Pápa és Vidéke, 6. évfolyam 1-52. sz. (1911)

1911-04-30 / 18. szám

6. PÁPA ÉS VIDÉKE. 1911 április 140. Az értekezletek a ref. főgimn. dísztermében folytak le mindkét napon délelőtt. A jegyzőkönyvet dr. Teli Anasztáz vezette. Lenner Emil c. főigazgató a normál­tankönyvekről értekezett. Azt sürgette, hogy pályázat utján, felsőbb hatóságilag állapítsák meg, melyek a legjobb kö­zépiskolai tankönyvek, s ezeket tanítsák mindenütt. Ezek a könyvek az anyag­nak csak a minimumát tartalmazzák világos, könnyen érthető stílusban. A j tankönyvekkel való üzérkedésnek csak j így lehet véget vetni. Faragó János arról értekezett, mi­képen lehetne megkönnyíteni a gyakor­lati pályákra való lépést. A gimnázium maradjon meg a mostani keretekben, legyen előkészítője a főiskolának; akik nem alkalmasak főiskolai tanulmányokra, lépjenek gyakorlati pályára. Dr. Wallner Ignác a magyar-nyelvi oktatás teljes reformját sürgette. Pon­tosan meg kell állapítani minden osztály számára az olvasmányokat; a stilisztikai, poétikai, esztetikai és irodalomtörténeti ismereteket ezen olvasmányok, ne pedig elmélet utján sajátítsák el a tanulók, -j Nagy súlyt kell helyezni arra, hogy az ; ifjúság a kijelölt irodalmi művekről önálló ítéleteket tudjon alkotni. Kárpáti Kelemen a német-nyelv direkt módszerű tanítását ajánlotta. Ne grammatikából tanítsák a német-nyelvet, hanem konverzálás, iskolai beszélgetés utján. Az olyan osztályokban, ahol vannak németül tudók és tiszta magya­rok, két csoportba kellene osztani a tanulókat. Dr. Tett Anasztáz a helyes és bátor szóbeli előadás megszerzésének eszközeiről értekezett. Nagy súlyt kell helyezni a középiskolában az olvasásra, szavaltatásra és drámai előadásra. Az értekezések rendkívüli magas színvonalon állottak s a középiskolai tanítás égető szükségleteiről szólottak. Rendkívüli tartalmas volt a vita is, mely az egyes előadások nyomán ke­letkezett. Nagyon kívánatos volna, ha a minisztériumban is megszívlelnék az itt elhangzott fejtegetéseket! Az előkelő vendégek f. hó 25-én érkeztek városunkba. Este ismerkedő estély volt a Griffben. 26-án a bencés székházban volt fényes díszebéd a ven­dégek tiszteletére. Dr. Teli Anasztáz igazgató lendületes beszédben ünnepelte a magyar iskolaügy vezető embereit, Vá 'rosy Tivadar főigazgató pedig a sz. Benedek-rendre mondott gyönyörű po­hárköszöntőt. D. u. megtekintették a grófi kastélyt, melynek mesés értékű kincsei nagyon meglepték a vendégeket. Majd a földmivesiskolába rándultak ki, hol Tar Gyula igazgató igazi magyaros vendégszeretettel fogadta őket. A min­taszerű berendezés nagyon megnyerte tetszésüket. Hazafelé jövet betértek az áll. tanítóképzőbe. Este ismét a bencés székházban volt vacsora, mely alatt lelkesen ünnepelték dr. Teli Anasztáz igazgatót, aki másnap tartotta nevenapját. Csütörtökön délelőtt az értekezlet után megtekintették a ref. főgimnáziumot és köztartást, majd a bencés gimnázi­umot. Délben a ref. egyházkerület látta vendégül az igazgatókat a Griftben. Ebéd alatt érkeztek meg Antal Gábor ref. püspök ás gr. Tisza István főgond­nok üdvözlő sürgönyei, melyeket azonnal megköszöntek. Városy Tivadar kir. főigazgató szép beszédben ünnepelte a ref. egyházkerületet. Beszéltek még Faragó János, Acsay Ferenc, dr. Teli Anasztáz és dr. Wallner Ignác. Ebéd után megnézték a Korvin-házat, a do­hánygyárt és szövőgyárt. Őszinte örömmel emeljük ki, hogy az igazgatók igen jól érezték magukat városunkban, melynek magas kulturális fejlettsége nagyon meglepte őket. Őszin­tén bevallották, hogy igen kellemes csalódás érte őket. Nagy elismeréssel nyilatkoztak iskoláink mintaszerű beren­dezéséről, a lakosság előzékenységéről, műveltségéről és a város rohamos fej­lődéséről. Jövőre Kőszegen lesz a győri tan­kerület igazgatóinak értekezlete. A kath. népszövetség egyház^ megyei elnökválasztó gyűlése. Nagy fontosságú s a társadalmi életre messze kiható gyűlést tartott az országos kath. népszövetség