Pápa és Vidéke, 7. évfolyam 1-52. sz. (1912)

1912-04-28 / 18. szám

VII. évfolyam. Pápa, 1912. április 27. 18. szám. PÁPA ÉS Szépirodalmi, közgazdasági és társadalmi hetilap. A pápai Katholikus Kör es a papa-csóthi esperes-kerület tanítói körének hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egész évre 10, fél évre 5, negyed évre 2.50 K. Egyes szám ára 24 fillér. A lap megjelenik minden vasárnap. Kiadótulajdonos: .4 Pápai Katliolikus Kör. Felelős szerkesztő: Zsilavy Sándor. Szerkesztőség: Deák Ferenc-u. 1. házszám. A kiadóhivatal vezetője: Süle Gábor, Viasz-utca 15-ik házszám, ahova az előfizetési- és hirdetési-dijak küldendők. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz Hajnóczky Árpád és Wajdits Károly könyvkereskedése, valamint Stern Ernő könyvnyomdája. Jk keresztény szociális tevékenység feladatai. irta: dr. Giessweirj Sándor, orsz. képv. Ez a szó: szociális nálunk még ö sokak előtt olyan kellemetlen hangzású, hogy jobb szeretik ignorálni mindazt, ami vele összefüggésben van. Mások pedig hencegve dobálóznak vele, anélkül, hogy tudnák, mi az igazi értelme és az igazi szociálizmus helyébe, amely a társadalmi kapcsolatnak és rendnek volna a kifejezése, a bomlasztó anarchiát állítják oda. Egy németországi városban történt néhány évtized előtt, hogy ott a városi képviselőtestületben valaki azt az indítványt tette, hogy a város közönségének gondoskodnia kellene arról, hogy ama szegény szülők gyermekei, kiknek az iskolához messze utjok van és akik még hozzá, mivel sokszor atyjuk és anyjuk is a gyárban van, mikor hazajönnek, a szülői házat üresen találják, hogy ezek a magukra hagyott gyermekek az iskolában valami ingyenes reggeliben részesüljenek. Ez az inditvány magában véve nagyon humánusnak látszik mindenki előtt, mégis azzal érveltek ellene, hogy ha ezt elfogadnák, akkor benne volnánk a szociális államban. Akik igy érveltek, azok liberálisoknak mondták magukat, s ebből is láthatjuk, hogy ezt az eredetileg szép szót, mely a szabadság fogalmával látszik összefüggésben lenni, mennyire lefokozták azok, akik a gazdasági liberalizmussal egybenőtt önző kapitalista gondolkozásmódot akarják a községi és politikai élet tengelyévé tenni. Ez az úgynevezett gazdasági liberalizmus — amely az angol klasszikus nemzetgazdászok (A. Smith, Riccardo) iskolájából fejlődött ki -— nem más, mint a tiszta gyakorlati materiálizmus, mely előtt minden erkölcsi szempont és etikai érték egy zérus, egy quantité negligeable. De ugyanez a materialisztikus világnézet uralkodik abban a szociálisztikus iskolában, melyet elméletben, tudományos könyvekben és egyetemi kathedrákon is fejtegetnek, a gyakorlatban pedig a szociáldemokrácia akar megvalósítani. Az egyéni önkénnyel szembe - a tömegerőszakot állítja. E két malomkő aztán minden jogot és igazságot, minden szabadságot és humanizmust megőröl. E destruktiv vagyis romboló' munka helyébe nekünk a keresztény etika elveiből folyó fölépitő és szervező munkát kell beállítanunk. A kereszténv l erkölcstan elvei nem pusztán elméleti igazságok, azokat a társadalmi és politikai életben valóra kell váltani. Ebben áll az igazi társadalmi működés, a keresztény szociális tevékenység. Egy angol püspök egyik gazdag lordtól anyagi támogatást kért ily keresztény szociális tevékenység kifejtéséhez. Ugyan hagyja püspök ur, felelte a lord, az egyik szociálizmus olyan, mint a másik, én semmiféle szociális akciót nem kívánok támogatni. »De igenis van nagy különbség a szociális rendszerek között, válaszolta a püspök. A szociáldemokrácia erőszakossága azt mondja, ami a tied, az az enyém, a keresztény szociális elvek pedig arra tanítanak, hogy ami az enyém, az a tied«. Rövid, de jellemző distinkció. A társadalmi rendet felbontja és felforgatja az a felfogás, mely az egyénnek minden jogát tagadja, de a társadalmi rendet csak az az erkölcsi felfogás tartja fenn, mely az egyént az ő társadalmi kötelességeinek teljesítésére serkenti. Nincs semmi jogtalanság és igazságtalanság abban, hogy az egyik tehetségben, rangban és vagyonban a másik fölött áll, — de az igazság és szeretet ellen vét az, aki a Gonviseléstő! nvert szellemi és anyagi javakat annyira a magáéinak tartja, hogy mással nem is törődik. A korlátlan önszeretet és a materialisztikus tömegerőszak egyformán megbolygató] a a társadalmi harmóniának, ezt kell a keresztény etika elveire épített ker. társadalmi rendszernek újból megteremtenie. I A keresztény társadalmi kurzus program mj a. Szombaton. Este 8 órakor a Griff nagytermében: 1. Máiz József igazgató megnyitó beszéde. 2. Giesswein Sándor dr. orsz. képviselő előadása. 3. Lakatos Géza dr. fővárosi ügyvéd előadása. Vasárnap, Délelőtt 9 órakor a főtemplomban Giesswein Sándor dr., orsz. képv., szentmisét fog celebrálni. Délután, litánia után (4 órakor) a főtemplom előtti téren nagy nyilvános népgyűlés lesz, melyen beszélni fognak: HiLszár Károly orsz. képv., Baránszky Gyula dr. fővárosi képviselő és P. Buttykay Antal. Fél 6 órakor a zárdában női patronázs. Előadó: Kriegs-Au Mella. Este 7 órakor 2 helyen lesz gyűlés. 1. A Griffben beszélni fognak: P. Buttykay Antal, sz. ferencrendi budapesti házfőnök a sajtóról, Ernszt Sándor dr., v. orsz. képviselő az iparosok védelméről és Kocsán Károly a földművesek védelméről. 2. A Keresztény Munkásegyletben a tanoncvédelemről. Előadó: Székely János, az Ifjúság szerkesztője.