Pápa és Vidéke, 5. évfolyam 1-52. sz. (1910)

1910-04-17 / 16. szám

V. évfolyam. Pápa, 1910. április 17. 16. szám, PAPA ES YIDEKE Szépirodalmi, közgazdasági és társadalmi hetilap. A pápai Katholikus Kör és a pápa-csóthi esperes-kerület tanítói körének hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egész évre 10, fél évre 5, negyed évre 2.50 K. Egyes szám ára 24 fillér. A lap megjelenik minden vasárnap. Kiadótulajdonos: A Pápai Katbolilius Kör. Felelős szerkesztő: Zsilavy Sándor. Szerkesztőség: Esterházy-út 10. házszám. A kiadóhivatal vezetője: Süle Gábor, Viasz-utca 15-ik házszám, ahova az előfizetési- és hirdetési-dijak küldendők. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz Hajnóczky Árpád és Wajdits Károly könyvkereskedése, valamint Stern Ernő könyvnyomdája. Kellemetlen igazságok! Ti hoztátok ide öt évvel ezeló'tt Hoitsy Pált, nem mi. Hogy csak országos nevű ember tudja »ennek a mindenféle társadalmi nyavalyától és szegénységtől megvert Pápának« erkölcsi és anyagi érdekeit fellendíteni, ti hirdettétek, nem mi. Hogy nem kell helyi jelölt, hogy a pap maradjon meg papnak és ne avatkozzék bele a politikába, ti hangoztattátok, nem mi. Ti választottátok meg volt képviselőnket, nem mi. Mikor a függetlenségi-párt kettészakadt, a mostani munkapárti elnök indítványára ti szavaztatok neki rendíthetetlen bizalmat, nem mi. Ti biztosítottátok őt tántoríthatatlan ragaszkodástokról, nem mi. Pedig akkor már egy táborban voltunk valamennyien. De nem tartottuk illőnek, hogy mi tolakodjunk az előtérbe; mi, akik valamikor szemben állottunk vele. Mert hiszèn ti voltatok a vezérek, nem mi! Hogy ezt ilyen nyíltan elmondom, azzal még nem politizálok, jó urak. A letagadhatatlan tények egyszerű konstatálása még nem politizálás, akárhogy csürítek-csavarjátok is á törvény paragrafusait! Négy hónappal ezelőtt még rendíthetetlen volt iránta a bizalmatok. Más szóba sem jöhetett komoly "jelöltként, csak ő. Ugyan mi ütött belétek, hogy most egyszerre annyira bizalmatlanok vagytok iránta ? Miért kell most olyan bámulatos-következetességgel hely i jelölt, aki még ráadásul pap is, mikor öt évvel ezelőtt papról és helyi jelöltről hallani sem akartatok ? Miért nem kell országos nevű ember, mikor azelőtt mindig azt hirdettétek, hogy csak ilyentől várhatjuk városunk fejlődését?! Urak, urak, de rövid az emlékező tehetségtek! Hiszen a közelmúltban mind-ennek épen az ellenkezőjét hirdettétek ! Akármennyire csábít is az alkalom, nem politizálok. Хеш kutatom, hogy meggvőződéstek ilyen mesés átalakulására mennyiben volt hatással az a körülmény, hogy más időket élünk, — uj csillagok járnak . . . Ti a város érdekeit hangoztatjátok. Azt mondjátok, hogy városi politikát űztök. Ezt pedig csak helyi jelölt megválasztásával lehet sikeresen megoldani! Készségesen ráállunk erre az alapra. Helves! Csináljunk városi politikát! Bíráljuk meg ebből a szempontból volt képviselőnk működését. Álljon elő, aki azt meri mondani, hogv nem teljesítette lelkiismeretesen a várossal szemben magára vállalt kötelességeit ! Épen komoly, tartalmas egyénisége miatt sorakoznak ma melléje azok is, akik a legutóbbi két választásnál ellene foglaltak állást. Aligha van az országban még egy képviselő, aki annyit fáradozott megbizói érdekében, mint ő. I Ti tudjátok legjobban, hogy akármily ügyben fordult hozzá a város, -a legnagyobb készséggel és önzetlenséggel minden tőle telhetőt elkövetett, hogy a kérelem teljesüljön. Amit pedig ő, az országos nevű politikus sem tudott : megvalósítani, higyjétek el, jó urak, a helyi képviselő sem tudja nyélbe sütni, mert lehet akármilyen rendkívüli tehetség, de a politikában — ismeretlen ember! Vagy talán az egyes választök kéréseivel szemben tanúsított rideg, eluta- ' sító magatartást? Megint csak rátok hivatkozom. Ti tudjátok legjobban, hogy száz, meg száz esetet intézett el kedvezően. Nézzetek csak utána: épen a ti soraitokba?i találtok rá klasszikus példákat. S amit különösen hangsúlyozok, sohasem kérdezte, rászavazott-e az illető, vagy nem, mert mindig az egész város képviselőjének tekintette magát! Ti változtatok meg, jó urak, nem ő! Ez utóvégre a ti egyéni, úri izléstek dolga. Csak azt ne kívánjátok, hogv mi is veletek együtt járjuk a dervistáncot. Mi értékes embert ismertünk meg volt képviselőnkben. Olyant, akit a város jól felfogott érdekében bún is, hálátlanság is volna elejteni. Tehát melléje állunk! S nem hisszük, hogy a város polgárságának zöme felül a ti nagyképű okoskodástoknak. Nem fog felülni akkor sem, ha ahhoz az ócska, de eddig mindig bevált módszerhez folyamodtok, hogy egymásra uszítjátok a felekezeteket. Mert ezt is ti csináljátok, nem mi. Ti hirdetitek, hogy »aki városát igazán szereti és le tudja vetkezni a felekezeti elfogultságot és el birja dobni magától az esetleges egyéni anyagi haszon kilátásait,« az mind veletek tart! Hiába gyanúsítjátok meg a Hoitsypártot azzal, hog}* »klerikális« színezete van, vagy, hogy a ti szalonnyelveteken beszéljek: »reverenda-szaga« van.Józaneszű ember nem ül fel ennek az ostoba vádnak! Hiszen volt képviselőnk — lutheránus ! Ami pedig az egyéni anyagi haszon súlyos vádját illeti, ezen egész hidegvérrel térünk napirendre. Nem tesszük meg az ismeretlen magántudósnak azt a szívességet, hogy felháborodjunk. Eszünk ágában sincs. Minket, tisztelt úr, nem lehet megvenni! Megyünk előre a magunk utján. Ti meg csak járjátok tovább is a dervisek táncát. Béri Zsigmond,