelyezése. Veszprémvár­megye közönségének. Veszprém. Törvényhatósági bizottsága 1914. évi március hó 9.-én 31 mb. 30/914. számú véghatározatával megsemmisítette Pápa r. t. város képviselőtestületének a bordélyházak elhelyezése tárgyában 92 jkv. 1913 és 223 jkv. 1913 "szám alatt hozott véghatározatait és utasította a képviselőtestületet, illetve a város tanácsát, hogy a bordélyházaknak a városban való elhelyezése ügyét tegye újabbi megfontolás tárgyává és arra vonatkozólag újabb határozatot hozzon. Ezt a véghatározatot Pápa város kö­zönsége nevében Mészáros Károly pol­gármester, továbbá Ferenczi Antal és társai pápai lakósok fellebbezése követ­keztében fölülbírálván, indokainál fogva helybenhagyom, annyival is inkább mert az elsőfokú határozat alaki szempont­ból kifogás alá esik azért is, mert bordélyház nyitásra és tartásra engedély­adása nem a város képviselőtestülete, hanem az érvényben levő 1248 jkv. 18464—909. sz. szabályrendelet má­sodik szakasza értelmében a városi tanács hatáskörébe tartozik. De érdemi szempontból is kifogás merül föl az elsőfokú határozat ellen azért, mert a bemutatott térképek alapján elfogadható volt az eljárás során benyújtott pana­szok és fellebbezésekben foglalt az az állítás, hogy a bordélyházak egyike az Irhás-utcának már a Korona-utcára ís áthajló egyik telkére van tervezve. Ezen terv miatt az iratokból megállapítható­lag felmerült sok panasz folytán, a másodfokú határozat helybenhagyása ut­ján megkívántam adni a lehetőséget arra nézve, hogy a szóbanforgó bordély­ház nyitásra és tartásra vonatkozó en­gedély az Irhás-utcának nem jelenleg tervezett, hanem távolabb eső részére adathassék ki, illetve, hogy a vitás kér­dés esetleg ily módon való megoldása megfontolás tárgyává tétethessék. Erről a vármegye- közönségét a 7998. számú alispáni felterjesztés mel­lékleteit visszaküldve, további eljárás végett értesítem. Budapest, 1914. április 27.-én Sándor János s. k. belügyminiszter. De sajnos, e két döntés csak papiros-eredmény, csak aranyfüst, csak — mondhatjuk — komédia, melyen a helyi hatóság egyszerűen túltette magát, a ny. házakat mégis sérelmes helyükre telepítve. Ügy »vakulj magyar» kedvé­ért be vannak rakva a Koronai-utcai ny. ház ablakai és kapuja, de hogy nem unják-e meg s nem rázzák le e kellemetlen és jövedelem-csökkentő zár­kát az ablak- és kapunyitással, azt bajos elhinni. Azt se felejtsük, hogy a jelen­legin kivül még más két Korona-utcai ház is ki volt szemelve ny. háznak. S csak igaz az a közmondás, hogy ami halad, az nem marad! Még meg­érjük s talán nem is oly sokára, hogy két, esetleg három ny. ház terpeszkedik a Korona-utcában. A mostani egyet is megjósoltuk, nem hittek nekünk. A többit is megjósoljuk. Most sem hisz­nek?! No, de ha már megakadályozni nem tudjuk a megakadályozhatatlant, arra kérjük a városatyák valamelyikét: tegyen tisztelettel indítványt a közgyű­lésen, hogy megfelelő számú, kormá­nyozható és veszély nélkül használható mono- és biplánok szereztessenek be az iskolába j á r o, k ísebb-nagyobb leány­kák százai számára, hogy a ny. házak megkerülésével látogathassák iskoláju­kat. A modern iránt nem érzéketlen városunk biztosan helyt fog adni jogos és korszerű óhajának. Bocsássanak meg k. olvasóink, eddig is csak kénytelenségből tettük, a jövőben igyekszünk egyáltalán nem un­tatni önöket e városunkat szégyenítő témával. A patronázs-egyesület megalakulása. Vasárnap d. u. 3 órakor ódon város­házunk dísztermében nagyszámú és előkelő közönség jelenlétében történt meg a pápai patronázs-egyesület megalakulása. Jelen volt jótékonyságáról ismert, mind­nyájunk szeretetét biró grótnénk, Esterházy Pálné Őméltósága, ki városunk minden jóté­konysági mozgalmának lelkes támogatója, s a gyermeknapok agilis rendezője. A Patr.-egyesület orsz. szövetségének képviseletében dr. Ruffi Pál helyett — ki időközben megbetegedett — az igazságügy­miniszter kiküldöttjeként a budapesti tudo­mányegyetem kiváló tanára, dr. Angyal Pál országoshirü büntetőjogász jelent meg. A gyűlést dr. Fürst Sándor kir. jbiró^ a fiatalkorúak birája — ki a pápai patronázs­egyesület megalakításának kezdeményezője volt — nyitotta meg, s meleg szavakkal üd­vözölte a megjelenteket, majd pedig rövid, tartalmas beszédben ismertette a patronázs (pártfogó) szó jelentését, a patronázs-egyesü­letek hivatását és az összejövetel azon célját, hogy a patronázs-egyesületet Pápán megala­kítsa. Ezután dr. Angyal Pál hatalmas szép beszédben fejtegette azt a nemes, lélekemelő munkát, amit a patronázs-egyesületek a tár­sadalom és az állam javára kifejtenek a rom­lásnak kitett környezetben élő, vagy züllésnek

Next

/
Thumbnails
Contents