Pápa és Vidéke, 4. évfolyam 1-52. sz. (1909)

1909-12-12 / 50. szám

IV. évfolyam. Pápa, 1909 december 12. 50. szám. Szépirodalmi, közgazdasági és társad almi hetilap. A pápai katholikus kör és a pápa-csóthi esperes-kerület tanitói körének hivatalos lapja. Előfizetési ár : Egész évre 10, félévre 5, negyedévre 250K Egyes szám ára 24 fillér. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Kiadótulajdonos: A PÁPAI KATH. KÖR Feleló's szerkesztő: ZSILAVY SÁNDOR. bzerKesztoseg: Pápán, Anna-tér 1. U zszám. A kiadóhivatal vezetője : SÜLE GÁBOR, v.asz-utca 15. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz HajllÓCZky Árpád es Vajdits Károly könyvkereskedő ie Néhány szó a keresztény szo­cializmusról. Igen sajnálandó dolog, hogy nap­jainkban nagyon, de nagyon sokan vannak, akik mindenféle munkásmoz­galommal, mindenféle szociális szervez­kedéssel aggodalmakkal állanak elő. Pedig csak a vak nem látja, hogy a jelen társadalmi viszonyok, állapotok, melyek a szociális kérdést megterem­tették, a mi viselkedésünkben s műkö­désűnkben is uj irányt, uj módot kö­vetelnek. Mi megszoktuk azt hangoztatni, hogy mindenki boldoguljon a maga erejéből, a maga módja és a maga tet­szése szerint. S gondolkodásunknak mi lett a gyümölcse ? Az, hogy mindig a müveit, erős, a gazdag és az élelmes boldogult, a műveletlen, a szegény, az elhagyatott, a gyámoltalan a sárhoz ta­padt s a nyomorban fetrengett. S ez az állapot megteremtette a szociálde­mokráciát s ez pedig az elégedetlenség szellemét elhintette a társadalom min­den rétegébe. Ekkor hangzott a társadalom fü­lébe a keresztény szociálizmus eddig gyenge, de folyton-folyvást erősödő hangja: „Gyámolitsa az erős a gyengét, a boldog a szerencsétlent és elhagya­tottat, szabaditsa fel a szabad ember az elnyomottat." Magyarországon körülbelül most tizenkét éve, hogy először testet öltött a keresztény szociális mozgalom, Győ­rött és Zentán alakult meg először egy­egy keresztény munkásegyesület és pe­dig társadalmi és gazdasági alapon. E két egyesület sorsa azonban valóban valóban szánandó volt. Megijedt min­denki a szociális szótól, mert a szoci­áldemokraták viselkedése után azt hi­hette mindenki, hogy a szociálizmus nem lehet más, mint a vallásnak, a hazának letagadása, kigunyolása, durva erőszakoskodás és rakoncátlankodás. Sokan nem gondoltak arra, hogy a ke­resztény értelemben vett szociálizmus tulajdonképen a társadalmi igazságokat akarja megvalósitani azon alapon:hogy hit és erkölcs nélkül nincs élet, nincs boldogság, nincs társadalom, nincs ön­zetlen emberszeretet s csakis a ke­resztény szeretet jelében fogják egy­mást megérteni az emberek! Most azonban hazánkban a keresz­tény szociális szervezkedés óriási ará­nyokat öltött. Már 1908-ben megszüle­tett a ker. szociálista pártszervezet, mely eddig csak csöndben működött, de a jövőben ugy látszik nagy és szép Hajótörés. Irta: Enrico Castehullovo. Fordította: Szeberényi László. Körülbelül harmincan lehettünk egy pompás gőzhajó első osztályú fedélzetén. Li­vornóból Genuába utaztunk. A nap már le­nyugodott, az ég nyugoti széle tündöklő fény­ben ragyogott. A férfiak dohányoztak, a höl­gyek a tenger hullámait csodálták. Egy ifjú házaspár tekintetében a napsugaras boldogság édes, meleg fénye ragyogott. Valakinek közülünk az a rossz gondolata támadt, hogy a társaság előtt egy rettenetes hajószerencsétlenségről kezdett beszélni, amely néhány nappal előbb a La Manche csatornán történt. Egy katonatiszt rögtön elővett egy francia újságot, amelyet a társaság kívánsá­gára felolvasott. Egy angol kereskedőhajó éj­jel összeütközött egy német gőzössel, amely kivándorlókat szállított. A szerencsétlenség nem messze Dovertói játszódott le s rövid negyed óra alatt 600 utas háromnegyed része a hullámok közé temetkezett. A keresztény magyar családok lapja az ÉLET azépirodalmi, kritikai hetilap — Micsoda borzasztó szerencsétlenség ! — mondták megdöbbenve az utasok s a tár­saság kisebb croportokra oszolva tárgyalta a megreadítő eseményt. Öten voltunk együtt, kik szintén az em­lített katasztrófáról beszéltünk ; a fiatal háza­sok, akikről említést tettem, két ur, akikkel Livornóban ismerkedtem meg és én. A fiatal házaspár, mint névjegyükről megtudtam: Avvo­cato Camillo Riani és neje: Mária. Soha életemben nem láttam ily boldog házasokat. Riani ur szép, barnaarcu, fekete szakállú férfi, szelid, de határozott, férfias te­kintettel; felesége egy bájos teremtés, akit barna haja, ragyogó szemei és elefántcsont fogsora csak annál kedvesebbé tették. Mikor ily fiatal s vonzó egyéneket látunk, felébred bennünk a legőszintébb rokonérzés és örülünk barátságuknak. — Akik életben maradtak — mondá részvéttel a hölgy, talán sokkal szerencsétle­nebbek, mintha elvesztek volna; mert, hisz lehet, hogy egész családjuk a tengerbe veszett s igy a halál megváltaná őket fájdalmuktól. Ily esetben magam is a halált óhajtanám. — Most tehát Ön tudja, Signore — mondá tréfás hangon a férj, — hogy hasonló esetben, ha éppen az éjjel ily szerencsétlen­ség történnék, nőmért nem kellene Önnek aggódni, mert én egy pillanatig sem tudom magam a viz szinén tartani s igy nőm is inkább kívánna meghalni, mint nélkülem meg­menekülni. E közben besötétedett; észrevettem, hogy az ég nem oly világos, mint csak negyed órá­val előbb s mögöttünk a tyrrheni partok fe­lett, vékony felhők lebegnek; néha egy-egy villám cikázik, széthasítva a felhőket. Vészt­jósló színben tünt fel előttem a dolog, de tár­saimnak nem szóltam, hanem egy matróztól kérdeztem halkan: — Talán vihart kapunk? A matróz egykedvűen vállat vont s to­vább állott. Mi meg a nagy szalonba men­tünk. Egy francin hölgy a zongorán Chopin »Notturni«-ját játszotta s uéhány fiatal em­ber ábrándozva állott a zongora mellett. Két Szerkeszti: Audor József. Főmunkatársak: Prohászka Ottokár. Szemere György. Előfizetési ára: Egész évre 20, fél évre 10, egynegyedévre 5, egy hóra 2 korona» Az ELK I' kiadóhivatala Budapest, VIII. Szentkirályi utca 28/b. Ne legyen városunkban és vidékén egyetlen keresztény uri család sem, hova az ÉLET hétről-hétre be nem kopogtat. — Tessék mutatványszámot kérni —

Next

/
Thumbnails
Contents