Pápa és Vidéke, 5. évfolyam 1-52. sz. (1910)

1910-08-28 / 35. szám

V. évfolyam. Pápa, 1910. szeptember 11. 37. szám. PÁPA ÉS VIDÉKE Szépirodalmi, közgazdasági és társadalmi hetilap. A pápai Kathoiikus Kör és a pápa-csóthi esperes-kerület tanítói körének hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egész évre 10, fél évre 5, negyed évre 2.50 K. Egyes szám ára 24 fillér. A lap megjelenik minden vasárnap. Kiadótulajdonos: A Pápai Katbolikus Kör. Felelős szerkesztő: Zsilavy Sándor. Szerkesztőség: Esterházy-út 10. házszám. A kiadóhivatal vezetője: Süle Gábor, Viasz-utca 15-ik házszám, ahova az előfizetési- és hirdetési-dijak küldendők. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz Hajnóczky Árpád és Wajdits Károly könyvkereskedése, valamint Stern Ernő könyvnyomdája. „Van-e szükségünk még egy főgimnáziumra?" Mivel a mult hét jó részét átutaztam, csak most nyilik alkalmam felelni egyik helybeli újságnak »Válasz a memorandumra és egy cikkre« címen megjelent közleményére. Meg — az igazat megvallva — nem is tartom olyan sürgó'snek a választ. Hiszen a napnál világosabb, hogy a t. »Városi képviselő'« úr lehetetlen feladatra vállalkozott, mikor azt igyekezett bebizonyítani, hogy a kath. főgimnázium sem anyagi, sem kulturális tekintetben nem érdeke a városnak. Annak a megítéléséhez, hogy valamely csonka középiskola teljessé tétele kulturális feladat-e, vagy nem, nem kell egyetemi képzettség. Elemi iskolát végzett ember is tudja, hogy — elsőrangú kulturális érdek. Azzal is tisztában van mindenki, hogy ha egy csonka intézet kiépül, szaporodik a tanulók száma. Már pedig a deák — ősi tapasztalás szerint — nem él csupán igéből és tudományból; lakás is kell neki, ruha is kell, könyv, élelem, mert a puszta levegőből nem lakik jól. Ezeket a szükségleteket az illető városban szerzi be, pénze a városban fogy el; a tanuló-ifjuság számának növekedésével karöltve jár a város vagyonosodása, tehát a csonka intézetek kifejlesztése első sorban városi érdek! Annyit azonban szívesen elismerek, hogy nem a t. városatyán mult, hogy ezeket az elemi igazságokat nem tudta megcáfolni. Elvégre lehetetlenséget senkitől sem lehet követelni! Hogy most újra nyolc hasábon keresztül vergődik, hogy a maga »vélt igazát« bebizonyítsa és múltkori cikkemet »agyongyomrozza«, az emberileg nagyon is érthető. Hiszen senki Válasz. sem szereti, ha az elevenére tapintanak! S ha valaki beleheccelte magát valami gondolatba — legyen az még olyan abszurd — a fuldokló ember kétségbeesett erőlködésével ragaszkodik о о hozzá még akkor is, ha — nevetségessé válik. Sok betűt rótt egymás mellé a t. »Városi képviselő« úr. Sok »zsiros szalonnadarabot tűzdelt a sovány nyúlra, hogy csuszósabbá tegye a száraz falatokat«, de érdemleges argumentumot nem tudott kiizzadni. Az a sok szó csak arra való, hogy a tájékozatlanok előtt elfödje a bizonyítékok nagyon is szembeötlő fogyatékosságát. Hogy Pápára kereskedelmi iskola kell első sorban ? Ki tagadta ? Elismerte a keresk. iskola szükségességét a város polgármestere. Azt hiszem, dr. Antat Géza sem idegenkedik tőle. Mégis mindketten szükségesnek tartják a kath. főgimnáziumot is. Mert igen jól tudják, hogy ez a két intézet nem zárja ki egymást, sőt még csak egymás rovására sem működnek. Ott van pl. Esztergom, melyet olyan »különös élvezettel« emleget a t. Cikkíró. Ott is hallatszottak olyan hangok, hogy fölösleges kiegészíteni az alreáliskolát, mert amit nyerünk a réven, elveszítjük a vámon: amily arányban növekszik a főreáliskola tanulóinak száma, époly mértékben csökkenik a főgimnáziumé. Nem volt igazuk! Igen szépen fejlődik mindkettő. Nálunk sem lehet akadálya a keresk. vagy ipariskola a bencés gimnázium kifejlesztésének. Mindkettőre szükség van. Azt valósítsuk meg első sorban, amelyiknek a megteremtése kevesebb akadályokba ütközik. Azt pedig senki sem vonhatja kétségbe — jóhiszemüleg, hogy be?icés gimnázium kifejlesztésére most legkedvezőbb az alkalom. Hogy Pápára nem elég egy főgimnázium, azt maga az az egy körülmény is bizonyítja, hog}

7 a bencés gimgimnázium jóval felülmúlja a többi csonka középiskola népességének átlagát, pedig a testvér ref. főgimnáziumban igenis nagy (ha jól emlékszem : 616) a tanulók száma. Hiába hivatkozik arra a hét nagy magyar városra, melyekben csak egy főgimnázium van. Mert nem az a kérdés, egy van-e, vagy több, hanem: 1. elég-e az az egy ? 2. ahol több van, árt-e az illető városnak, hogy több van, nem csak egy? Igen egyszerű a felelet mindkét kérdésre. A tőle felsorolt városok közül Győrről egész biztosan tudom, hogy nagyon is elkelne még egy főgimnázium. Igen sok szülő csak kénytelenségből iratja be fiát a főreáliskolába, vagy a polgáriba, mert a gimnáziumban nincs hely számukra. Nemcsak első osztályosokat kénytelen visszautasítani a győri főgimn. igazgató, hanem gyakran olyanokat is, akik az első osztályt ott végezték, de a másodikba — a tanulók nagy száma miatt — nem vehetők fel. A másik kérdés még egyszerűbb. Minden hozzáértő ember tudja, hogy egy város csak nyer azzal, ha több iskolája van. Hiszen, hogy üzleti nyelven beszéljek, az iskola a legjobb befektetés. Mindig meghozza a busás kamatot. Nem árthat a több iskola a tőlem felsorolt városoknak már csak azért sem, mert egy nyiltan kimondott hitvallásos iskolába más vallású szülők