Pápa és Vidéke, 6. évfolyam 1-52. sz. (1911)

1911-01-29 / 5. szám

1911. januárr 8. PÁPA ÉS VIDÉKE. 3. hogyan szolgál a kinai császár ő Felségének . legmagasabb egészsége. Szóra sem méltatnám mérges, epés kis kiruccanását, ha olyasmit nem állítana rólam, ami — az én szerény véleményem szerint — eró'sen beleütközik az -egyéni tisztességbe. Azt hányja a szememre a kis hamis, hogy — ferdítettem. Magyarán megmondva: hazudtam. Mert hiszen Antal Gábor beszédében »egyetlen betű sem szól a katholikus vallásról, hanem azok éle kimondottan -és egyedül a »sötét reakció« ellen irányul«. Tisztelt laptársunk kitűnően adja a naivat, csak kissé — esetlenül. Elemi igazság, hogy a katholicizmus és a pápaság olyan szorosan összefüggnek, hogy a kettőt egymás nélkül elképzelni sem lehet. Aki tehát a pápát támadja, a kathoiicizmust támadja. Hogy Antal Gábor megtámadta-e a pápaságot, vagy nem, arról egyelőre nem vitatkozom. Lássuk előbb szószerint a beszéd befejező részét: »Az öt év előtt nagy lelkesedéssel megindított küzdelemnek... maradandó eredménye egyedül a klerikálizmus hatalmának és szarvának tnegnövekedése lett. Szinte csodálatos jelenség, hogy amig a tisztán róm. kath. lakossággal biró államok, mint pl. Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Portugália egyre tágítják, sőt el is szaggatják azokat a kötelékeket, amelyek őket Rómához fűzték s ezzel a nemzet szellemi szabadsagát eddig lenyűgözve tartották; addig nálunk, ahol a lakosságnak csak fele róm. kath. vallású, mind szorosabbra"" fűződik az az összeköttetés, amelynek révén a római kúria egész állami és társadalmi életünkre befolyást gyakorol.« Ebből az idézetből világos, hogy a római kúriával kapcsoLatban beszélt ! Antal Gábor a »sötét reakcióról«. Már pedig, hogy a katholikusoknak mi a teendőjük, azt nem a hajánál fogva (elég tapintatlanul) előráncigált Wlasics Gyula szabja meg, hanem a római pápa. Amikor tehát Antal Gábor a »sötét reakció« már-már dicséret-számba menő vádjával illeti azokat, akik a római pápa utasítása szerint igyekeznek irányítani a katholikus mozgalmakat, akkor magát a kathoiicizmust támadja meg. Egész nyugodtan bizhatom tehát a józan itéletü közönségre annak a kérdésnek az eldöntését, ki ferdített: a P. H. cikkirója-e, vagy én! Az is igen közönséges, puffogó nagymondás, hogy a »Pápa és Vidéke« minden sora, minden betűje az Alkotmány visszhangja. Ez a frázis anyj nyira gyerekes, annyira nevetséges, hogy nem érdemes rá válaszolni. De, ha úgy volna, akkor sem szégyenlenők. Inkább indulunk okos emberek után, semhogy — zöldsége1 ket Írjunk. S ezt igen ajánljuk t. laptársunk figyelmébe. JVlűVeszeti előadás. A Felsővárosi Kath. Kör IV. felolvasóestélye. (*) A Felsővárosi Kath. Kör mult : vasárnap tartotta negyedik felolvasóestélyét. A kör tagjai rendkívüli nagy számban je

