Pápa és Vidéke, 5. évfolyam 1-52. sz. (1910)

1910-10-23 / 43. szám

V. évfolyam. Pápa, 1910. szeptember 345. 39. szám PÁPA VIDÉKE Szépirodalmi, közgazdasági és társadalmi hetilap. A pápai Katholikus Kör és a pápa-csóthi esperes-kerület tanítói körének hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egész évre 10, fél évre 5, negyed évre 2.50 K. Egyes szám ára 24 fillér. A lap megjelenik minden vasárnap. Kiadótulajdonos: A Pápai Katholikus Kör. Felelős szerkesztő: Zsilavy Sándor. Szerkesztőség: Esterházy-út 10. házszám. À kiadóhivatal vezetője: Süle Gábor, Viasz-utca 15-ik házszám, ahova az elöfizetesi- és hirdetési-dijak küldendők. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz Hajnóczky Árpád és Wajdits Károly könyvkereskedése, valamint Stern Ernő könyvnyomdája. Munkásházakat Pápára! (B.) A Keresztény Munkásegylet nagyott nőtt rövid 1-2 év alatt. Gyenge, elhaló ágból lombos sudárba szökkent. Pedig romokat talált csak Káuzli Gyula, a mostani elnök. Egy züllésnek indult, széthúzó, eladósodott egyesületet, amelybe csak hálni járt már a lélek. Vasenergia, szinte a pedánsságig menó' következetesség, az ügy iránti páratlan lelkesedés, céltudatos munka, nagy önmegtagadás, áldozatokat kivánó lemondás, nemesen érző szív és igen nagy lelkierő kellett hozzá, hogy a mai színvonalra emelje az egyesületet. A fizetni nem akaró tagokat törölte; új tagokat toborzott s mivel egy megveszekedett fitying anyagi támogatást sem kapott, — teremtett maga a semmiből. Felölvasó-estélveket, színdarabokat rendez hétről-hétre s ezeknek a jövedelméből törleszti a nemrég még oly félelmes, ma már egyáltalán nem veszedelmes adósságot. Xem akar ez a néhány sor hízelgés lenni — miért is tenném ? — csak egy becsületes, önzetlen ember eredményes fáradozásának egyszerű megemlítése. Igazolása dr. Baránszky Gyula azon megjegyzésének, hogy a pápai Ker. Munkásegylet felvirágzása elválaszthatatlan Káuzli Gyula nevétől. Sok életrevaló dolgot meghonosított már az agilis elnök, de most igen nagy fába vágta a fejszéjét. Tudja, hogy a nép szomorú züllésének, a sok erkölcsi bajnak, iszákosságnak, annyi család romlásának főoka az otthon hiánya. S mivel nemcsak a száján hordja a nép boldogságát, hanem segíteni is szeretne rajta, otthont akar teremteni azoknak, akiknek nincs. Hónapok óta folyik már az agitáció; erősen hisszük, hogy nem eredménytelenül. Magával az üggyel még bőségesen lesz alkalmunk foglalkozni; most csak a mozgalomnak egy kiemelkedő mozzanatáról, a mult szombat értekezletről számolunk be — sajnos, lapunknak szűkre szabott terjedelme miatt sokkal rövidebben, mint eredetileg terveztük. lesz otthona, mig egy nap alatt elveri azt amit hat napi verejtékes munkával szerzett. Óva inti az asszonyokat, hogy vigyázzanak a nyelvükre ! álért a nyelv kétélű fegyver. Ha a férj haza megy, ne fogadják mindig ránszky Gyula fővárosi bizottsági tagot, aki szidással, mert akkor világos, hogy elmegy a korcsmába. Legyünk tehát takarékosak t Fölösleges pénzünket ne verjük el, hanem kamatoztasF. hó 15-én este 8 órakor látogatott értekezlet volt a Ker. Munkásegyletben. A helyiséget zsúfolásig megtöltő,jobbára szegény nép kitörő lelkesedéssel fogadta a keresztény népjogok egyik elsőrangú harcosát, dr. Baa munkásházak ügyében jött városunkba. Káuzli Gyula elnök üdvözlő szavai után dr. Baránszky Gyula ismertette vonzó, nagy figyelemmel