Pápa és Vidéke, 8. évfolyam 1-53. sz. (1913)

1913-11-30 / 49. szám

1913 november 30. PÁPA ÉS VIDÉKE 3 Még csak egyet! Nem vagyunk ellensége a szólásszabadságnak. Sőt! Ha valaki bárkit ebben megakadályozna, mi volnánk az elsők, akik tiltakoznánk ellene. De az már csak ellenkezik minden jó Ízléssel, hogy egy Halász Mihály izléstelenebbnél-izléstelenebb közbeszólásokat kockáztasson meg Teli Anasztáz dr. sztl BenedeHiendi főgimnáziumi igazgató beszéde alatt. Nem mondjuk, hogy az e fajta viselkedéshez mi kell! Csak annyit mondunk, hogy amikor egv Teli Anasztáz dr. beszél, akkor az OJ ' illendőség ugy hozza magával, hogy Halász Mihály hallgasson. * Mészáros Károly polgármester pontban három órakor nyitotta meg a folytatólagos gyűlést és jelentette, hogy a törvényhatósági bizottság jóváhagyta a Sávoly-puszta vadászati bérbeadását. A mult gyűlés jegyzőkönyvét felolvasás után hitelesítették. A jelen közgyűlés hitelesítésére Horváth József, Schreiber Jenő dr., Halász Mihály, Domonkos Géza dr. és Koréin Ernő v. képviselők kérettek fel. Napirend megváltoztatása. Teli Anasztáz dr. kéri, hogy a tárgysorozat 6-ik pontját, a bordélyházak elhelyezését tárgyalja először a közgyűlés már csak azért is, mivel a mai folytatólagos gyűlést e miatt hivták egybe. A közgyűlés egyhangúlag hozzájárult Teli Anasztáz dr. előterjesztéséhez. A nyilvánosházak, ügye. Keresztes Gyula szólt elsőnek a tárgyhoz. Erélyesen követelte, hogy a közgyűlésnek e tárgyban hozott legelső határozatát hajtsák úgy végre, mint azt az akkori képviselőtestület elhatározta. Ne keverjék össze a Korona-utcát az Irhás-közzel. Szóló maga is, de meg mindenki úgy értelmezte az akkor hozott határozatot, hogy a nevezett nyilvánosházak az Irhás-köz beépített sorára kerülnek és nem a Korona-utcai részre. Azért mondta ki a képviselőtestület, hogy a KoronaDe Miska csak azt érezte, hogy csöndes, jóleső melegség. Mintha a szeretet melege volna . . . Nem tudta, hogyan tűntek el szivéből a gonosz szándék, rémítő gondolatok. De szent hogy eltűntek, mikor úgy jobban megnézte az ismerős vonásokat; amint megigazította feje alatt a szalmát, hogy az ágy feje ne nyomja azt a deresedő főt. Hirtelen visszamegy a szobába. Dunyhát hoz ki, ráteríti az édes apjára és szépen betüri mellette . . . Nehogy megfázzék! * * * Mikor vissza akart feküdni ágyába, valami jóleső melegség még mindig ott settenkedett a szive körül . . . Mikor reggel Pala Mihály felébredt, csodálkozva látta az udvarban Miska fiát dolgozgatni. Csak mikor fel akart kelni, vette észre magán a dunyhát . . . * * * Pala Miska pedig azt irta az ipának, hogy küldjék utána a feleségét, meg a ruháit, •mert otthon marad apja mellett. utca felé a bordélyházaknak sem ablaka, sem ajtaja nem nyilhat. A v. tanácsot terheli mindezekért — ha belőle kár származna a városra — a felelősség. Egyébként pedig a törvény nem kötelez bennünket arra, hogy ezeknek a házaknak helyet adjunk, tehát nincs oka félni a képviselőtestületnek, ha hely nélkül maradnak. Domonkos Géza dr. vehemensen támadta mindazokat, akiknek nemtörődömsége folytán veszély fenyegeti úgy a Bástya-utca egy részét, mint a Korona-utcát. Mikor a Major-utcából sok huza-vona után elvitték végre-valahára a bordélyházakat, az volt a cél, hogy a Major-utcát forgalmassabbá téve elősegítsék annak a résznek fejlődését. Ezért helyezték át az Irhás-utcába, de csak a keleti "oldalára is csak olyan helyre, ahol sem ablak, sem ajtó nem látható a Korona-utcáról. Az alsóváros és a felsőváros között a Koronautca képezi a legrövidebb összekötő-utat. Nem engedheti tehát meg, hogy cloákát vezessenek be a Korona-utcába Sőt eltiltani kivánja még attól is a nyilvánosházak tulajdonosait, hogy az Irhás-köznek a Honvédutcába torkoló részén se épülhessenek. Sajnálja, hogy térkép nem áll rendelkezésére, amelyből világosan látható volna, hogy Irhásköz néven szerepel-e a Korona-utcára nyiló telek is? Közegészség szempontjából sem járulhat hozzá, hogy egy alig 80—90 U-öl területen két ház is épüljön, ami által egyiknek sem lesz kellő világossága, sem elegendő levegője. Szépítészeti szempontból is sok kívánni valót hagy maga után a nevezett helyen való építkezés. Indítványt nyújt be, melyben kimondatni kivánja, hogy az Irhásköz már beépített felére is csak addig engedtessék meg a nyilvánosházak építése, amig a tervbevett utcanyitás ezen a részen meg nem történik. Azután sem Bástya-utcai, sem Korona-utcai