Pápa és Vidéke, 6. évfolyam 1-52. sz. (1911)

1911-10-01 / 40. szám

324. PÁPA ÉS VIDÉKE. 1911 október 1. kezik az ipari és kereskedelmi fejlődés számára. Közgazdasági kulturális életünk a tekintélyes számú, művelt tanártestület részéről állandó erkölcsi támogatásra számíthat. Ha mégis az általános gazda­sági gyarapodás hiányával találkozunk, ennek okát túlnyomó részben a gazda­sági élet fejlesztésére hivatott intézmé­nyek elégtelenségében, főleg a kezde­o o ' o ményezést megadó város anyagi eszkö­zeinek korlátoltságában kell keresnünk. Mind az egyeseknek, mind a város­nak, mint erkölcsi intézménynek egye­temes érdeke szinte parancsólag jelöli ki azért egy, a város állandó jövedel­mét biztosító városi takarékpénztár j felállítását. Ezért tehát azon indítvánnyal járul a városi képviselőtestület elé: »Mondja ki a képviselőtestület, hogy Pápa városa a városi takarék­pénztárt felállítja, az alapszabályok elkészítésére és az életbeléptetési intéz­kedések eszközlésére a kiküldendő bi­zottságot utasítja«. Városi közgyűlés. Csütörtökön d.u. 3 órakor tartotta váro­sunk képviselőtestülete közgyűlését Lamperth J Eajos h. polgármester elnöklete mellett. Olvastatott a mult ülés jegyzőkönyve, amely ; ellen Lötvi László dr. és Szokoly Ignác szó­laltak fel. Csak az utóbbi felszólalását vette • figyelembe a közgyűlés. A jegyzőkönyv hi- j telesítésére Soór Ármin, Steiner József dr., Kapossy Lucián dr., Keresztes Gyula és Kerbolt Alajos városi képviselők kérettek fel. Interpelláció. Keresztes Gyula városi képviselő szóvá tette az Erzsébet városrész kellő közepén diszeskedő béltisztító-intézetet, amely az egész környéket olyan kellemetlen illattal árasztja el, hogy a házigazdák nem kapnak emiatt lakót. Kéri különösen most, amikor a kolera ellen minden irányban a leghatha­tósabb védekezéseket foganatosítják, mind a v. főorvost, mind a rendőrkapitányt, hassa­nak oda, hogy e bűzfészket vagy eltávolít­sák vagy elviselhetővé tegyék. Steiner József dr. felelt a helyettes polgármester helyett az interpelláló képviselőnek és azt az igazán nevetséges érvet hozta fel, hogy ha az illetőket bántotta a kellemetlen szag, hát ne építkeztek volna melléje, mert amikor az Árok-utcából az Erzsébet városba kitelepí­tették, ott még házak nem voltak. Cseh­Szombathy László v. főorvos köszönettel veszi a figyelmeztetést és amennyiben ezen a téren mulasztást tapasztal, a legszigorúbb intézkedéssel vet annak véget. A napirend megváltoztatására Kende Ádám dr. tett indítványt. Kéri a tárgysorozat VIII. pontjának előszöri tárgya­lását, tekintve, hogy a képviselőket a neve­zett pont hozta össze olyan tekintélyes számban. Az indítványt elfogadták. A Kossuth Lajos-utca aszfaltozása. I Iosszabb vitát provokált a Kossuth Lajos-utca aszfaltozásának kérdése. Abban mindnyájan megegyeztek a v. képviselők, hogy ennek a kérdésnek tovább való el­odázása semmikép sem kívánatos. Nézet­eltérésekre csak a birtokon kivüli fellebbezés kimondása szolgáltatott okot, amely ellen erősen kikelt Györy Gyula v. képviselő. Többen voltak, akik a a Griff-szálló és az Otthon-kávéház szennyvizének levezetését is megoldani kívánták az aszfaltozással kap­csolatban. A hosszúra nyúlt vita után, amelyben résztvettek: Bornemissza József, Barthalos István, Lőwi László dr., Kende Ádám dr., Fischer Gyula, Keresztes Gyula, H offner Sándor dr., Hannos Zoltán, Szokoly Ignác és Kőrös Endre dr. v. képviselők, két részre osztották a kérdés feladását. El őször szavazás alá bocsátották az állandó választmány javaslatát, hogy a Kossuth Lajos-utca teljesen aszfaltoztassék a járdától a járdáig 44.000 korona költséggel. Ezt egy­hangúlag elfogadta a közgyűlés. A birtokon kívüliség kimondására névszerinti szavazást rendelt el az elnök, melyben 53-an igennel 20-an nemmel szavaztak és így a birtokon kivüli fellebbezhetőséget is kimondotta a képviselőtestület. Az Erzsébet-liget megnagyobbítása ismét egy újabb 30 napos közgyűlés tárgy­sorozatára tüzetett ki, mivel birtokvásárlásról van szó. A