Pápa és Vidéke, 5. évfolyam 1-52. sz. (1910)

1910-08-07 / 32. szám

1910 szeptember 11. PÁPA ÉS VIDÉKE. 5. ján szólt elődjének, Kalmár Károlynak érdemeiről. Kizártnak tartja, bogy mint a Polgári Kör elnöke a Kath. Kör ellen működjék. De nem tudja feltenni a polgári elemről sem, hogy cserben hagyja a Kath. Kört, melynek bölcsőjétől fogva igen értékes eleme volt az iparosság. ígéri, hogy teljes erővel fog küzdeni, a Kör érdekeiért. A .gyújtó, hatású, tüzes beszédet lelkesen megtapsolták. Kónya István is az összetartás szükségességét hangoztatta rövid felszólalásában. Végre Botka Jenő lelkesítette a tagokat, I hogy igyekezzenek legyőzni minden nehézi séget; legyenek büszkék arra, hogy a Kath. Kör tagjai! Válság nincs, erősen bizik a Kör szebb jövőjében. Visszafelé nem megyünk:, csak — előre! Az elnöki beszéd nyomán támadt lelkes hangulatban ért véget a közgyűlés. „Van-e szükségünk még egy főgimnáziumra?" Irta : Béri Zsigmond. Van! Föltétlenül van! Pápa városának katholikus lakossága régen tisztában van ezzel az igazsággal. Sőt volt idő, mikor az egész város azon a nézeten volt, hogy a helybeli kath. algimnáziumnak főgimnáziummá való kifejlesztése oly szembeszökő városi érdek, hogy magának a városnak kell lépéseket tennie a fő- j gimnázium kiépítésére ! Most azonban — úgy látszik —nem vagyunk egy véleményen. Alig jelent meg lapunkban a Memorandum, már is azt az állítást kockáztatta meg a Pápai Lapokban egy »Városi képvivelő«, hogy dehogy is van itt szükség új főgimnáziumra. »Nincs! Egyáltalán nincs !« A t. cikkíró úr évszázados közmeggyőződéssel száll szembe. Maga is érzi, hogy nehéz a helyzete, tehát igyekszik megalapozni a véleményét. Szívesen elismerem, hogy higgadt, tárgyilagos hangon. Én sem akarom a vitát elmérgesítení. Hiszen ilyen komoly ügyben nem az számít, hogy ki tud nagyobbakat kurjantani, hanem az, hogy kinek van igaza! Azt állítja t. ellenfelünk, hogy »két főgimnázium Pápára több, mint sok «. Miért ? 1. Már Csáky Albin minisztersége alatt felmerült az a terv, hogy a gimnáziumokat célszerűbben kellene elhelyezni az egyes kulturális pontok közt; jó lesz tehát, ha a 20—30 ezer lakossal biró városok óvakodnak újabb főgimnáziumok felállításától. 2. Alaptalan föltevés, hogy minden csonka középiskolát teljessé kellene tenni. 3. Városunknak sem kulturális, sem anyagi tekintetben nem érdeke, hogy a kath. főgimnázium kiépüljön. 4. Maga az állam sem fejleszti ki mindenütt a maga csonka középiskoláit. Ott van pl. Bártfa, Sümeg, stb. 5. Nálunk egyáltalában nincs is rá szükség. Hiszen a helybeli ref. főgimn. senkit sem utasított vissza azok közül, akik a bencés gimnáziumban tanultak, tehát akadálytalanul folytathatják tanulmányaikat. 6. A magyaróvári és tatai algimnáziumok főgimnáziummá fejlődnek, »ami pedig az e vidékről jövő tanulóink nagy részét elvonja majd tőlünk.« S akkor hozzunk újabb áldozatot, mikor tanulóink száma csökkenni fog? 7. A pápai rel. főgimn. négy felső osztályába csak 26 helybeli kath. tanuló jár, az egész intéseibe pedig mindössze 65. »Hol itt a felekezeti kényszerítő szükség ?« 8. Pápa tehát nem nyújthat nagyobb összeget egy másik főgimnázium lésesítéséhez. Ha áldozni akar, áldozzon a gyakorlati irányú izr. polgári fiúiskolára! Azt hiszem, teljes tárgyilagossággal ismertettem t. ellenfelem álláspontját. Ne vegye rossz néven, ha egyenkint teszem vizsgálat tárgyává minden állítását. Igazán nem tehetek róla, hogy homlokegyenest ellenkező eredményre jutottam, mint ő. Hogy »Pápára két főgimnázium több, mint sok« ? Ugyan miért? Olyan jelentéktelen, olyan hátramaradott, olyan Isten háta mögé dugott falu talán ez a Pápa, hogy sok neki két főgimnázium ? Lám, Besztercebányának csak 9264 lakosa van, mégis van egy fő- és egy algimnáziuma. Brassóban 36.646 a lakosok száma s van 3 főgimnáziuma és 3 