Pápa és Vidéke, 7. évfolyam 1-52. sz. (1912)

1912-11-17 / 47. szám

376. PÁPA ÉS VIDÉKE. 1912 szeptember 22. nyiben egy kiváló budapesti szónok, lovag Kriegs-Au Emil előadásában gyönyörköd­hetik majd, akinek nag}' érdemei vannak a hazai kat. munkásnőegyesületek szervezésé­ben. Ugyancsak ma mutatkozik be először az egyesület műkedvelői gárdája egy szin­darab keretében. Fölhívjuk olvasóink figyel­mét erre a pártolásra nagyon érdemes egye­sületünkre, különösen mai gyűlésére. Kez­dete d. u. 5 órakor az alsóvárosi elemi is­kola tornatermében. — Pap és tanító. E címen nov. 3-i számunk egy igazán szívünkből jövő vezér­cikket közölt. Hogy nem voltak szavai csu­pán levegőverdesés, mutatja az a körülmény, hogy soklelé tárgyalták. Érdekes, hogy egy­azon időben, midőn a szóbanforgó cikk eszméi pap írójukat irásra késztették, ettől függetlenül — egy másik lelkes pap szavára egy egész esperesi-kerület papsága állott be tagul a »Pápa-Csóth Esperesi Tanítókör«-be. Ez a lelkes pap Gerstner Ignác, pápatesz éri plébános, a csóthi esperesi-kerület esperese ! volt. Alig kezdte meg esperesi működését, komoly ügybuzgalmával, lekötelezően kedves, j természetes modorával egy csapásra kivívta paptársainak és nevelőtársainak, a kerület tanítóságának őszinte becsülését, az igazi nép­szerűséget. Őszinte örömmel üdvözöljük kerü­leti paptársaival egyetemben. Közös, nemes cselekedetükben megalapozását látjuk egy szebb, egybehangzóbb, boldogabb viszonynak, melyben vidékünk papsága lesz legtermésze- j tesebb barátjával, munkatársával: a tanító­sággal. Nem kisebb örömünkre szolgál, hogy I a helybeli bencés gimnázium tanárai is be- ; léptek a pápa-csóthi tanitókörbe. Belépésük­ben a komoly megbecsülés és őszinte kolle­garitás megnyilatkozását látjuk. — Felügyelő-bizottsági ülés. A ker. fogy. és értékesítő szövetkezet felügyelő­bizottsága a mult vasárnap tartotta rendes havi ülését a Kat. Kör helyiségében. Grát­zer János elnök elfoglaltsága miatt, Zsilavy Sándort, lapunk felelős szerkesztőjét bizta meg a gyűlés vezetésével. A mult ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után, a mult havi számadások felülvizsgálására Zsilavy Sándor és Molnár István felügyelőbizottsági tagokat küldték ki. Beható tárgyalás alá vették az üzlet minden egyes ágát. A vitá­ban majd minden egyes tag résztvett. Végső eredményében megállapította a felügyelő­bizottság, hogy a szövetkezet mostani álla­potában, a legfényesebb jövővel kecsegtet, miben nem csekély része van a szövetkezet agilis üzletvezetőjének és a lelkes, kötelesség­ismerő személyzetnek. Elhatározta a felügyelő­bizottság, hogy átiratban megkeresi az r. k. iskolaszéket, kérje íel a tanitói kart, hogy a harmadik osztálytól kezdve évenként leg­alább 5—6 órát fordítsanak a szövetkezeti eszme megismertetésére és ápolására. Re­méljük, hogy mind az iskolaszék, mind a tanitói kar készséggel teljesiti az életrevaló kérelmet. — Nemes tett. Bármily csekély legyen is amit a szegényeknek juttatunk, különösen úgy télviz idején, a hála és elismerés sza­vait váltja ki minden érző szivü emberből. Méltó jutalmat mi nem tudunk adni érte, majd megjutalmazza őket a szegények Atyja. Reméljük, nem fog megharagudni Cziller József postatiszt, ha követendő példaképen eláruljuk, hogy a belvárosi elemi fiúiskola négy növendékét látta el a mult héten