Pápa és Vidéke, 6. évfolyam 1-52. sz. (1911)

1911-04-30 / 18. szám

VI. évfolyam. Pápa, 1911. április 23. 139. szám. PAPA É Szépirodalmi, közgazdasági CS tn rsadalmi hetilap. A pápai Katholikus Kör és a pápa-csóthi esperes-kerület tanítói körének hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egész évre 10, fél évre 5, negyed évre 2.50 K. Egyes szám ára 24 fillér. A lap megjelenik minden vasárnap. Kiadótulajdonos: A Pápai Katfiolikus Kör. Felelős szerkesztő: Zsiiavy Sándor. Szerkesztőség: Deák Ferenc-u. 1. házszám. A kiadóhivatal vezetője: Süle Gábor, Viasz-utca 15-ik házszám, ahova az előfizetési- és hirdetési-dijak küldendők. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz Hajnóczky Árpád és Wajdits Károly könyvkereskedése, valamint Stern Ernő könyvnyomdája. Gyurátz ferene. — Született 1841. április 27-én. Férfiút éneklek, Isten kedve szerint való férfiút, jót, igazat, irgalmasszívűt. Akinek élete a keresztény erények szolgálatában, embertársai javának eiőmozdításában, híveinek atyai szeretetében és szakadatlan lelki gondozásában alakult ki azzá a harmonikus és fenséges egésszé, amilyennek Pápa város minden lakója valláskülönbség nélkül látja, tudja, ismeri. Valláskülönbség nélkül. Igenis, mert bár egyházának buzgó fia és szolgája, ha az emberi nyomor, a gyász, a sújtó fájdalom, a közjó, a közművelődés, az erkölcsi haladás kívánták az ő segítő, vigasztaló, gyámolító, istápoló közreműködését, Gyurátz Ferenc kéretlenül, egyéniségének alapvonását tevő, szerény névtelenségben, vagy — ha kellett — állásának, népszerűségének súlyával állott a résztvevők, a teherviselők sorába, tekintet nélkül a segítésre szoruló 1 ember, vagy eszme hitfelekezeti színe- ! zetére. Isteni mestere, Jézus Krisztus világot átfogó kijelentése, hogy felebarátunk minden ember, különbség nélkül, volt életének vezérlő gondolata, amelyet soha el nem ejtett, el nem feledett, meg nem tagadott. Szegény, aki alamizsnájáért könyörög, támogatásra szoruló, akinek befolyására, jó szavára van szüksége, hiában sohasem kopogtat nála, s ezért úgyszólván fogalommá vált Gyurátz Ferenc neve, szívjósága, mindenkin segíteni akaró készsége. Ezért környezi őt immár közel négy évtizede, pápai polgártársainak osztatlan szeretete, tisztelete; ezért a semper idem életért, amelyet soha dissonans hang, akár a város közönségéhez, akár saját egyházához való viszonyában, — melynek azóta lelkipásztora, majd főpásztora, — meg nem zavart. Szerénysége, keresztényi alázatossága példaszerű. Anyagi előnyök, külső díszre vágyakozás, ünnepeltetés lelkétől idegenek. Amikor püspökké választották, sokkal tekintélyesebb, népesebb, javadalomban is előnvösebb egyház akarta lelkészeid ; erőltették, kecsegtetni akarták, hiában; ő megmaradt szerény lélekszámú egyházának élén, amelynek minden tagját ismeri, atyaként szereti, akiknek lelki és testi szükségleteit harminckilenc év alatt — mint a jó háziorvos a betegeiét, —\ kitanulta, s a kiket az ő charitativ művének félbeszakításával, dehogy tudna megszomorítani. Méltán is büszkék az evangélikusok az ő fejükre, aki a szegényes templom helyett díszes Istenházat emeltetett és szép iskolát, jó tanerőkkel ellátva, az egyháznak vagyont gyűjtött, jótékony egyesületeket létesített, s elérte azt is, hogy hívei közt a legszegényebb, legnyomorultabb sincs teljesen elhagyatva. Csütörtökön töltötte be Gyurátz püspök a 70-ik évet. Bár külsőre törékenynek látszó — s tényleg sokat is betegeskedett — energiája, munkabírása, kötelességérzete csudá;s fáradhatatlanul intézi nagyterjedelmű egyházkerülete ügyeit, s egyéb, soknemü állásából folyó dolgát. Utaz, sokszor heteken át és birja. Ez a munkás, ernyedést nem mutató élet ád nekünk és mindenkinek itt és szerte az országban reményt, hogy a bibliai életkor küszöbére való érés, rá nézve nem jelenti az elaggulást és hogy Gyurátz Ferenc híveinek, barátainak és tisztelői légiójának örömére és boldogítására még nagyon soká fog élni. Amit, hogy a Mindenható adjon, szívből kívánjuk. + Gyurátz Ferenc 1841. évi április 27-én született Alsóbükön, szerén)' sorsú szülőktől. Iskoláit Sopronban végezte, s a theologia elvégzése után a hallei egyetemre iratkozott be, majd Angliába ment. Kővágóőrsön tanár volt, lelkésszé először Beleden választották. 1872-ben került Pápára. Egyháza magasabb szervezeteiben is hamar felismerték kiváló munkabirását, szervező tehetségét és jeles szónoki készségét; esperes, kerületi főjegyző, gyámintézeti elnök, zsinati jegyző lett, 1896ban pedig nagy lelkesedéssel püspökké választották. Jelentékeny irodalmi működést fejtett ki, ima- és szertartási könyveket, történelmi munkákat irt. A város közéletében jelentős és vezető szerepet vitt és egyetlen társadalmi, közművelődési, jótékonysági és humanitárius mozgalom megindítóinak sorából nem hiányzott. Ezek röviden életrajzi adatai, kisvonásokkal vázolt képe egy nemes lélek folytonos tevékenységben folyó hosszú, tiszteletre gerjesztő életének. Igazgatói értekezlet. A győri tankerület középiskoláinak igazgatói f. hó 26-án és 27-én váróo o sunkban tartották meg szokásos évi értekezletüket Városy Tivadar kir. főigazgató elnöklete alatt. o o Megjelentek: Győrből: Városy Tivadar, kir. főigazgató, Acsay Ferenc, (bencés főgimn.) és Lenner Emil, c. főigazgató (áll. reáliskola). Kőszegről: dr. Bárdos Rémig, (bencés főgimn.) Magyaróvárról Randveg Mihály (piarista gimn.), Pápáról: Faragó János, (ref. főgimn.) dr. Teli Anasztáz (bencés gimn.) Sopronból: Packer Donát (bencés főgimn.), Gecsányi Gusztáv (ev. főgimn.), Fiihne Vilmos (Lahne főgimn.) és dr. Wallner Ignác (áll. főreál.) Szentgotthárdról: Kutrucz Rezső (áll. főgimn.) Szombathelyről: Kárpáti Kelemen premontrei főgimn. igazgató. Távolmaradásukat kimentették: Németh Sámuel, a felsőlövői ev. főgimn. és Pintér Elek, a tatai piarista főgimn. igazgatói.