Pápa és Vidéke, 4. évfolyam 1-52. sz. (1909)

1909-12-12 / 50. szám

IV. évfolyam. Pápa, 1909 december 12. 50. szám. Szépirodalmi, közgazdasági és társad almi hetilap. A pápai katholikus kör és a pápa-csóthi esperes-kerület tanitói körének hivatalos lapja. Előfizetési ár : Egész évre 10, félévre 5, negyedévre 250K Egyes szám ára 24 fillér. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Kiadótulajdonos: A PÁPAI KATH. KÖR Feleló's szerkesztő: ZSILAVY SÁNDOR. bzerKesztoseg: Pápán, Anna-tér 1. U zszám. A kiadóhivatal vezetője : SÜLE GÁBOR, v.asz-utca 15. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz HajllÓCZky Árpád es Vajdits Károly könyvkereskedő ie Néhány szó a keresztény szocializmusról. Igen sajnálandó dolog, hogy napjainkban nagyon, de nagyon sokan vannak, akik mindenféle munkásmozgalommal, mindenféle szociális szervezkedéssel aggodalmakkal állanak elő. Pedig csak a vak nem látja, hogy a jelen társadalmi viszonyok, állapotok, melyek a szociális kérdést megteremtették, a mi viselkedésünkben s működésűnkben is uj irányt, uj módot követelnek. Mi megszoktuk azt hangoztatni, hogy mindenki boldoguljon a maga erejéből, a maga módja és a maga tetszése szerint. S gondolkodásunknak mi lett a gyümölcse ? Az, hogy mindig a müveit, erős, a gazdag és az élelmes boldogult, a műveletlen, a szegény, az elhagyatott, a gyámoltalan a sárhoz tapadt s a nyomorban fetrengett. S ez az állapot megteremtette a szociáldemokráciát s ez pedig az elégedetlenség szellemét elhintette a társadalom minden rétegébe. Ekkor hangzott a társadalom fülébe a keresztény szociálizmus eddig gyenge, de folyton-folyvást erősödő hangja: „Gyámolitsa az erős a gyengét, a boldog a szerencsétlent és elhagyatottat, szabaditsa fel a szabad ember az elnyomottat." Magyarországon körülbelül most tizenkét éve, hogy először testet öltött a keresztény szociális mozgalom, Győrött és Zentán alakult meg először egyegy keresztény munkásegyesület és pedig társadalmi és gazdasági alapon. E két egyesület sorsa azonban valóban valóban szánandó volt. Megijedt mindenki a szociális szótól, mert a szociáldemokraták viselkedése után azt hihette mindenki, hogy a szociálizmus nem lehet más, mint a vallásnak, a hazának letagadása, kigunyolása, durva erőszakoskodás és rakoncátlankodás. Sokan nem gondoltak arra, hogy a keresztény értelemben vett szociálizmus tulajdonképen a társadalmi igazságokat akarja megvalósitani azon alapon:hogy hit és erkölcs nélkül nincs élet, nincs boldogság, nincs társadalom, nincs önzetlen emberszeretet s csakis a keresztény szeretet jelében fogják egymást megérteni az emberek! Most azonban hazánkban a keresztény szociális szervezkedés óriási arányokat öltött. Már 1908-ben megszületett a ker. szociálista pártszervezet, mely eddig csak csöndben működött, de a jövőben ugy látszik nagy és szép Hajótörés. Irta: Enrico Castehullovo. Fordította: Szeberényi László. Körülbelül harmincan lehettünk egy pompás gőzhajó első osztályú fedélzetén. Livornóból Genuába utaztunk. A nap már lenyugodott, az ég nyugoti széle tündöklő fényben ragyogott. A férfiak dohányoztak, a hölgyek a tenger hullámait csodálták. Egy ifjú házaspár tekintetében a napsugaras boldogság édes, meleg fénye ragyogott. Valakinek közülünk az a rossz gondolata támadt, hogy a társaság előtt egy rettenetes hajószerencsétlenségről kezdett beszélni, amely néhány nappal előbb a La Manche csatornán történt. Egy katonatiszt rögtön elővett egy francia újságot, amelyet a társaság kívánságára felolvasott. Egy angol kereskedőhajó éjjel összeütközött egy német gőzössel, amely kivándorlókat szállított. A szerencsétlenség nem messze Dovertói játszódott le s rövid negyed óra alatt 600 utas háromnegyed része a hullámok közé temetkezett. A keresztény magyar családok lapja az ÉLET azépirodalmi, kritikai hetilap — Micsoda borzasztó szerencsétlenség ! — mondták megdöbbenve az utasok s a társaság kisebb croportokra oszolva tárgyalta a megreadítő eseményt. Öten voltunk együtt, kik szintén az említett katasztrófáról beszéltünk ; a fiatal házasok, akikről említést tettem, két ur, akikkel Livornóban ismerkedtem meg és én. A fiatal házaspár, mint névjegyükről megtudtam: Avvocato Camillo Riani és neje: Mária. Soha életemben nem láttam ily boldog házasokat. Riani ur szép, barnaarcu, fekete szakállú férfi, szelid, de határozott, férfias tekintettel; felesége egy bájos teremtés, akit barna haja, ragyogó szemei és elefántcsont fogsora csak annál kedvesebbé tették. Mikor ily fiatal s vonzó egyéneket látunk, felébred bennünk a legőszintébb rokonérzés és örülünk barátságuknak. — Akik életben maradtak — mondá részvéttel a hölgy, talán sokkal szerencsétlenebbek, mintha elvesztek volna; mert, hisz lehet, hogy egész családjuk a tengerbe veszett s igy a halál megváltaná őket fájdalmuktól. Ily esetben magam is a halált óhajtanám. — Most tehát Ön tudja, Signore — mondá tréfás hangon a férj, — hogy hasonló esetben, ha éppen az éjjel ily szerencsétlenség történnék, nőmért nem kellene Önnek aggódni, mert én egy pillanatig sem tudom magam a viz szinén tartani s igy nőm is inkább kívánna meghalni, mint nélkülem megmenekülni. E közben besötétedett; észrevettem, hogy az ég nem oly világos, mint csak negyed órával előbb s mögöttünk a tyrrheni partok felett, vékony felhők lebegnek; néha egy-egy villám cikázik, széthasítva a felhőket. Vésztjósló színben tünt fel előttem a dolog, de társaimnak nem szóltam, hanem egy matróztól kérdeztem halkan: — Talán vihart kapunk? A matróz egykedvűen vállat vont s tovább állott. Mi meg a nagy szalonba mentünk. Egy francin hölgy a zongorán Chopin »Notturni«-ját játszotta s uéhány fiatal ember ábrándozva állott a zongora mellett. Két Szerkeszti: Audor József. Főmunkatársak: Prohászka Ottokár. Szemere György. Előfizetési ára: Egész évre 20, fél évre 10, egynegyedévre 5, egy hóra 2 korona» Az ELK I' kiadóhivatala Budapest, VIII. Szentkirályi utca 28/b. Ne legyen városunkban és vidékén egyetlen keresztény uri család sem, hova az ÉLET hétről-hétre be nem kopogtat. — Tessék mutatványszámot kérni —