Pápa és Vidéke, 6. évfolyam 1-52. sz. (1911)

1911-02-12 / 7. szám

VI. évfolyam. Pápa, 19x1* február 12. 7. szám. PÁPA ÉS VIDÉKE. Szépirodalmi, közgazdasági és társadalmi betilap. A pápai Katholikus Kör és a pápa-csóthi esperes-kerület tanítói körének hivatalos lapja. Előfizetési ár: Kiadótulajdonos: Szerkesztőség: Deák Ferenc-u. 1. házszám. Egész évre 10, fél évre 5, negyed évre 2.50 K. A Pápai Katholikus Kör. A kiadóhivatal vezetője: Egyes szám ára 24 fillér. Felelős szerkesztő: . Süle Gábor, Viasz-utca 15-ik házszám, A lap megjelenik minden vasárnap Zsilavy Sándor. ahova az előfizetesi- és hirdetési-dijak küldendők. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz Hajnóczky Árpád és Wajdits Károly könyvkereskedése, valamint Stern Ernő könyvnyomdája. PROLÓG a pápai Katholikus Körtől a Griff-szálló disztermében 1911. évi február hó 5-én rendezett HANGVERSENYRE. Irta: SZELÉNYI JÓZSEF. Isten hozott, kik ide eljövétek E kedves körbe, hogy vigadjatok. Tudjátok jól: nincs biztatóbb szövétnek Mint jeligénk, mely zászlónkon ragyog. Isten, — haza!... e jel lobog felétek, A lét harcán ez védó' pajzsotok, —Egy ezredéven át ez volt vezérünk, Ez lesz tovább, örökre, mig csak élünk. Isten hozott, kik hódoltok e körnek, Tiszta szivü, szerető' emberek! Higyjétek: e falak közt itt nem törnek Rátok komor, vészthordó fellegek; Itt üde szellem környez, nem gyötörnek Tév-eszmék, békebontó tételek, — Miként a menny tündöklő' napsugára, Oly tiszta itt a szívnek dobbanása. Itt szív fogad, — nem csillogás, nem pompa .. De bár kis csillám —- a sziv melege. Hordjátok Kroesus kincseit halomba, — A szív értékét az nem dönti le. Őszinte szó, családi érzés vonja A lelkedet itt egy szép gyűrűbe... Ki ide jő, — az nyilt utat talál, Mint az érzés, mely szívből szívbe száll. S ki olvasni tud nemcsak az Írásból, Az látja békés, boldog lelketek, Mely hirdeti, hogy e hazug világból Az üdvhöz csak a mi utunk vezet; — Nem gúny fagyaszt itt, de szív tüze lángol S egymást megértő jóság, szeretet. Divatos léhaság száműzve innen, S ledér irány nem üt rést eszményinken. De ki hitét meggyőződésből vallja, Ki szivet, lelket nemesítni vágy, — Kinek tekintély —- a vallás hatalma S bensőjét egy szent vágy heviti át: — Isten dicsőségét hirdetni s arra Építni fel a lélek üdv-honát, — Keblére öleli e bizó tábor, Szívből legyen az üdvözölve százszor! S merész legyen! büszkén hirdesse, bátran, ..v.o. . _ Hogy a hite megdönthetlen, szilárd, Álljon, mint szikla vészes tengerárban, Melynek hullám tajtékja meg nem árt. Ó, ki hitünkért sikra száll hazánkban, A hon-jövőt alapozza tovább, — Hisz vallják, dallják immár ezer éve, Hogv összeíorrt hitünkkel e hon léte. Fel a szivekkel hát!... Multunkba bízva Építsük arra a dicső jövőt ... S mert igaz ügyünk, mint a napfény tiszta — Merítsünk ebből győzelem-erőt. A támadást, mely érne, verjük vissza, -— Ne legyünk megalázást eltűrök! Kik tisztelve adózunk más hitének, — Ne engedjük elnyomni a miénket! Fogjunk kezet, egy eszme lelkesítsen, Hogy számíthat ránk Istenünk, hazánk; Ügyünknek buzgóbb harcosa ma nincsen, Csak rójjuk le, mivel rég tartozánk; De lássa ezt az Ország tetteinkben. — Hogv csak beszélünk, ne lobbantsa ránk! Akkor virul majd méltó fény nevünkre, Csak úgy leszünk mindenkitől becsülve! És most újból köszöntelek szivembül, Vigadjatok, — szóljon a zene, dal!... Dal szárnyán lelketek csapongva pezsdül. Örvendjen itt ma öreg, fiatal! S a műsor végén, — kiki táncra perdül, A tánc a testnek épségére vall... Isten hozott hát, kik ma eljövétek, — Meleg köszöntésem szálljon felétek!