Pápa és Vidéke, 7. évfolyam 1-52. sz. (1912)

1912-10-27 / 44. szám

1912 szeptember 15. PÁPA ÉS VIDÉKE 27. A fogadás. Mire a vendégeket váró hosszú kocsisor az állomásra kiért, akkorra már az állomás előtti tágas teret ellepte a közönség s lelkesen megéljenezte a íogadóbizottságot Aki csak tehette a perronra sietett, hogy közvetlen lehessen tanuja annak a lelkes fogadtatásnak, melyre már hetekkel előbb készült városunk független polgársága. Karszalagos rendezők tartották fenn a rendet, ami nem volt nehéz, mert nem kellett a nép haragjától senkit sem félteni. A rendezőségben a ker. szociálista ifjúság vett részt a legnagyobb számban, ott láttuk közöttük az iparos ifjak körének is jó néhány lelkes tagját. A példás rend mindnyájunkat meglepett. Megérkezés. A budapesti gyorsvonat jelzésekor lázas izgatottság vett erőt a közönségen. Mindenki a vonat végén levő kocsihoz igyekezett, ahonnét a képviselőket várták. Lelkes éljen fogadta a beérkező vonatot, amely csakhamar átragadt az állomás előtt várakozó néptömegre. Sághy Gyula, a 48-as Kossuthpárt alelnöke szállt ki elsőnek a kocsiból, akit a közönség csakhamar felismert és megéljenzett, amiből kijutott bőven Zichy Aladár grófnak, Gieswem Sándornak, Barabás Bélának, Bakonyi Samunak, Huszár Károlynak és a többi ellenzéki képviselőknek is. Üdvözlés. Hajnóczky Béla pártelnök meleg, szívből jött szavakkal üdvözölte a küzdő ellenzék tagjait, melyre az érkezettek nevében Sághy Gyula válaszolt. Szűnni nem akaró lelkes éljenzés kisérte minden egyes szavát. Andrássy megérkezése. A kölcsönös bemutatkozások, üdvözlések után kivonult a tömeg a pályatestről a perronra és a képviselőkkel együtt várták Andrássy Gyula grói különvonatát, amely Szombathely felől volt érkezendő. Nem tellett bele tiz perc, jelezték a különvonat érkezését. Kendő, kalaplengetés, éljen kisérte be a cammogó különvonatot. Percekig ünnepelte a közönség Andrássy gyula grófot lelkesen, melegen, szeretettel. Hajnóczky Béla üdvözölte őt is gondolatban szép beszéddel, amelyre Andrássy Gyula válaszolt mély tudással s nem sablonszerű »köszönömmel,« vállveregetéssel. Hatalmas éljen kisérte az ellenzéki képviselőket, élükön Andrássy gróffal az állomás előtti téren várakozó kocsikhoz, ahol a lelkesedés átragadt a több ezer főre menő tömegre. Bevonulás. Valóságos diadal-út volt az ellenzéki képviselők bevonulása. Az állomástól az Esterházy kastélyig az út mindkét oldalát szorongásig ellepte a közönség és meleg ovációban részesítették, különösen Andrássy Gyula grófot. Folytonos éljenzés között ért a menet a diadal-kapuhoz, ahol fehérruhás lányok várták őket és Andrássynak gyönyörű csokrot nyújtottak át. A nagytemplom megkerülésével bevonultak az Esterházy kastélyba, ahol Esterházy Pál gróf várta őket magyaros vendégszeretettel. Jól elharangozták már a delet, amikor a kastély elől oszladozni kezdett a közönség. A vidéls. Különösen a szomszédos Ugod választókerületből jöttek be tömegesen a választók. Délután fél két órakor érkeztek különvonaton Varsány felől. Nyolcas sorokban vonultak be a városba papjaik és tanítóik vezetése mellett. Elől a rezesbanda, utána Ugod, Pápateszér, Csóth, Vanyola, Szücs

