Pápa és Vidéke, 7. évfolyam 1-52. sz. (1912)

1912-11-17 / 47. szám

1912 szeptember 15. PÁPA ÉS VIDÉKE 17. olyan súlyos, hogy egy kis jó akarattal meg nem érthették volna egymást. Több szeretettel és egymás iránti nagyobb megbecsüléssel sokkal eredményesebb munkát végezhetünk, mintha harcikedvvel felvértezve jövünk össze tanácskozásra. Az ilyen szétvonásból sohasem egyeseknek van káruk, hanem mindig a közjó érzi azt meg. Sokan vagyunk, de mégis kevesen, mert hiányzik az összetartás szükségességének érzése. Most, amikor alig néhány hét múlva befejezi iskolaszékünk három éves működését, vessünk fátyolt a mult néhány szomorú epizódjára, felejtsük el a kellemetlenségeket, hiszen mindnyájunkat egy cél lelkesített: hitközségünk javának előmozdítása. Nem mulaszthatjuk el, hogy szóvá ne tegyük itt e helyen is a mult iskolaszéki gyűlésnek egy igazán felemelő, dicséretet érdemlő határozatát, amikor megszavazta, lehet mondani minden vita nélkül, tanítónőink lakbérének felemelését. Nem annyira az a száz koronás többlet, mint inkább Keresztes Gyula isk. széki tag felszólalása esik jól, amellyel a kérelmet támogatta az iskolaszék általános helyeslése mellett. Olyan benyomást tett, mintha az iskolaszék hivatalos szónoka lett volna, aki által megszólaltatta az iskolaszék azt a szimpátiáját,' azt a nagyrabecsülését, mellyel a tanítói-kar iránt viseltetik. Nemcsak a munkát kérik számon, de figyelemmel kisérik tanítóink anyagi helyzetét is s ahol alkalmuk van s amennyire lehet a hitközség nagyobb megrázkódtatása nélkül iparkodnak könnyebbé tenni nekik — legalább részben — a megélhetés gondjait. Ha a szükség úgy hozza, nem zárkóznak el a jogos és méltányos igények kielégítése elől sem. Ez táplálja bennünk azt a reményt, hogy családos tanítóink családi pótlék iránt benyújtott kérvénye is hasonló jó indulattal fog találkozni iskolaszékünknél. * Sült József v. elnök pontban fél négy órakor nyitotta meg az ülést. A mult ülés jegyzőkönyvét felolvasás után hitelesítették. Az elnök bejelentette, hogy Egressits János tanitó visszavonta az ismétlőiskola ügyében beadott felebbezését. Szokoly Ignác pénztárnok és Somogyi József isk. széki tag között a számvizsgálás alkalmával történt incidenst az elnök tapintatosan reparálta. Az 1911. évi zárószámadásokat ismét levették a napirendről, amenynyiben az iskolaszék óhaja, hogy 1909. és 1910. évi számadások is újból vizsgáltassanak át. Szokoly Ignác bejelentette lemondását a pénztárnokságról. A lemondás felett csak a számadások megvizsgálása után határoz az iskolaszék. Az utolsó három év számadásainak megvizsgálására Freund Ferenc v. főszámvevőt, Rédey József, Keresztes Gyula és Somogyi József isk. széki tagokat kérte fel az iskolaszék. Hermann Pál isk. széki tagságáról való lemondását tudomásul vette az iskolaszék azzal, hogy lemondásának megokolásában használt ama kitétele ellen, mintha az iskolaszék a mult üléseken szabályellenesen járt volna el; tiltakozik és azt a vádat visszautasítja. A zárdai takarítónők fizetését 18 koronára emelték fel. Fekete Magda, Migály Mária, Somogyi Anna és Takács Jolán tanítónők 100 koronás lakbéremelést kértek, melyet az iskolaszék Mátz József és Keresztes Gyula pártoló hozzászólása után készséggel megadott. Bodó Ignác, Horváth Imre és Graffits Imre hitközségi adójuk helyesbítése iránti kérvényét tárgyalta az iskolaszék. A hitközség szavazóinak összeállítására az egyházi elnök mellé Szabó István, Hekler János isk. széki tagok, jegyzőnek pedig Zsilavy Sándor küldetett ki. Ezzel a gyűlés az elnök ovációjával véget is ért. KRÓNIKA. Névnapi gratuláció. A tanári kar egyik tagja névnapját ülte. X. kollégája titokban figyelmeztette az ünnepeltnek tanítványait, hogy menjenek el néhányan az osztályfőnökükhöz s köszöntsék őt névnapja alkalmából. Délelőtt 10 órakor beállít a küldöttség s az ifjú szónok (még gyerekember!) meglepő bátorsággal a következőképen köszönti professzorát: — X. tanár úr azt mondta, hogy jöjjünk el s köszöntsük meg a tanár urat. Ezzel vége. Pöttön gyerekek őszinte érzése az aranyos egyszerűség köntösében, a naivitás szeretetreméltó közvetlenségében. ...szabad hazánkat ób add vissza nékünk ! Vörösmartynak »Az élő szobor« cimü költeményét olvasom. Meg is tanulom. Hadd érezzem át kétszeresen, százszorosan is, hogy mily borzasztó teher a hontalanság átka s mily édes-drága az a föld, melyen a bölcsőm ringott s mely gyümölcsével táplál. Szegény, nyomorult lengyelek! Mig délen a szlávok bontogatni kezdik szárnyukat, addig északon összébbhuzzák a hurkot a lengyelek nyakán. S az élő-halott nemzet szemében a köny ismét megered. Néhány évvel ezelőtt a poroszok egy törvényt hoztak, mely szerint az állam bármikor kisajátíthatja a Poroszországban élő lengyel birtokosok földjét, csak a bíróság által kiszabott árat kell megfizetnie érte. Sienkievic hiába Íratott alá egy tiltakozást a világ szellemi óriásaival. A poroszok fittyet hánynak a világ vétójára s mint hírlik:, már folyamatban van négy lengyel birtokos földönfutóvá tétele. f A létért való küzdelem kegyetlen törvényének túlhajtása ép úgy bűne az egymást faló népeknek, mint ahogy igazságtalanság egy-egy állam keretén belül épen a szegények életszükségleteire (lisztre, kenyérre, húsra, borra, lakásra) vetett nagy adók. Erkölcstelen az olyan állami hatalom, mely millió és millió egyed egyéni boldogságának romján épül föl. Égy orvos 65 községre. Mit ér az, ha egy állam nagyhatalom — kifelé, de befelé nem tudja teljesíteni népboldogító hivatását. Példának okáért. A zemplénmegyei sztropkói járás körorvosa 65 községet lát el orvosi segítséggel. A vidéki egészségügyi viszonyokat ezen szomorúan jellemző adat nem áll egymagában. . . . bogy a kecske Is jóllakjon, a káposzta is megmaradjon. Ez a fogós kérdés tartja most izgalomban a főváros lakosságát. A csattogó olló művészei eddig elég türelmes hitelezők voltak. Legföljebb passzív rezisztenciához nyúltak: nem szabtak új ruhát. De úgy látszik megtelt a pohár. Ultimátumot adtak. Adósplakátokon akarják fizetésre nógatni adósaikat. Azt hiszem, Pápán is nagy ribilliót keltene ilyen forradalmi mozgalom. Jó lesz idejekorán kiegyezni ki 50, ki 20 percentre, mert különben egy szép napon a mi kedves és kitűnő szabóink szintén plakátokon hozzák nyilvánosságra a dagadó szabókontókat. ,Bűvös, bájos a magyar szó. Szépen szóló muzsikaszó.