Kisfaludy-utcaí Tapolca-hid majdhogy ismét a régi tarthatatlan állapotá­ban nem maradt még öt esztendeig a pénz­ügyi-bizottság javaslata értelmében, mivel a vasúti vámpénztár 5 évre meg van terhelve. Keresztes Gyula szólalt fel az ügy elodázása ellen; valóságos bűn volna meghagyni egyik legforgalmasabb helyen azt a rozoga, díszte­len hidat. Ha máskép nem tudja a város megcsináltatni, akkor fedezze a kiadásokat kölcsönnel. Hasonló értelemben szólaltak fel Barthalos István, Győri Gyula, Halász Mihály és Kerbolt Alajos. Hoffner Sándor dr. közbevető indítványára kimondotta a köz­gyűlés, hog}" visszaadja az egész ügyet a pénzügyi-bizottságnak azzal az utasítással, hogy jelöljön meg fedezetet a hid teljes újjáépítésére. Kisebb ügyelt. A Mattkovics-féle városi bérházban két szobás lakást bérbeadtak özv. Harsányi Sándornénak évi 250 korona bérösszegért. Az Anna-tér déli oldalán levő kocsiutról a csatornát a járdaszéléhez helyezik. A városi tisztviselők kezelő és szolgaszemélyzetét városi pötadó fizetésére csak akkor kötelezik, ha a törvényhozás azt kimondja. Igy tehát Befejezésül egy-két jellemző apróságot mondok el még a Kazárföldről, mert így nevezik a lengyel-zsidók által ellepett vidéket. Az előbb leirt dolgokból minden figyelmes olvasó meggyőződhetett arról, hogy azon a vidéken a lengyel-zsidó ural­kodik. Igen, valósággal uralkodik, mert kezében és zsebében tartja a népet. A nép tudja, érzi ezt, de azért nem becsüli annyira sem, hogy emberszámba venné. Iszkán történt: Az iskola előtt álltunk, a tanítóval beszélgettünk. Egy rutén ember is ott állt velünk, valami megbeszélni valója volt a tanító úrral. A falu végén közeledett három alak. A tanító kérdezi a ruténtől, kik azok? — Nem ismerem őket, — válaszolta a rutén, csak annyit tudok kivenni, hogy egy ember, meg két zsidó. * * * Ugyancsak megjárná valaki, ha az utazásra adná a fejét azzal a szándékkal, hogy zsebrevág egy csomó bankót s megy a kazárföldre. Pénze mellett éhen veszhetne. Egyik alkalommal, mert két izben jártam ott fönt, hazafelé kocsin tettük meg az utat IszkátóJ Husztig. 84—85 kilométernyi ; ut ez. Elinduláskor vendéglátó házigazdánk i felesége két stilt csirkét s kenyeret pakolt j be, hogy vigyük magunkkal. — Hiszen lesz korcsma az uton, kapunk ott ennivalót, minek cipelnénk magunkkal a sült csirkéket ? — Korcsma bizony lesz, több is mint kellene -— mondta házigazdánk — de enni- j , való egyben sem akad. És csakugyan így van. Minden 3—4-ik ház korcsma az útfélen, de ott piszoknál, pálinkánál egyéb nincs. Még zsemlyét sem : lehet kapni. Ott tehát nemcsak a lovak számára, hanem az utasok számára is föl kell pakolni az abrakból. * * * Tarújfalun történt: Este a jegyzőtől a plébánoshoz mentünk, hova vacsorára ' voltunk hivatalosak. A korcsma előtt egy rutén a velünk volt plébános után somfor­dált s egyszer csak megszólítja: — Kérem főtisztelendő úr, a korcsmá­ban egy idegen úr van. A plébános utánunk szólt, hogy csak menjünk, ő majd utánunk jön, benéz a korcsmába, ki az az úr? Nemsokára meg is érkezett X ... állami erdőgondnokkal. Kérdésünkre az erdőgond­nok (aranyzsinóros, háromcsillagos úri ember) elmondta, hogy egy hétre való munkája van ezen a vidéken s a korcsmába azért ment be, hogy egy pár tojást főzessen magának vacsorára. — Hát éjjeli szállás ? — Éjjeli szállás ? Már ahhoz én hozzá vagyok szokva, hogy minden szénaboglya szállást ,ád. Nincs itt olyan korcsma, vagy parasztház, ahol tisztességes ember éjjeli szállást kaphatna. A jegyző, plébános vagy tanító uraknál meg nem akarok napokon át alkalmatlankodni. Este bebújok egy széna­boglyába s olyanokat alszom, mint a leg­finomabb ruganyos ágyban. Már az este is kinéztem éjjeli tanyámat s ha a plébános úr el nem hoz a korcsmá­ból, bizony már hortyognék. Fülöpfalváról kocsin mentünk Hideg­patakra. Fönn is ültünk mindnyájan a kocsin, csak a plébános volt még hátra. O is ott állt már a kocsi mellett, mikor egy rutén férfi érkezett. Gyóntatni hivta a plébánost,

Next

/
Thumbnails
Contents