me­leg ruhával. Az ártatlan kis gyermekek szivből jövő imában esdik le érte az Ég áldását. -- A bencés főgimnázium. Holnap a nappali előadások megkezdése miatt elhagyja a bencés főgimnázium barátságos vendég­látóját, a városi iparos-tanulók iskoláját. Szűkös, de egyébként minden tekintetben kifogástalan, tiszta otthont nyújtott két hó­napon át a bencés gimnázium tanulóinak. Az ifjúság és a tanárikar egyaránt őszinte hálá­val gondol az illetékes tényezők jóindulatára, szives közreműködésére. — Egyelőre sokkal kényelmesebb otthon az újjávedlett régi épületben sem vár rájuk. Ötödfél hónap után az új épületből a lépcsőházat és az első eme­let klozetthelyiségét veszik át. Az építkezés már a Csáki-utca felőli részen is eljutott az első emelet rakásának megkezdéséig. — Kik szavazhatnak az iskolaszéki választásoknál ? A mostani iskolaszéknek december hónapban letelik a mandátuma. Az iskolaszéki tagok választására vonatkozó­lag, az eddigi gyakorlattól eltérőleg úgy in­tézkedik a püspöki kartól elfogadott új szervezeti szabályzat, hogy választó joguk csak azoknak a hitközségi tagoknak van, akik hitközségi adójukkal hátralékban nin­csenek. Természetesen, megválasztani rs csak azokat lehet, akik ebbeli kötelezettségüknek eleget tettek. A számarányhoz képest meg­felelő számú póttagok választását is elrendeli az új szabályzat. —- A választást valószínű­leg december utolsó napjaiban tartják meg. — Városi közgyűlés. Városunk kép­viselőtestülete holnap délután három órakor tartja rendes havi ülését. — Tanítóink kérelme. Tanítóink családi pótlékért folyamodtak az iskolaszék­hez. Habár a hitközség nehéz anyagi viszo­nyok között tengődik is, a méltányos kére­lem elől még sem zárkózhatik el, ha meg­gondoljuk, hogy ma az összes hivatalnokok között a tanítóknak van a legkevesebb fize­tésük. Már pedig a tanitók fontos népneve­lői munkájától függ a nemzet kultúrális fej­lődése, előrehaladása. Mennél jobban függet­lenítjük a tanítóságot az anyagiaktól való küzdelemben, annál intenzivebben láthatnak nehéz, de értékes munkájukhoz. Hisszük, hogy az iskolaszék a súlyos viszonyok mel­lett is megtalálja a módot arra, hogy a na­gyon is méltányos kérelem teljesíthető legyen. — Nagy müvészestély. Mint az előző években, ugy az idén is lesz alkalma váro­sunk közönségének a művészetben gyönyör­ködhetni. Nov. 30-án, mint halljuk, Regéczy Ilona, az ismert hegedűművész, Rózsa S. La­jos, a m. kir. Operaház nagy baritonművésze és Kurucz János az ünnepelt dalénekes és zeneszerző tartják a Griff-szálloda nagyter­mében hangversenyüket. A mult évben Manén és Szántó voltak hangversenyeink fénypontjai, az idén pedig hazai művészeink legjelesebbjei jönnek városunkba, hogy mű­vészetükkel egy felejthetetlen estét szerez­zenek nekünk. Részletes programmot lapunk jövő számában hozunk. Jegyek Hajnóczky Árpád könyvkereskedésében már most elő­jegyezhetők. — Karácsonyi ajándék a gyógyítha­tatlan betegeknek. A gyógyíthatatlan be­tegek Irgalomháza (III. ker., Óbuda, Szan Markó-utca) azzal a kéréssel fordul a közön­séghez, hogy a karácsony alkalmából emlé­kezzenek meg a szegény gyógyíthatatlan betegekről is, hogy vigasztalásukra karácsony­fát állithassanak. Vidékről a természetbeni adományokat Budapest, III. ker., filatoria-gáti állomásra kérik. Minden küldeményt köszö­nettel nyugtáz a