4 Ezt a néhány sort csemegéül szántani »az irodajmi betütan piperkőcei«-nek. Ne kérdezzék, honnan idézek, hanem olvassák irigyléssel a magyar próza egyik agitáló irásművészének eme önaposztrofálását: »Valahonnan a mély embererdőből felemelkedik egy regebeli kéz, fekanyarodik a fiatal ég alá, megkuszálja a levegő megtelített redőit, millió ujjára szagos uszályt tép és lemozdul a föld fölé, átrobog a rög felett, millió ujjával zsendítő táncot lejt a föld hátán, kirántja a bolonduló talaj méhéből a szépséget, a friss életet és millió ujjával az ébredés ünnepén proletármilliók szivén bekopog«. Édes magyarom! ugy-e elképedsz!? Ennyi szépség mögött csak van egy kis tartalom is, vagy mi a szösz ? A hadügyminiszter viccel. Szerdán éjlel 2000 bolgár utazott át Budapesten. Amerikából érkeztek, hogy a csatatérre siessenek — püffölni a törököket. A napokban az albánok vezére a királynál járt. Bizonyára nemcsak egyszerű vizit volt ez. Piroslik az ég alja! S a hadügyminiszter mégis jónak látta figyelmeztetni a nyilvánosságot, hogy a dél felé haladó katonai vonatok nem az áldozatra szánt bakákat szállítják, hanem a Bosznia-Hercegovina és Dalmácia helyőrségeibe beosztott újoncokat. Hiszi a ,pici

ll Krónikás. HIRER. — Agitációs gyűlés a Kat. Munkásnőegyesületben. Nem remélt lelkesedéssel karolták löl inunkásnőink az érdekeiket szolgáló egyesület ügyét. Szeptembertől kezdve minden második vasárnapon tömegesen vesznek részt az ismeretterjesztő előadásokon. Az egyesület vezetősége, különösen a lelkes elnökök, Mayer lstvánné és özv. Dvorzák Lászlóné, de maguk a tagok is mindent elkövettek, hogy elevenné, vonzóvá- tegyék az új szervezetet. Mult vasárnap is sikerült, érdekes programmot hallgattak végig a tagok. Talán inkább úgy kellene mondanunk, hogy végigtapsolták. Mert Flóri Oszkár bencés tanár szellemes, jóizü tréfákkal telitüzdelt előadásával a feminizmusról valóban ezt csinálták. Az egyházi elnök megemlékezése szent Erzsébetünkről, komoly és víg szavalatok tették még változatossá a gyűlést. Ma ünnepnapja lesz az egyesületnek, ameny-