Pápa és Vidéke, 7. évfolyam 1-52. sz. (1912)

1912-06-16 / 25. szám

4. PÁPA ÉS VIDÉKE 1912. junius 16. hatják, hogy nem magunkért, hanem önökért küzdöttünk. Szomorúan tapasztaltuk a közel­múlt napokban, hogy Pápa városa közönsé­ges lakájt küldött be az országházba/ (Le vele! Biztos golyót neki!) Pénzért választot­ták meg, pénzen küldték oda. Mi becsületből, önzetlenül szavaztunk rá, (Na! Na!) jogunk van számonkérni a ténykedését. Abban a reményben küldtünk oda, hogy egy pap csak nem csap be bennünket! (Lámpavasra vele!) És ime, rútul felültetett. Egyet hibáz­tunk el mi is, nem mondtuk meg neki, mikor valósítsa meg az általános, titkos választójogra tett igéretét, mert most azzal érvel, hogy várjuk meg, amig a véderőre­form meg lesz, majd azután mindent elkö­vet, hogy bent a pártban az általános, tit­kos választójog mellett hangulatot teremt­sen. (Gyalázat!) Én pedig azt mondtam, a véderőreform nem volt benn ezelőtt két évvel nagyságod programmjában, de az ál­talános, titkos választói jog igen. Valósítsa meg előbb ezt, azután vegye elő amazt. (Ugy van!) Ha ezt nem képes megtenni, mondjon le. Szemünkre vetik nekünk szo­ciálistáknak, hogy nem énekeljük a Him­nuszt? Ha kenyeret és jogot adna, akkor azt énekelnénk, (Hát a Marsellaise ad?) de amikor vérünk folyik a népjogokért, akkor nem a háromszínű zászló, hanem a vérvörös zászló való a kezünkbe. A mi szeretett képviselőnk is úgy ugrál, amint Tisza Pista fújja. (Közönséges lakáj!) Azért kellett nekünk megválasztani Antal Gézát, mert az államtól 120 ezer K kellett református internátusra és egyes ref. tanár urak Budapestre óhajtanak jutni általa és oda is jutnak. Hát állásközvetítőnek vá­lasztottunk mi képviselőt? Végül hosszasabban foglalkozik Antal Géza válaszával, amit a mult hetekben nála járt szociálista küldöttségnek adott. Erről annak idején mi is megemlékeztünk. Utána Csizmadia Sándor budapesti ki­küldött lépett az emelvényre. »Ez a sze­gény, nyavalyás alak — úgymond — nem érdemli meg, hogy vagy egy fél órán át foglalkozzanak vele, mint tette azt Kerbolt elvtársam. Erre a nagy nullára-, erre a senki emberre kár pocsékolni az időt. Örüljön, ha 3 percig emlékeznek róla.« Beszélt azután gazdasági pangásunkról. Kitért a mai ször­nyű politikai helyzetre, amelyet éles hangon, metsző gúnnyal vett birálat alá. Higgadt, tárgyilagos beszédét nem egyszer szakította félbe a tetszés zaja. Utána Muli elvtárs böködte ki egy írásból a határozati javaslatot, amelynek értelmében üdvözlik a küzdő ellenzéket, köztük Justh Gyulát és gr. Károlyi Mihályt. Bizalmatlanságot szavaztak a munkapártnak és Antal Gézának, akit felszólítanak, hogy mondjon le a mandátumáról, amelyre mél­tatlannak mutatkozott. Ezzel a gyűlés rend­ben végetért. = Hirdetmény. Pápa r. t. város f. é. III. oszt. pót- és nyilv. számadásra kötelezett vállalatok kivetési lajstroma a pénzügyigaz­gatóságtól érvényesítve leérkezett és a város adóhivatalánál f. hó 16-tól 23-ig a hivatalos órák alatt bárki által megtekinthető. Netáni felszólamlások a v. adóhivatalnál a közszem­lére kitételt követő 15 nap alatt Írásban be­adhatók. Záróünnep a zárdában. Elegáns, nagyszabású ünneppel zá­rult a zárda idei iskolai éve. Ez az előkelő katolikus intézet ismét rendkí­vüli változatos, kényes ízléssel össze­válogatott, művésziesen előadott, gazdag programmal lepte meg a közönséget. A műsorba igen ügyesen volt bele­szőve Kriszt Jenő esperes 25 éves papi jubileuma. A város plébánosát először a vezetése alatt álló intézetek (ovoda, elemi, polgári), majd Czigány Gyula és Sült józsef üdvözölték. Az előbbi a tantestület, az utóbbi a hitközség ne­vében. Az üdvözlésekre a jubiláns meg­hatott, meleg hangon válaszolt. Az ünnepséget a Himnusz nyitotta meg, melyet szép, precíz kidolgozásban énekelt a polgári iskola énekkara. Ked­ves, hatásos volt Surányi Vilma sza­valatai A zongorajátékban ritka szép eredményt értek el a növendékek. Wagner Paula, Takáts Irén és Kárpáthy Teréz fejlett technikai készséggel és mély érzéssel játszották el Kéler Béla Magyar nyitányát. Kacagtatóan kedves, fülnek és szemnek egyaránt kellemes volt a Táncpróba az intézetben c. tréfás játék, melyben közel 40 szereplő beszélt, énekelt és táncolt utánozhatat­lan bájjal. A dallamos szöveget és fülbemászó zenéjét Szentgyörgyi Sándor karnagy irta. Kedves, hangulatos volt Tóth Vilma és Gulyás Mariska