!entek meg s mindvégig fej szült figyelemmel hallgatták Boksay Az főzött és mosott neki. Az ápolta, mikor beteg volt. Mert hát Bodajki Lőrinc meg is betegedett. Belebetegedett abba a kísértetes históriába, mit a szomolányi bakter neki iöltálalt. , Szegény éjjeli őr vagy félesztendeje csodálkozott azon már, hogy Bodajlci Lőrinc ki nem hurcolkodik abból a megbabonázott házból, melyiknek minden péntek éjtszaka olyan titokzatos vendége van. Meg nem tudta állani, hogy végre-valahára Bodajkiba ne kössön. — Hát aztán izé, — kezdte a bakter kíváncsian. Mit művelnek kendnél a kisértetek ? — Miféle kisértetek? —kérdé Bodajki elcsodálkozva. Erre a kérdésre meg a bakteron volt a sor, hogy elszörnyüködjék. Csak nagynehezen tudott szóhoz' jutni. — Hát azok, kik minden péntek este meg önnek, — mondta azután. — Egy lélek sem jön hozzám sem hétfon, sem pinteken. Pedig hát jön, akármi legyek, ha nem jön, — kiáltott föl az őr s látván, hogy Bodajki először tűzbe, másodszor meg dühbe jön, tanácsosabbnak találta elszárm z i köszöntés nélkül a helyszínéről. Hanem hát Bodajki Lőrinc bármenynyire Tamás volt is ebben a históriában, mindannak dacára mégis szeget ütött a fejébe. No hiszen csak az ő portájára tegye be valaki a lábát, az hát nem köszöni meg. Lehet ezerszer kisértet, azért kitekeri a nyakát, ha mindjárt acéllal is forrasztották oda. A következő pénteken leeresztette a harapós kutyáját a láncról. Derék állat. A legcsekélyebbet vegye észre, hát olyan ugatást cselekszik meg nyomb: n, hogy megébred az egész falu rája. Akit pediglen megtámad, az nyomban Istennek ajánlhatja lelkét. Élve ki nem szabadul a körmei közül. Az a kutya egAsz éjtszaka kerülgette az udvart. S lam, hogy másnap a baktert megkérdezte a kimértet irányában, az mégis azt mondta, hogy hát megjött az bizony pontosan a maga órájában. Bodajki majdnem elkáromkodta magát. Megkérdezte Böskét, tud-e valamit .előle? De bizony az egy hangot sem tudott. Jut >tt vala i eszébe. No hiszen csak jöj ön az a szellem. Föltette magát); n, hogy töltött puskával strázsalja a bejáratot egész éjtszakán keresztül. Jaj les/, neki, ha meg nt ide mer szemtelenkedni. (Vége köv.) Endrének, a bencés gimnázium rokonszenves, fiatal világi rajztanárának előadását a művészetekről. A művészet fogalmának meghatározása után sorra vette az egyes művészeti ágakat. Nagy melegséggel szólt a költészetről, mely az összes művészetek közt a legnagyobb. Egyszerre szól a szívhez és az észhez. Petőfi »nemzeti dala« egy egész országot hozott forrongó lázba. Az igazi költői alkotás megnemesíti az olvasó lelkét; szinte észrevétlenül magasabb, tisztább légkörbe emeli. A zene is rendkívüli nagy, nemesítő hatással van a lélekre. A festészet terén szedi leginkább áldozatait a hamis, erkölcstelen művészet. A festőművészet a vallással kapcsolatban aratta legszebb és legmaradandóbb diadalait. Kettőt követel meg az igazi festőművészettől: 1. műve ne legyen erkölcstelen, 2. legyen a kép természetes színben és a rajta levő alakokban eg}

;aránt. Maradandó becsű remekeket alkotott a szobrászat is. Az építészet a legtudományosabb művészet. Ez is a vallással kapcsolatban alkotta legszebb remekeit. Városunk kimagaslóbb épületeinek rövid bírálata után az iparművészetre tért át az előadó. Művészeti szempontból mindig értékesebb a kézi ipar, mint a gyári ipar. A gyári ipar hideg, sablonos, a kézi ipar termékeiben benn lüktet az alkotó lelke. Csak az : a sajnos, hogy az iparosok is rendszerint kész minták után dolgoznak. Nagyon kevés azoknak a száma, akik önálló tervek után indulnak, mert kevés a tanult iparosunk. Az iparművészeti termékek előá'litását megnehezíti az a körülmény is, hogy a szépséget egybe kell kapcsolni a célszerűséggel. Külföldön sokkal magasabb színvonalon áll az ipar, mint hazánkban. A magyar ipar csak úgy tud föllendülni, ha igazi hivatásos iparosaink lesznek s ha minden magyar ember szent kötelességének tartja, hogy első sorban a magyar ipart támogatia. A vonzóan megirt, erős erkölcsi alapon álló, népies hangú, tanulságos előadást lelkesen megtapsolta a hallgatóság. Józsa Ferenc, Englert Pisti, Horváth Ernő és mások szép szavalatokkal tették változatossá a műsort, Okoiicsánvi József és Varga Ferenc pedig szebbnél-szebb magyar nótákat játszottak hegedűn. A szereplőknek a megje'enésben akadályozott elnök helyett Kelemen Krizosztom bencés-tanár mondott szives, me eg szavakban köszönetet. Farsangi naptár. Jan. 29. Kath. Legény egye.-ül et bálja (Griff). Febr. 5. A Kath. Kör nagy hangversenye és bálja (Griff). * _ Febr. 11. . szövőgyári bál (Griff). Febr. 16. Tombola-est a zárdában. . Febr. 19. A Felsővárosi Kath. Kör bálja (a volt Jókai-kör helyiség- ).