Pápa és Vidéke, 7. évfolyam 1-52. sz. (1912)
1912-06-16 / 25. szám
1912 junius 16. PÁPA ÉS VIDÉKE. 3. többért nem is, de a vételárért mindig értékesítheti. A közgyűlés levette a napirendről és újabb kimerítő javaslattételre utasította a v. tanácsot. Vadászat bérbeadása. A közgyűlés névszerinti szavazással egyhangúlag bérbeadta a város vadászterületét Szabó Károlynak 6 évre évi 1840 kor. bérösszegért. A vágóhídi felügyelő nyugdíj-ügye. Gyenese Pál vágóhídi felügyelő nyugdíjaztatását kérte, amihez a közgyűlés egyhangúlag hozzájárult, de a nyugdíjaztatásával megszűnt lakásbérét nem vette figyelembe nyugdijának megállapításánál. A Moravek-ház ügyénél hosszabb vita indult meg arról, hogy a fennmaradó területet miképen értékesítsék. A v. mérnök a fennmaradó területet két házhelynek kivánta felparcellázni, amit Lőzvy László dr. egészségügyi szempontból ellenzett. Az utcarendezésre pedig határozott tervet és költségvetést kér. Kerbolt Alajos az építési szabályrendelet mielőbbi beterjesztését sürgette. Muh József a két részletben való parcellázás mellett foglalt állást. Ács Ferenc a ház lebontásából nyert anyagnak árverés utján való értékesítését ajánlja a polgármester figyelmébe. Hirsch Vilmos dr. ajánlja, hogy a fennmaradó telek vevőit vegye maga mellé a város, mint vevőtársakat és így az illeték egyenérték-adó nem fogja külön a várost és külön a másik két vevőt is terhelni. Névszerinti szavazással egyhangúlag elhatározta a képviselőtestület, hogy a Moravekféle házat 14 ezer korona vételárért megveszi, ezt a vételárt folyószámlára a Pápai kor annak becsületes, őszinte tekintetével találkozott, szivébe valami ismeretlen érzés lopódzott. Szeretet, hála, valami bizonyos félelemmel párosulva. Ajka nem tudott mást rebegni, csak: Boldoggá tesz, boldoggá tesz, áldja meg az Isten érte. Aznap este Klárika sokáig nem zárta le álomra szemét. Az erdőben szedett vadvirágait rendezgette s egy kis dobozba rejté ó'ket. Midőn kész volt, egy oehéz sóhajtás tört ki kebléből s egy könycseppet hullatott a száraz virágra. E sóhajtással, e könycseppel eltemette tündérországát, mesebeli királyfiát s midőn a kis kulccsal bezárta a dobozt, befejezte leányálmait, ábrándjainak világát, nem is sejtve, hogy azok valaha még feltámadhatnak. * * * Az esküvőig gyorsan mult az idő Ladányi temérdek szép holmit hozatott kis leányának, méltó kelengyét óhajtott adni gyermekének. Felrándultak a fővárosba is Véghidyvel együtt pár napra a szükséges bútorok beszerzésére. Véghidy a legnagyobb figyelemmel volt menyasszonya iránt. Mindennap hozott neki friss virágot, kedves kis apróságokat. Aztán egész lénye megváltozott. Ha esténkint kiült Klárikával a hársfasorba s kezébe vette parányi kacsóit, oly édes, becéző szavakat susogott neki, hogy Klárika nem tudta elhinni, hogy ez az a férfi volna, kit még pár hó előtt semmi más nem érdekelt, mint a gazdasági dolgok. (Folyt, köv.) Takarékpénztártól veszi fel. A fennmaradt telek értékesítéséből befolyó összeget a vételár csökkentésére fordítja. A Cinca betaoltozása. A képviselőtestület átengedte a Cincának Jerfiy'József területén folyó részét díjmentesen azzal a kikötéssel, hogy tartozik azt beboltoztatni. Kisebb ügyelt. Letárgyalta a képviselőtestület a marhalevelek kezeléséről szóló szabályrendeletet. Tudomásul vették az államsegély felosztásáról szóló belügyminiszteri leiratot. A piaci és állatvásár rendtartásáról szóló szabályrendeleteket a belügyminiszter intenciói szerint módosították. — 1912. évi junius hó 12-én. — Szerdán délután kezdte meg a képviselőtestület az »Építési Szabályrendelet« tárgyalását. A tanácskozási terem kongott az ürességtől. Pedig ez a nagyfontosságú szabályrendelet megérdemelte volna a nagyobb érdeklődést. Mindössze 10 képviselő jelenlétében nyitotta meg Mészáros Károly polgármester a közgyűlést. Később egyenként szállingóztak a képviselő urak még pedig a következő időrendi közökben: 3 ó. 5 p. 1; 3 ó. 7 p. 1; 3 ó. 9 p. 1; 3 ó. 10 p. . 