reáliskolája. Eperjes lakosainak száma 14.447, mégis megbír két főgimnáziumot. Mármarosszioeten is két főgimnázium van, meg Marosvásárhelyt is, noha az előbbinek csak 17.445, az utóbbinak 19.522 lakosa van. S hogy a legklasszikusabb példára hivatkozzam, a kis Székelyudvar helynek (8045 lakos!) két főgimnáziumon kivül még egy főreáliskolája is van! Csak találomra említettem néhány jellegzetes példát, de, azt hiszem, ez is elég annak az igazolására, hogy Pápán sem lenne »több, mint sok« két főgimnázium! A nyolc kemény pontozatokra a t. cikkíró úrtól használt sorrendben teszem meg észrevételeimet. 1. Szívesen aláírom, hogy a gimnáziumokat okosabban is el lehetett volna helyezni. De emiatt — most sopánkodni — eső után köpönyeg! Akármilyen helyes volna is az újabb, célszerűbb elosztás, nem hiszem, hogy akad valamikor kormány, melynek elég mersze lenne arra, hogy belenyúljon e darázsfészekbe. Hiszen a városok kétségtelenül inkább készek lennének késhegyig menő harcra, semhogy lemondjanak évszázados középiskoláikról, anyagi és kultúrális érdekeik elsőrangú tényezőiről! Emiatt tehát nyugodtan alhatunk; semmiképen sem megokolt az az aggodalom, hogy a kormány esetleg elviszi innen az egyik főgimnáziumot ! 2. Nagyon is alapos az a kívánság, hogy lehetőleg minden csonka középiskolát teljessé kell tenni. Nemcsak azért, mert az 1883. évi XXX. t.-c. 2. §-a világosan megmondja, hogy nem teljes intézetek csak kivételesen állíthatók fel, hanem a gimnázium célja is ugyanezt követeli. Az idézett törvénycikk 1. §-a szerint ugyanis a gimnáziumnak az a feladata, hogy »az ifjúságot magasabb általános műveltséghez juttassa és felsőbb tudományos képzésre előkészítse«. Már most ki állíthatja komoly képpel, hogy'egy négy osztályú gimnázium felsőbb tudományos pályára készíti elő növendékeit ? Ha nem készíti őket elő, nem felel meg a rendeltetésének. Ha pedig nem felel meg a rendeltetésének, akkor céltalan, fölösleges. Tehát, vagy be kell szüntetni, vagy teljessé kell tenni! 3. Hogy a helybeli kath. algimnázium kiépítése kultúrális érdeke-e a városnak, arról ne vitatkozzunk. Ezt csak az analfabéták tagadhatják. Hogy a város anyagi érdekei sem kívánják? Cáfolatul egvszerűen utalok a Memorandum azon fejezetére, mely kétségtelenül kimutatja, hogy a kath. főgimn. évi 100.000 koronát jövedelmez a városnak ! 4. A t. cikkiró úr, azt hiszem, igen nagy súlyt helyez arra, hogy lám, maga az állam sem fejleszti ki mindenütt a maga csonka középiskoláit. Példa rá Bártfa, Sümeg, stb. Ez az egyébként igen tiszteletreméltó »stb.« ebben az esetben igen ártatlan, jelen* téktelen jószág. Mert az államnak az előbb említett két városon kivül mindössze két csonka középiskolája van még: Nagykállón (gimn.) és Ungvárott (reál). Példáit is fatális balkézzel választotta meg a t. cikkiró. Csak bele kell pillantanunk az idei Értesítőkbe s azonnal látjuk, miért nem fejleszti ki az állam az említett csonka középiskolákat. A bártfai áll. algimnázium 14 éves, de csak 84 tanulója volt; a sümegi alreáliskola pedig 53 év alatt sem tudott oly mély gyökeret verni, hogy 71 tanulónál többre vigye. Azt hiszem, senki sem kívánhatja, hogy az állam ezeket a középiskolákat kifejlessze! De annyi tárgyilagosságot elvárhattunk volna t. ellenfelünktől, hogy ezt ő mondja meg, ne mi! Mert az ilyen példák nagyon alkalmasak a tájékozatlan nagy-közönség megtévesztésére. 5. Sohasem állította senki, hogy a reform, főgimnáziumban nem vették fel a bencés gimn. IV. osztályát végzett növendékeket. Igenis felvették, de csak 20—25%-ot. Hogy miért nem többet, majd megmondom a 7. pontban. 6. A magyaróvári és tatai gimnáziumok kiépítése egyáltalán nem lesz, de nem is lehet visszahatással a kath. főgimnázium népességére, mert eddig sem volt nekünk ezekről a vidékekről növendékünk, meg ezután sem számi-