hallgatott előadásban a munkásházak ügyét. Krisztus urunk — úgymond — már 2000 évvel ezelőtt hirdette a testvériség szent igéit, de sajnos, ma is nagy különbség van még testvér és testvér között. Ezeknek az ellentéteknek az áthidalása, megszüntetése a ker. szocialisták egyik legfőbb törekvése. Valósággá akarjuk változtatni az isteni igéket: Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat! Azt akarjuk, hogy a mi testvéreink már itt e földön is boldogok lehessenek. Ellenfeleink, a demokraták a gyűlölség fegyvereivel dolgoznak — mi a szeretet jegyében akarjuk egyesíteni az emberiséget. Szent kötelességünk, hogy a tengernyi vérrel megalapított és megvédett hazát megtartsuk és minden magyarnak hazájává tegyük. Hogy minden magyarnak legyen egy kis röge, kicsi hajléka, melyet a magáénak mondhat s melyhez hozzáfűzi a hazaszeretet érzése. Az állam a családon alapszik. De hogyan alapítsunk családot, ha nincs otthonunk? Az én házam az én váram — mondja az angol s igaza van. A ker. szociális mozgalomnak legelső feladata tehát az otthon biztosítása. Xagy elismeréssel nyilatkozik a néppártról, mely a parlhmenti pártok közt először hangoztatta és követelte az otthon megszerzését. Szükségtelen bővebben fejtegetni, mi a családi ház, mi a saját otthon. Az ember önérzete, nyugalma, családi békéje, sőt egész emberi mivolta mind e körül forog. 1848-ban nem azért szabadították fel a népet, hogy továbbra is cseléd, vagy zsellér legyen, hanem, hogy önálló legyen. Elkövetkezett tehát az az idő, hogy otthont, családot alapítson a saját házában. Első sorban mindenkinek önmagának kell erre törekednie. A magyar embernek legnagyobb ellensége a korcsma. Addig nem suk. Dolgozni kell szüntelen, mert aki dolgozik, az nem ér rá dorbézolni. Egészséges, üdvös az a mozgalom, mely Pápán megindult. A gyárakhoz közel kell egy telket szerezni. Az egyesületnek, mely e dolgot kezébe vette, tehát az az első feladata, hogy összegyűjtse mindazokat, akik otthont akarnak szerezni. (A mult szombatig 220-an jelentkeztek). Minél többen lesznek, annál jobb, ifiért így olcsóbb lesz az építés. Azután Pápa városához kell fordulni, hogy adjon ingyen telket. Kizártnak tartja, hogy a képviselőtestület a kérvényezőket elutasítsa. Ahol oly nagyszámú az iparos elem és a munkás, mint itt, ott a munkásházak felépítését nemcsak a szívbeli érzés tanácsolja, hanem a józan ész is. Mert amilyen mértékben szaporodik azok száma, akik önálló háztulajdonosok, ugyanoly mértékben gyarapodik a város adózópolgársága; viszont jelentékenyen megcsappan a városi segélyezésre szorulók száma. A város tehát busásan megnyeri a réven, amit elveszít a vámon. Ha nem adunk módot az embereknek arra, hogy függetlenítsék magukat, nem nyerünk igazi értékes városi elemet. Pedig elvitá z hatatlan igazság, hogy első sorban a munkások fogják a városokat előbbre vinni! Igyekezzenek továbbá az ügynek befolyásos támogatókat is szerezni, akik a képviselőtestületben is szószólói lesznek e. mozgalomnak. Ha megadta a város az ingyen telket, egy ügyesen szerkesztett memorandumot kell felterjeszteni a kormányhoz. Ahol t. i. erre mód és alkalom kínálkozik, az állam készséggel hozzájárul az építkezéshez 40%-al. Pápán annál is könnyebb lesz az államsegély kieszközlése, mert a kérvényezők közt sok a kincstári munkás. Az tehát a kérdés: akarják-e és tudják-e fizetni az építéshez szükséges 60%-ot? Nem