Pápa és Vidéke, 8. évfolyam 1-53. sz. (1913)

1913-10-12 / 42. szám

8. PÁPA ÉS VIDÉKE. 1913 december 21. nyelvöltögető, osztályharcot hirdető vörösök ellen, hogy megvédelmezzék legszentebb javainkat. Ugyanezen okból indult útjára ez időtájban fővárosunkból a keresztény szociálszervezkedés életképes mozgalma. Győr volt az első, ahol dr. Giesswein Sándor országgyűlési képviselő megalakította az első keresztény munkásegyesületet, majd Szombathely bontotta ki zászlaját. Utána a szomszéd városok példájára Pápán 1903 szeptember havában Huszár Károly és Haller István buzgólkodására megalakult a Keresztény Munkásegyesület. Az első népgyűlésnek több ezer főnyi hallgatósága volt és ennek hatása alatt százak léptek be egyszerre az egyesületbe, amely egyre fejlődött, mert lelkes tagjai nagy buzgóságot fejtettek ki úgy, hogy az' egyesület a város egyik legerősebb szervezete lett. E lelkesedés nem volt kezdetleges szalmatűz, hanem tetterős, heves parázs, mert gazdag belső és külső tevékenységet fejtett ki mindvégig. Az öntudat emelésére, tagjai művelésére számos népgyűlést, szociális kurzust, ismeretterjesztő előadást, sok ünnepséget rendezett. Szép könyvtárt szerzett és a keresztény sajtót az Igaz Szót és Uj lap terjesztésével hathatósan támogatja. Hogy mily sokat harcolt ez egyesület a ker. szociális eszmékért, kitűnik abból is, hogy egyik képviselőválasztáskor ők állítottak legelőször az országban ker. szocialista jelöltet, aki 196 szavazatot kapott. A gazdasági szervezkedés terén sem maradt vissza semmiben. Az egyesület kebeléből indult ki a Pápán szépen virágzó keresztény fogyasztási szövetkezet megalapításának mozgalma, az Önsegélyző Hitelszövetkezet, a magyarországi munkások Rokkant és Nyugdijegyesület pápai fiókja szintén a ker. munkásegylet kezdeményezésére létesült. Van kereskedő-, bőr-, fa-, szabómunkás szakszervezete és tanonc-szakosztálya, amelyek mindegyike anyagi segélyben részesíti tagjait. Az egyesület belépett az Országos szövetségbe és annak alapszabályait fogadta el. Kevés anyagi erővel, de annál több lelkesedéssel ime így töltött az egyesület tiz évet a harcban. Méltán ülhet tehát jubileumot. Betöltötte mindig hivatását, lehetetlenné tette a szociáldemokrácia egyeduralmát. Kitartással dolgozott a munkásság sebeinek begyógyítására. És ezen munkáÉán hatalmas szervező erőt nyert jó ideig az egyesület Kauzli Gyula akkori elnökében, pápai káplánban, kinek érdemei a munkásnép felkarolásában elévülhetetlenek. Városunk bármily vallású lakóinál köztudatba menjen tehát a ker. szociálisták elve, hogy nem az Istentagadás, vallásgunyolás segít a dolgozó nép baján, hanem ha összefogunk valamenynyien a szegények és elhagyottakért; ha összefogunk, mert akarjuk, hogy a kereszténység boldogító tanításai átmenjenek minden mozzanatába a gyakorlati életnek. A krisztusi evangélium szellemében végzett munka, a keresztény felebaráti szeretet ünnepel tehát, mikor a keresztény szociálisták ma, okt. 12-én jubilálnak. Egy ker. szociálista. Helyes uton. (Folytatás). Polgármesterünk nem látja a helyzetet vigasztalannak. Ha már volna színházunk, csatornánk stb., amire már kiadás nem lesz. és volna elég gyárunk, ami a bevételeinket gyarapítaná, én sem tartanám túlterhesnek a jövőt. De ha rágondolunk, hogy csak a közelmúltban tálalta föl a v. mérnök a csatornázási költséget, potom 1,200.000, mondd egymilliókétszázezer korona értékben, hogy a szinház építési költsége talán ennek fele, mondjuk 400.000 K (attól függ hol akarjuk fölépíteni). A Graf-kávéház megvétele pedig 66.000 kor., azonkívül a vásártérhez vezető szárnyvasut költsége 40.000 kor. stb. stb. (kétszer is kiirhatom: stb. stb., mert ez még nem minden): akkor látjuk, hogy Lőwy dr. aggodalma hatványozottan igaz. Ha minderre rágondol polgármesterünk, O is sötétebb szinben látja a jövőt. Azért nézetem szerint a színháznak föltétlenül a városmajor helyére kellene kerülnie. Az a belvárosban van. Ha a szinház odajön, egy egész városrészt emel ki a posványból, a fertőből. Ha a szinház a tókertekbe kerül is, Rfczt a részt rendeznünk kell, ami csak terafW beinket fogja nagyobbítani. Ezelőtt pár évvel ugyan e lapban azt irtam, hogy a város akkor tenne leghelyesebben, ha a vásárteret, — amit akkor a miniszter is követelt, -- a vasút mellé tennénk a Kálváriához, a vaszari-ut és a nagymajorba vezető ut közt elterülő rétre. Ez legalkalmasabb hely. Itt lett volna a városmajor és a szinház részére is. Csak később tudtam meg, hogy miért kellett e tervet elejteni. Ezt is városatyától. beérjen s még a saját Veni Sanctejét is elmulasztja, akkor az egyházzene mai siralmas állapotján nem változtattak semmit, s a Musica sacra továbbra is megmarad — mostoha gyermeknek. Ezt a mozgalmat s igazán célravezető utat ajánljuk lelkesebb s különösen központokon működő egyházkarnagyok és kántorok figyelmébe, mint követendő példát. Megörökítendó'nek tartjuk végezetül, hogy a pápai áll. tanítóképző igazgatója, Pethes János, bár október 16-a tanítási napra esik, az egyházzenei előadásra való tekintettel, a képezdei ifjúság nagy részét, a felsőbb osztályok katolikus növendékeit a legnagyobb készséggel szabadságolta, s hogy lovag Kriszt Jenő, pápai esperesplébános a maga részéről is mindent elkövet a siker érdekében. Azt talán említeni is íelesleges, hogy a tervező az itteni egyházkarnagy, Szentgyörgyi Sándor, ki egyszersmint az áll. képzőben vezeti a r. k. kántorképzést, s különösen utóbbi minőségében sok alkalmat talál arra, hogy a kat. egyházi zenén lendítsen. S most lássuk a tervezetet! Előre kell azonban bocsátanunk, hogy a pápai kerületi korona fi,9 órakor, a csóti kerületi korona 9 órakor, a Pápa-—csóti kerületi tanítókör közgyűlése 10 órakor kezdődik, természetesen mindegyik más-más helyiségben. A pápai plébániai főtemplomban október 16-án reggel 4 mise mondatik, még pedig: I. Pontban J/