zongo­rajátéka, Laczkovits Margit és Riss Matild játéka pedig mélyreható tanul­mányról, nagy rutinról és művészi képzettségről tanúskodik. Pompásan összevágó karénekeket és gyönyörű szólókat hallottunk A hajnal ébredése c. daljátékban, melyben V athy E., Laczkovits M., Pentz E., Wágner Paula és Wojatsek Paula szerepeltek. Eleven, pezsgő humor áradt ki A képzelt be­teg c. vígjátékból. A temperamentumos, kitűnően megválasztott szereplők [Baán Ida, Takáts Irén, Kárpáthy Teréz, Kókay Ida) derűs jókedvvel játszottak. Az előkelő, rendkívüli nagyszámú közönség a rekkenő hőség ellenére is rendületlenül kitartott és sokat tapsolt az ügyes, rutinos szereplőknek. A gyönyörűen sikerült ünnepséghez igaz szivből gratulálunk az irg. nővéreknek. Színház. A Staggione-szintársulat rövid másfél heti szereplés után más vizekre evezett, itt­hagyott bennünket. Mi indította a gyors tá­vozásra, azt nem kell kutatni, megadja rá a választ maga Könyves Jenő a keddi szinla­pon: -»A közönség részvétlensége miatt a mai előadással búcsúzom és kérem a tisztelt műértő közönséget, legalább a mai utolsó előadáson tömegesen szíveskedjék megje­lenni«. Sajnáljuk őket. Megérdemelték volna a közönség nagyobb arányú pártolását. Megtörtént a Staggioneval, hogy az előadást nem tarthatta meg, mert 5 korona ára jegy fogyott el mindössze. Ez már csak jelent valamit! Ha Devecserben megtörténik ilyen skandalum, ott még megjárja, de Pá­pán, a Dunántúl hirhedt »Athenjében«!... Itt már valóságos szégyen. Az előadott darabokat most már nem vesszük birálat alá. Elég, ha annyit jelzünk, hogy Könyves Jenő, okulva mult heti fel­szólalásunkon, válogatott darabokat hozott szinre eléggé nem méltányolható kerekded előadásban. Még Moliere »Képzelt beteg«­jében is gyönyörködhettünk, amelyben mes­teri kézzel, bátran, élesen gúnyolják ki a kérkedő orvosi tudományt. A szereplők mindenegyes' alkalommal felülmúlták önmagukat. A kevésszámú kö­zönség elégedetten távozott a szinházból. Alig, hogy a Staggione kihúzta a lá­bát, már ismét jelentkezett előadásokra az. »Uj Szinpad« társulata. Csütörtökön kezdték meg vendégsze­replésüket Strindberg Ágoston »Hattyuvér« c. mesejátékával, amelyet Karinthy Frigyes »A férj irogat* c. tréfája követett. Közönség elég szépen volt, de korántsem oly számban, aminőt a kiváló szereplők megérdemeltek volna. Az előadás megkezdése előtt Bárdos Artúr dr. ismertette a darabot és néhány jellegzetes vonással elénk állította magát a szerzőt, Strindberget is. A »Hattyuvér« tár­gya nem itt játszik, ebben a gépekkel telí­tett világban, ahol az önzés megtépdes min­den ideált, minden szépet és magasztosai. Egy felhőkön túli, kristálytiszta, üde légkör áradt szét a szinpadon és mi visszafojtott lélegzettel csüngtünk ezen a világon s lelki­leg betemetkeztünk annak tiszta légkörébe. A liliomtiszta szerelem egész szépségében, a maga fenségében tárult elénk; ezt Bárdos szerint csak az tudja így elképzelni, aki valaha erősen hitt a női szerelem magasztos­ságában és aki mélyen s igazán szeretett, de sokszor csalódott. Nem tudjuk, mit bá­muljunk a darabban ? Szingazdag, hajlékony nyelvezetét-e, vagy rendkívül bájos, megkapó tárgyát? Kitűnőek voltak a szereplők ist Simonyi Mária, Markovits Margit, Hármos Ilona, Máté Irén, Pesti Kálmán, Antalffy Sándor és Harsányi Rezső. A második este méltó volt az elsőhöz.. Majdnem telt ház nézte végig a minden te­kintetben magas nivón álló előadást. A »Mari« c. szinmű helyett »Halál küszöbén« c. szinművet adták ritka szép előadással, , megrázó tragikus erővel. Minden szerep mesteri kézzel kidolgozva került a nézők elé. Nem csoda, hogy a közönség percekig ünnepelt minden egyes szereplőt. Nitzer »Irodalom« c. szatíráját forditotta le ma­gyarra Harmos Ilona, ki a darabban Margit szerepét kreálta fényes eredménnyel. An­talffy Sándor és Gellért Lajos csak emelték: a darab sikerét remek játékukkal. = A Kat. Kör nyári táncmulatságra. A belvárosi Kat. Kör vigalmi bizottsága erő­sen készül folyó hó 29-én tartandó nyári táncmulatságra. Mindent elkövet, hogy a kö­zönség jól érezze magát. Reméljük is, hogy a mulatság úgy fog sikerülni, ahogy még sohasem, hacsak az idő el nem rontja az. egész tervet. De már arról is gondoskodtak, hogy ez se okozzon valami nagy zavart,, mert akkor vasárnap, azaz 30-án tartják meg a tervbe vett táncmulatságot.

Next

/
Thumbnails
Contents