Pápa és Vidéke, 5. évfolyam 1-52. sz. (1910)

1910-09-18 / 38. szám

V. évfolyam. Pápa, 1910. szeptember 11. 37. szám. PÁPA ÉS VIDÉKE Szépirodalmi, közgazdasági és társadalmi hetilap. A pápai Katholikus Kör és a pápa-csóthi esperes-kerület tanítói körének hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egész évre 10, fél évre 5, negyed évre 2.50 K. Egyes szám ára 24 fillér. A lap megjelenik minden vasárnap Kiadótulajdonos: A Pápai Katholikus Kör. Felelős szerkesztő: Zsilavy Sándor. Szerkesztőség: Esterházy-út 10. házszám. A kiadóhivatal vezetője: Süle Gábor, Viasz-utca 15-ik házszám, ahova az előfizetesi- és hirdetési-dijak küldendők. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz Hajnóczky Árpád és Wajdits Károly könyvkereskedése, valamint Stern Ernő könyvnyomdája. Válasz a ,,Pápai Lapok" mult vasárnapi vezércikkére. Xem akarok visszaélni kedves olvasóim szives türelmével, azért, amennvire lehet, röviden válaszolok a »Pápai Lapok«-nak mult heti vezércikkére, melynek minden sorából kitűnik a »Városi képviselő «-nek epéskedése. Ez az epéskedés személyem elleni sértésig ragadta a cikkírót és általában úri emberhez nem illő hangon bírálta a »Pápa és Vidéké«-ben folyó hó 4-én megjelent városi közgyűlési tudósításom bevezető részét. Az említett bevezetést hat részletre osztva majdnem egész terjedelmében idézi, ami nagy tetszésemre szolgál, mert legalább ezekből mindenki láthatta, hogy senkit sem sértettem, de nem volt az még gondolatomban sem, hogy valakit személyében molesztáljak. A »Városi képviselő,« ki azt hiszi magáról, hogy a főgimnáziummá fejlesztés ügyében »higgadtan és tárgyilagosan« cikkezett, most elvesztette higgadtságát és nem is volt tárgyilagos. Nem volt higgadt, mert személyeskedett és sértegetett; nem volt tárgyilagos, mert oly valótlanságokat irt, melyeket 0 maga sem hisz el. A sértésekre később térek rá, most lássuk a valótlanságokat. Ezt írja a főgimnáziumi bizottságról : »sőt saját hírlapi beismerésük szerint is másfelekezetüek többet adtak a gyüjtőíven, mint a katholikusok«. Ki mondta ezt Önnek, vagy hol olvasta »Városi képviselő« úr? Ezt nem irta senki és hirlapilag nem ismerte be senki, mert ez nem igaz, csak On találta ki. Hát dr. Antal Géza országos képviselő úrat, kit a közgyűlésen »anynyira kenegettem, hogy csak úgy csepegett a nyelvemről a zsír«, mikor »dicsértem le csupa vallási szeretetből a sárga földig« ? Ön azt állítja, hogy a képviselőválasztások ideje alatt. En azt állítom, hogy soha, mert már V-ik osztályos kollégista korom óta nagyrabecsültem öt. Nem tartom »Városi képviselő-« höz illő dolognak, hogy csak úgy a levegőből kapkodja a szemenszedett valótlanságokat és ezekkel még személyeskedjék is. Nem szoktam senkit sem pártállásából kifolyólag fel, vagy ledicsérni, mert mindegyik pártállásu egyénről felteszem, hogy az ország javát igyekszik munkálni. Ki volt az a vezérszónok, aki azt mondta, hogy Fehér Ipoly főapát úr egyáltalán nem találta szükségesnek városunkban a bencésgimnázium 8 osztályúvá tételét ? Én nem mondtam, de nem mondta más sem, ezt is Ön találta ki »Városi képviselő« úr. Én csak azt mondtam, hogy a volt főapát úr nem hozta meg azt a nagy áldozatot, mit a jelenlegi főapát úr megígért azon esetben, ha a város "és állam részéről is anyagi támogatásban részesül. Valóban élénk fantáziája van ÖnTARCA. A hózasságközvetítő Halley üstökös. Irta: Hédly Jeromos. I. Víg hangulat uralkodott »A szomjas esküdthöz« címzett vendéglőben. Szép asztaltársaság verődött össze a kóródi intelligenciából. Bagyurai Gyuri ülte a névnapját s egy füst alatt mindjárt három eljegyzést is tartottak. Bagyurai Gyuri, ki különben Kóród község pennája, az öreg jegyző Piroskáját jegyezte el. Török Józsi, a víg kedélyű fiatal szolgabíró a kasznárék viruló Rózsikáját vallotta magáénak. A kóródi aranyfiatalság lelke, Jávor Pista, az uradalmi kormányzó fia is bűcsut akart mondani a legényéletnek s terebesi Terebesyék Annuskájának ujjára húzta a jegygyűrűt. Ennyi titulus egyszerre! Kóródon egy ilyen nevezetes alkalom is elég lett volna arra, hogy három napig mulassanak, hát még négy egyrakásra! Mert ezek az eljegyzések valóságos esemény-számba mentek Kóródon. Mind a három párt a Halley üstökös hozta egybe. S lia már ez sem esemény, hát akkor mi az? Hisz ilyen csuda talán nem történt még azóta, mióta a hosszú farkú üstökös bácsi szerelmes a mi jó öreg földünkbe, noha száz és ezer esztendők óta meg-megjelenik, hogy kacérkodjék vele. Hát ilyetén történt az egész dolog. Az újságok telekürtölték a világot, hogy az idén májusban, a Halley bácsi össze fog csókolódzni a Terra* néninkkel. Hát ez borzalmas dolog, mert iszonyú szeles szőrzet a Halley bácsi is, meg a Terra néni is, ki hűségesen hordoz bennünket a hátán, mint a cigányasszony a purdéját s ha egymásnak *Terra latin szó. Magyarul: föld. szaiadnak, jaj nekünk, — szépen átpotyogunk a másvilágra. Legborzalmasabban hatott ez a mamákra, kiknek eladó lányaik voltak. Fejkötő nélkül csak nem halhatnak meg! Kóródon is nagy volt a rémület. Több se kellett a huncut Török Józsinak. Közös, életmentő ügyben zárt tanácskozást tartott a trifolium az »Öreg prés»-ben. -— A mamákat meg kell menteni a görcsöktől! szónokolt a Józsi. — Én is amondó vagyok, kontrázott Bagyurai Gyuri, eléggé gyötri őket az üstökös. Szóval azt mondjátok, vonta le a konzekvenciát spártai hidegvérrel Jávor Pista, hogy életmentőknek kell lennünk. A legnemesebb cselekedet az életben. Én tehát azt tanácslom, hogy a mamákat megmentsük a migrén gyötrődéseitől, menjünk el háztűznézni. — Fején találtad a szeget Pista, nem hiába kormányzónak vagy a fia. Éljen az