telket a bordélyosok még magánlakásnak sem használhatnak fel. Dr. Teli Anasztáznak nem volt szándékában felszólalni, amennyiben a mult gyűlésen már volt alkalma e tárgyban kifejteni véleményét, amely ma sem változott. Radikális megoldását ajánlja ennek a kérdésnek, amely csak úgy lehetséges, ha a város kitelepíti őket valahova a város belterületén kivül a már megvásárolt és épülő telkeket pedig kisajátítják. Igy könnyen előállhat, hogy a város nem veszít egy krajcárt sem, mig hacsak a Korona-utcai részen épült házat sajátítja ki, az lrhás-köz keleti felén pedig megtűri továbbra is azoknak a házaknak a létezését, akkor a kisajátított házat 10—20% veszteséggel tudja csak értékesíteni. Közmegnyugvásra csakis Varga Rezső indítványa értelmében látja megoldhatónak ezt a kérdést. Varga Rezső szerint az már csak mégis abszurdum, hogy egy ilyen piszkos üzletből élősködő egyéntől hagyja egy olyan tekintélyes testület, mint Papa város képviselőtestülete, terorizáltatni magát. Nem kell megijedni attól a 75 ezer koronától, amit vakmerőségükben kérnek a várostól egy még be nem fejezett épületért, amely tudomása szerint, ha teljesen elkészül, akkor sem lesz több 36 ezer koronánál. Vonja meg tőlük a tanács az engedélyt, ha nem hajlandók saját áron átengedni a városnak a megvett telkeket. Egyébként kisajátítani is van joga a városnak, amely azután csak akkor ajánlatos, ha kitelepítik őket a városon kivül. Ne veszélyeztessük ennek a résznek a iejlődését. Fenntartja indítványát és kéri annak elfogadását. Kéri a városi mérnököt nyilatkozzék, hogy az Irhás-köz alatt a Korona-utca felőli rész is értendő-e, mert ő úgy tudja, hogy az Irhás-köznek csak a keleti fele szerepel ezen a néven. Révész Arnold v. mérnök megadta a kért felvilágosítást, amely szerint a rendőrkapitány számmal láttatta el az Irhás-köz szemközti felét is, természetesen csak azokat, amelyeknek a kapuja az Irhás-közre nyúlik. Hoffner Sándor dr. szerint egyedül dr. Teli Anasztáz fejtette ki nyíltan és őszintén azt az álláspontot, melyet az ellenfél képvisel, melyet azonban sem jogügyi, sem pénzügyi, sem tudja a csuda miféle »ügyi« szempontból nem fogadhat el. A kérdés eldöntésére egyedüli illetékes fórum a tanács. Könnyen megeshetik, hogy a közgyűlés határozatát ebben a dologban a tanács nem is respektálja, amennyiben ebben az ügyben a képviselőtestület illetéktelen. Igaz joga van a v. tanácsnak a bordélyosoktól az engedélyt megvonni, de ezt a jogot sem azért kapta, hogy visszaéljen vele. Szerinte nem kell félteni a gyermekeket azoktól a csupasz falaktól, hogy valami káros gondolatok érlelődnének bennük azok láttára. Sokkal inkább félthetik azoktól a pornografikus rajzoktól és Írásoktól, amelyek iskoláink falán, folyosóin díszelegnek. A város egyedüli érdeke, hogy hagyassanak meg a nyilvánosházak ott, ahol a tanács kijelölte a helyüket. Kriszt Jenő esperesplébános erélyesen kelt védelmére Varga Rezső indítványának Egy intézet életéről van szó, amely Pápa városában hosszú évtizedeken keresztül nemes és magasztos kulturmissiót teljesít és városunk kulturális fejlődésében jelentékeny helyet foglal el. Lelkiismeretlenségnek tartja hogy ilyen kicsinyes dologért egyesek képesek volnának feláldozni egy ilyen hatalmas intézetet. Ha bármely intézetről volna is szó, felemelné tiltakozó szavát ellene. Tudja másoktól, hogy az efajta üzleteseknek nagy befolyásuk, nagy összeköttetéseik vannak még a legmagasabb körökben is. Emancipálja ez alól magát ez egyszer a képviselőtestület, hiszen a dunántul »Athenje« a mi nevünk. Polemizál dr. Hoffner Sándorral és nagy gyatraságnak nevezi, ha valaki a város összes tanintézeteinek meggyanusításával, hogy ne mondja rágalmazásával, akarja saját maga álláspontját megvédelmezni. Határozottan visszautasítja a tanintézetekről mondott, minden alapot nélkülöző kritikáját, illetve gyanúsítását, legalább az ő igazgatása alatt levő tanintézetek folyosóin pornagrafikus, szemérembe ütköző Írásokat, rajzokat sohasem látott. Elfogadhatásra ajánlja Varga Rezső radikális javaslatát. Győry Gyula dr. igyekezett megmenteni az ellenpárt részére ami még megmenthető, de bármennyire igyekezett is objektív maradni, nem sikerült neki. Rippert Sándort már nem akarták meghallgatni, annyira megszállta a képviselőtestületet a szavazási láz. Jobb is lett volna neki hallgatni, akkor még talán bölcsnek is tartottuk volna. Két rossz közül kell szerinte a