csütörtökön délelőtt 11 órakor Veszprémben, a vármegyeház nagy­termében. Megjelentek a gyűlésen Rakovszky István a népszövetség elnöke, Haller István orszgy. képviselő és Ernszt Sándor, kiket a jutási állomáson a város részéről Kom­játhy polgármester és a rendőrkapitány, a püspök és a káptalan részéről Káuzli Dezső apátkanonok fogadtak. A gyűlés fél 12 órakor kezdődött. A püspök megbízásából a gyűlésen dr. Rédey Gyula praelatus-kanonok elnökölt, ki magas szárnyalású s mély tudományu, lelkes beszéddel nyitotta meg a gyűlést, melynek tulajdonképeni célja az volt, hogy a veszprémegyházmegyei népszövetség szá­mára egy egyházi s egy világi elnököt válasszanak. A riadó tapssal fogadott meg­nyitó után Rakovszky István emelkedett szólásra, kinek indítványára az ugyanakkor püspöki konferencián elfoglalt főpásztort sür­gönyileg üdvözlik. Azután elmondotta remek beszédét a Kath. Népszövetségről, melyről már úgy nyilatkozott, hogy a köznépen kivül az intelligens osztályok napról-napra nagyobb í érdeklődést mutatnak iránta. Haller István a már ismert kedves modorban mondott egy ! lebilincselő, praktikus tanácsokkal telt, mind­végig lelkesítő beszédet. O tanult és dolgozó katholikusokat akar látni. S ezt elérhetjük j a Népszövetséggel, melynek célja: szellemileg felvilágosítani s anyagilag függetlenné tenni a népet. Ernszt Sándor a népszövetségről, mint szociális tényezőről beszélt. Felhívta a figyelmet különösen e négy fontos dologra : a népvcdő irodára, az ingyen kölcsön-köz­vetítésre, a gazdasági és biztosítási osztályra, s ezeknek felkeresését ajánlja különösen a tagoknak. Ezután egyhangúlag az egyházmegyei népszövetség egyházi elnökévé dr. Rédey Gyula praelatus-kanonokot, világi elnökké | pedig dr. Jankovich Bésán gichathalmi nagy­I birtokost választotta meg a gyűlés. Válasz­tottak még 30 tagu szervező bizottságot is, melybe környékünkről a következők kerül­tek be: Csóthi Géza, Gerstner Ignác, Csaplár Antal és Káuzli Gyula. Ezután a gyűlést Rakovszky István zárta be a leglelkesebb hangulatban. K. Gy. A kerületi munkásbiztosító köréből. A mult héten lapzártakor kaptuk az alábbi jegyzőkönyvi kivonatot, tehát csak most van alkalmunk közölni. Kivonat a pápai kerületi munkásbiztosító pénztár igaz­gatóságának 1911. évi április hó 21-én Wittmann i Ignác elnök vezetése mellett tartott ülése jegyzö­könyvéből. 51. SZ. Elnök ismerteti a »Pápa és Vidéke« c. helybeli lap támadását, melyet húsvéti számában a Pénztár s annak tisztvi­selői ellen intézett. Az elnöki székből tilta­kozik a cikkben felhozott valótlan állítások ellen, s noha az ügyet az Országos Pénztár­hoz terjesztette fel, szükségesnek tartaná, hogy a támadással szemben az igazgatóság is foglaljon állást. Többek elítélő felszólalása után Nánik Pál alelnök a következő határo­zati javaslatot terjesztette elő : A pápai kerületi munkásbiztosító pénz­tár igazgatósága folyó hó 21-én tartott ülésében foglalkozván azzal az elfogultságból, a Pénztár ügyvitelének nem ismeréséből j származó inzultussal, amely a Pápa és Vidéke I cimű helybeli lap húsvéti számában a Pénztár és annak tisztviselői ellen intéztetett, — az igazgatóság tiltakozik a jogosulatlan támadás ellen, a Pénztár tisztviselőit válto­zatlan bizalmáról biztosítja, tudatában annak, hogy a Pénztár ügyvitele lelkiismeretes gond­dal történik, a segélyre szorult tagok törvény és alapszabályszerű járandóságai a legponto­sabban kiszolgáltatnak, s e részben az elin­tézésre egyedül illetékes igazgatóság elé soha semminemű panasz nem tétetett. A pénztár működése nyitott könyv, abba az érdekeltek bármikor betekintést nyerhetnek, s a jól végzett kötelesség tudatában az igazgatóság a közgyűlésen készséggel aláveti magát a legszélesebb körű kritikának. A lényeget érintőleg midőn ezeket az igazgatóság kije­lenti, méltóságán alulinak tartja, hogy a köz­lemény egyéb természetű Ízléstelen táma­dásaira reflektáljon.

Next

/
Thumbnails
Contents