48 órakor deákmise, mondja Kriszt Jenő, esperesplébános. E mise, miután a pásztoráció szempontjából a hivek lelki szükségleteihez képest fenn volt tartandó, esetleg gyászmise, de mindenesetre énekes mise lesz, s alatta a pápai r. k. elemi fiúiskola IV., V. és VI. osztályainak növendékei (mintegy 160-an) énekelnek megfelelő magyar egyházi énekeket s gregorián responzoriumokat. II. Pontban 8 órakor énekes mise szinben. (A veszprémi directorium alapján zöldben, az előző vasárnapi mise vétetik). Előzetesen Veni Sanctevel, mondja Füzy István, nyárádi plébános. Ugy a Veni Sancte, mint az összes állandó és változó miserészek choraliter énekeltetnek, vagyis Veni Sanctere a gregorián Antifona (és nem Sequentia), azután Introitus stb. a Graduale Romanumból (Dom. XXII. p. Pent.), Kyrie stb. pedig a 11. gregorianmiséből (Missa choralis in feriis per annum.). Gloria, Credo e napon nincsen; végül pedig Benedicamus van. A kórust az áll. képző III. és IV. osztályainak katolikus növendékei alkotják (összesen 32-en). III. Pontban %9 órakor ugyancsak énekes mise zöldben. Veni Sanctevel mondja Varga Sándor, pápai káplán. E mise alatt a képezdészek, a Veni Sancte kivételével magyar egyházi énekeket adnak elő, még pedig négyszólamú férfikarban, orgonakiséret nélkül. Az Antifona és a responzoriumok gregorián módon énekeltetnek. Miseének lesz: »Szent buzgalom . . .«, a Szentségről pedig: »Imádlak nagy Istenség . . .« IV. Pontban 9 órakor énekes gyászmise Liberával. Előzőleg azonban Veni Sancte. A gyászmisét a kör elhunyt tagjainak lelki üdveért szolgáltatja Kreutzer Ferenc, pápai káplán. A kórus (32 képezdész) szabályszerű gregorián-gyászmisét mutat be. Az orgona csak énekkiséretül szól. (A Caer. Epporum XXVIII. fejezete szerint ugyanis ... »in