j Koppány, Béb, Bakonytamási, Naggyimót és Vaszar községek. Mind szálas térfiak. Lehettek vagy ezeren. Gerstner Ignác, Pápateszér lelkes esperes-plébánosának vezetése mellett bevoeultak az Esterházy kastély udvarára. Andrássy Gyula a kastély erkélyéről üdvözölte őket. Népgyűlés. Nyüzsgött, forrott a hatalmas néptömeg a Főtéren már a kora ebédutáni órákban. Megteltek a házak erkélyei, ablakai. Lent a szónoki emelvény körül nyolc-tizezer ember tolongott. Pontban fél három órakor harsány éljen, percekig tartó taps fogadta Andrássyt és kíséretét. Gróf Esterházy Pál, a népgyűlés elnöke nyitotta meg a gyűlést, mely után Fehér Dezső dr. olvasta fel gróf Apponyi Albert, gróf Károlyi Mihály, Darányi Ignác, gróf Dessewffy Aurél, gróf Semsey László, Földes Béla, őrgróf Pallavicini Ede, báró Szentkereszthy Béla üdvözlő táviratait. Majd Hajnóczky Béla pártelnök mondott rövid, tüzes, hazafias beszédet, egyúttal üdvözölte a küzdő ellenzék megjelent tagjait. Hosszan tartó taps, éljen zúgott fel, amint Andrássy Gyula szólásra jelentkezett. Andrássy remek szavakkal kifejtette, hogy a normális, alkotmányos élet helyreállítása és fentartása a kormány kötelessége, az ellenzéké pedig az alkotmány védelme, meg is jelölte a kibontakozás útjait azzal a politikai éleslátással és megfontoltsággal, mely előtt meghajolni nemcsak nem szégyen, de minden lelkiismeretes politikusnak, minden igazi államlérfiunak kötelessége. Andrássy egyúttal felállította mindjárt a politikai mérleget is, hogy a házszabály, a véderőtörvény, az elnöki állás, a kormánybukás kérdéseinek megoldásával mit nyer mindegyik fél. Az eredménnyel mindenki meg lehet elégedve, Petits Fossés-utcában levő lakatlan házában, mely valamikor lourdesi fogház volt s mindenki csak »börtön« néven ismerte, találtak állandó menhelyet. Tulajdonosa, szánalomra gerjedve a szerencsétlen rokon család iránt, minden ellenszolgálat nélkül adta át nekik. Csakhamar e sötét, egészségtelen, gyűlöletet keltő házban lakó kis Sourbirous Bernadette, aki 1844. január 7-én született, ' a neki történt megjelenések révén világhírűvé tette szülővárosát Bernadette Sourbirous Ferenc és Casterot Lujza elsőszülött gyermeke volt. Ennek a gyenge testalkatú, máskép szelid, mosolygó, szeretetreméltó teremtésnek Lourdestól hét vagy nyolcszáz méternyire, a Gave folyón túl, a várostól napnyugatra fekvő barlangban 1858. február 11-én csütörtökön, midőn a szegények szokása szerint a folyó mentén száraz ágat szedegetett s a massabieillei sziklacsúcshoz ért, hirtelen csodás szépségű nő jelent meg, aki a rózsafűzért tartá kezében s a szikla párkányán függő cserje felett állva, jóságosan mosolygott feléje. Bernadette összesen 18 látomásban részesült. Eleinte nem akartak hinni látomásában, később azonban százak, majd ezrek szemlélték elragadtatásában, amelyben a látomás idejében merült. A kilencedik jelenésnél, február 25-én fakadt a csodatevő ourdesi forrás; a tizenegyedik jelenésnél, február 27-én a megjelent nő ezen szavakat intézte Bernadettehez: »Menj és mond meg a papoknak, hogy itt kápolnának kell épülnie«. A tizenhatodik jelenésnél, március 25-én, Bernadette harmadszori kérelmére a titokzatos nő így mutatta be magát remegő hangon: »Jz suis 1' Immaculee Conception«, »Én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás.« Végül julius 16-áe pénteken, tizennyolcadszor s utoljára jelent meg a szikla nagyasszonya kis választottjának. A lourdesi jelenéseket a katolikus egyház hosszú vizsgálódás tárgyává tette s midőn a rengeteg és másvallású még hitetlen orvosok által is elismert sok csoda azt igazolta, végre valódinak fogadta el azt sl862. január 18-án megjelent Bertrand-Sévére tarbesi püspök határozata, ítéletet mondva a lourdesi barlangnál történt jelenésekről. A templom is fölépült és pedig három kegyhely van egymásfölé építve, a Bazilika 21, a Kripta 5 és a Rózsafűzértemplom 15 oltárral. A rózsafűzért imádkozva haladtunk el e hármas bazilika előtt a Grottához tartva. Még soha ily buzgón, soha ily lelkesedéssel nem tudtam a rózsafűzért imádkozni, mint ez alkalommal. Megujult lelkemben a gyermekkor rajongó tisztelete Szűz Anyám iránt s amig ajkaim az imádság szavait mondogatták, a lelkem sírt örömében. De így volt a többi zarándoktársam is. A világ ezt elnevezi bigottságnak, de mi éreztük, hogy a mi hitünk erős alapokon nyugszik. Merem mondani, hogy aki nem tud hinni, vagy mások hitéből gúnyt űz, menjen el egyszer Loerdesbe s megtanul hinni, megtanulja becsülni a vallásos meggyőződést s meghatottságában sirni fog, mint a gyermek. Lourdes! Lourdes! Gyönyörű helye is vagy te a világnak s élő, megdönthetetlen argumentuma a közel kéteze^ éves kereszténységnek. Világító fáklya vagy, mely bevilágítasz a modern, hitetlen elmék sötétjébe s meggyújtod az élő hit ragyogó szövétnekét. Csodáiddal gondolkodóba ejted a legmegátalkodottabb szabadgondolkodót is... Mikor a Grottákhoz értünk a belgák és hollandusok is akkor fejezték be ájtatosságukat. A barlang alsó bemélyedésénél áll a barlang. Itt mondott misét Kohl püspök úr. Mócik Felicián dalárdája énekelni kezdett. Fölhangzott a mesés ének: Mária Isten temploma Mezők legékesbb liljoma. Azt gondolom, mert így is éreztem, hogy e szent helyen szebben köszönteni emberi ajakkal nem lehet a szent Szüzet. A legkeményebb férfiak szemeiből is kicsor-