2; 3 ó. 12 p. 2; 3 ó. 17 p. 1; 3 ó. 30 p. 1; 3 ó. 35 p. 1; 4 ó. 1 p. 1; 4 ó. 4 p. 1; 4 ó. 40 perckor jött az utolsó szál képviselő, akik ugyanilyen sorrendben 5 órára már ismét elfogytak és megint leapadt a számuk tizre. Az is igaz, hogy a képviselőknek sem állott módjukban, hogy áttanulmányozzák a szabályrendeletet, mert a város nem osztotta ki közöttük. Alapos tanulmányozás után nem jutott volna a képviselőtestület abba a nevetséges helyzetbe, hogy a 66 §-t először módosítással elfogadták, később ezt a határozatukat megsemmisítve, az eredeti szövegezést tartották meg; végül pedig a 70. §-tól tértek vissza és a jogügyi-bizottság toldásával fogadták el a kritikus paragrafust. Ilyen kapkodás, bizonytalanság már eleve kizárja, hogy a szabályrendeletet megnyugvással fogadhassuk. Gyors egymásutánban pörgette le a v. mérnök az egyes szakaszokat, amelyeket némi, inkább stiláris módosítások után elfogadott a 10 tagból álló közgyűlés. — 1912. év junius hó 13-án. — A ma tartott folytatólagos ülés is a hétszükesztendő jegyében folyt le. Alig néhány képviselő »szorongott« a teremben. Építőiparos pedig, aki ezekben a dolgokban szakértő, egyetlenegy sem volt látható. Ily körülmények között tárgyaltak le egy évtizedekre szóló szabályrendeletet". = Felügryelő-bizpttsági ülés. A helybeli »Ker. Fogy. és Értékesítő Szövetkezet« felügyelő-bizottsága mult vasárnap tartotta rendes havi ülését, amelyen a tagok majd teljes számban vettek részt. Örömmel fogadta a felügyelő-bizottság Grátzer János elnök előterjesztését az üzleti forgalom nagyarányú fellendüléséről. Tehát a lakásváltozás nem hátrányára, hanem, amint a csalhatatlan számokból megállapítható, csak előnyére vált a szövetkezetnek. Végül a mult havi számadások felülvizsgálására két tagot küldöttek ki. Népgyűlés. Kiábrándult szociáldemokraták. Mint izig-vérig ellenzéki ember, jóleső érzéssel olvastam a szociálisták népgyűlési plakátját. Örültem, hogy üdvözölhetem a mi szociálistánkat, mint a magyar haza, a magyar alkotmány védelmezőit, akik ha máskor nem is, a végső pillanatokban, a szorongatás idején mégis csak magyarok. Annál fájóbb volt a kiábrándulás, amikor láttam, hogy nekik nem annyira a hazán, a magyar alkotmányon esett sérelem fáj, mint inkább az, hogy az általános választójogot' nem tudták keresztülvinni, hogy Tisza István velük épúgy nem áll szóba, mint az ellenzékkel, hogy Tiszával szemben ők sem siethetnek Justh segítségére, akinek megígérték támogatásukat. — . Nem az önzetlen hazafiság szólalt meg bennük, hanem a kérkedő, önző szociáldemokrata demagógia. Ezzel azután nem fukarkodtak. Kapott belőle Antal Géza, Tisza István bőven, sőt Kerbolt Alajos nem kimélte még nemzeti lobogónkat sem; meggyalázta, mikor kevesebbre becsülte, mint a vörös lobogót. Pedig az alatt a nemzeti zászló alatt ezer év zivatarjai között nem kávéházi hősök, öblös torkú, kevés vágott dohányu népgyűlési rikkancsok teremtek, hanem nagy eszmékért küzdő, vért és éltet áldozó hősök, félistenek! A hazáért, szabadságért kiömlött magyar vér már oly sokszor pirosra festette azt a háromszinű lobogót, hogy istenkáromlást, hazaárulást követ el a magyar állameszme ellen, aki vörös ronggyal akarja felcserélni. Végigkísért bennünket sok-sok csapáson, töméntelen gyászon, kevés örömön, de még saját fiai sohasem tagadták meg. Dúlt itt már pártviszály, de zászlójához mindegyik hű maradt. Most idegen emberek idegen eszméiért tagadjuk meg? Csüggedten, reményeimben csalatkozva hagytam el a népgyűlés termét. Nem foghattunk kezet még ezekben a szomorú napokban sem, amikor a hazának szüksége van minden egyes fiára. Azzal, hogy dühösen szidták Antal Gézát, az általuk agyontámogatott szeretett képviselőjüket, nem valami szép jellemvonást árultak el. Legalább annyi becsületes őszinteséget elvárhattunk volna tőlük, hogy amikor határozati javaslatukban azt kívánják Antal Gézától, mondjon le a mandátumáról, amelyre érdemetlennek bizonyult, egészítették volna ki azzal: >Mi pedig visszaadjuk a pénzt, amit kaptunk«. De így, se pénz, se posztó, talán elment a jó dolga, hogy lemondjon a szép szemükért. * Maga a népgyűlés a következőképen folyt le. A zuhogó eső miatt kénytelen volt a rendező-bizottság a Jókai-kör régi helyiségében tartani a gyűlést, ahol körülbelül 200-an, férfiak, asszonyok, leányok és inasok voltak együtt tarka vegyületben. A népgyűlés elnökéül Sugár Jenő dr. orvost, jegyzőül pedig Muh József elvtársat választották meg. Sugár Jenő dr. rövid megnyitója után Kerbolt Alajos beszélt. Sok oldalról üldöztek bennünket, amiért egyenlőséget, szabadságot és testvériséget követeltünk. Még önök is polgártársaim, de önöknek megbocsájtunk, mert félre voltak vezetve. Pedig most lát-