főnökség. — Művészgárda. Városunk zeneked­velőinek örömhírrel szolgálhatunk. Egyelőre kicsi, de igazi művészgárda kötött szövetsé­get zeneéletünk fejlesztésére. Tagjai Gáthy Zoltán, ref. nőnevelő intézeti zenetanár (I. prím); Kemény Béla, városi jegyző (II. prím); Szentgyörgyi Sándor, karnagy (brácsa); to­vábbá Holler Konrád (cselló) és Boksay Endre (n. bőgő) bencés főgimn. tanárok. Zenevilágunk ezen előkelőségeinek nevei biztosítékot nyújtanak, hogy egyrészt mara­dandó', másrészt sikerekben gazdag lesz a vonósötös-egyesülés. Vajha a »Pápai Zene­egyesület«-nek lenne e kis baráti kör csirája 20—25 működő s legalább is 100 pártoló taggal! — Művésztriónk Ersekujvárott. Ér­sekújvár és vidékének tanítóköre a múlt va­sárnap nagyszabású művészestélyt és mulat­ságot rendezett. Az estély egyik fénypontját Gáthy Zoltán, Szentgyörgyi Sándor és Hol- ler Konrád művésztriója adta. Művészetük hire ugyancsak messze túlszárnyalta városunk határait. Szivből gratulálunk! — Helyreigazítás. Boszantó sajtóhiba csúszott be Szelényi Józseínek »Megnyugvás« című, bájos kis költeményébe, melyet a múlt számunk tárcarovatában hoztunk. Hibánkat készségesen helyreigazítjuk. A hibás szöveg igy szólt: Ah érzem - ott kezdődik üdvöm, Amint elhágy a földsalak . . . S megáldva nyugton a világtól Teremtöm! — ott is áldalak. Az eredeti szöveg pedig: Ah érzem — ott kezdődik üdvöm, Amint elhágy a földsalak . , . S megválva nyugton a világtól Teremtöm! — ott is áldalak. — Tanulmány-út befejezése. Lapunk egyik juliusi számában hirt adtunk arról,, hogy városunk egyik tehetséges iparosa, Vágó Dezső, mint az állami ipari ösztöndíj nyertese három havi külföldi tanulmány-utra indul. Vágó Dezső e tanulmány-utját ámult hét folyamán befejezte s miután sorra láto­gatta Drezda, Berlin, Brüssel, Párizs, Mün­chen, Wien legelső szabászati akadémiáit, az elmúlt csütörtökön vissza érkezett. Ta­nulmány útjában különösen Berlin, Brüssel és Párizs szabászati akadémiáin töltött hosz­szabb időt, ahol a modern szabászatban nyert teljes kiképzést. A külföldi útjáról visszatért honfitársunkat szivesen üdvözöljük s már előre köszönettel vesszük abbeli igé­retét, hogy tanulmány útjáról, a külföldön tett tapasztalatairól s a férfi-divat modern nyugati fejlődéséről lapunkban mintegy befog szá­molni néhány tárca-cikk keretében. — A perutzgyári önképzőkör f. hó­9-én tartotta első estélyét a volt Jókai-kör helyiségében. A Himnusz fenséges akkordjai nyitották meg az ünnepet. A vegyeskar szépen, tömören, szabatosan énekelt. Deutsch Lajos nagyhatású szavalata, továbbá Schőler és Engler gyári alkalmazottak igen csinos duó-ja harmonikusan illeszkedtek bele a tartalmas műsorba. Moliere: »A botcsinálta doktor« c. vígjátéka volt az est zárószáma. Ily nagyszerű, összevágó játékot munkás emberektől nem vártunk! — Az estély leg­szebb számai Frauendienst Mariska zongora­játéka és saját kiséretes ének-solo-ja voltak. Kétségkívül ügyes zongoristával ismerked­tünk meg, de ami meglepett bennünket, az gyönyörűen csengő, erős, mélyebb tonusu sopranoja volt. Ez és észrevehető technikai hangkészsége megérdemlik a legmagasabb művészi kiképzést. — Az a szép cél, mely e kör kitűzött iránya, közeledik a megvaló­sulás felé. Hol is elégíthetné ki szellemi szükségletét a munkások társadalma másutt,, mint itt?!

Next

/
Thumbnails
Contents