Pápa és Vidéke, 4. évfolyam 1-52. sz. (1909)

1909-11-28 / 48. szám

oldal. Pápa és Vidéke 48 szám Tárogatót ide ! Hadd harsogja Kárpátoktól le az Adriáig: munkára magyar! Panaszból nem élünk meg! A társadalmat alkotjuk, védjük is annak előmenetelét, ugy az anyagi, mint a szellemi és erkölcsi téren. Mindenki a maga körében apostolkodhatik. Ne feledjük azonban soha, hogy csak akkor leszünk igazi munkásai a társadalomnak, ha krisztusi alapon ál­lunk. Ezt megismétlem és egész sor felkiáltójelet teszek a végére, hogy ki­emeljem azt a hűséget, ragaszkodást az igazsághoz és méltányláshoz, a lelkes önfeláldozást és a segitő szeretetet,mely okvetlenül szükséges az eredményes tár­sadalmi akcióhoz s amelyet Krisztus nélkül elképzelni sem lehet. Ezen az alapon fogjunk hozzá a munkához! Az ifjúság nevelése, erköl­cseinek védelme az egyik fő lecke. Akié az ifjúság, azé a jövő! Az erők tömö­rítésére ott a népszövetség; a keresztény eszmék félvirágoztatására ott van a ke­resztény szociálizmus és a katholikus körök; ott vannak a jó könyvek és la­pok A rossz iratokat ahol csak lehet bojkottáljuk Páter Ábel, Bécs apostola nagyon praktikus tanácsot ad a bécsi férfiaknak: »Ha számonkint veszitek — úgymond — az ujságtokat, csak ott vegyétek, olyan trafikban, ahol más ke­resztény lapokat is árulnak s ne csak lapjaitokat vegyétek ott, hanem szivar­szükségleteiteket is. Majd meglátjátok azután hamarosan, ha nem árulják-e a keresztény lapokat mindenütt. Szóval okos, de irtó harc minden téren a rossz ellen, akármely oldalról jöjjön is az. Ez a társadalmi jólét bá­zisa. Munkálkodni erők és tehetségek szerint a köz és magánjóért. E munkához jellemek kellenek. Krisztus tana tud nevelni ilyeneket.Ezért szól hozzánk az egyházi év kezdetén a nemzetek apostola a fölébredésről, mely elszakít bennünket a sötétség cseleke­deteitől és fölöltöztet a világosság fegy­vereibe. Vitám et sanguinem! Eletünket és vérünket mindenért ami jó, ami üdvös, ami szent! Háború és küzdés minden ellen, ami rossz, ami demoralizál! önfeláldozó társadalmi tevékenység, jöjjön el a te országod minél teljeseb­ben és minél hamarább!! Hatalmas pél­dánk van rá gróf Zichy Nándorban. Ne csak ünnepeljük, de kövessük őt. Dr. Strommer Viktorin Pápán. A bencés gimnázium Mária-kongregá­ciójának felvételi ünnepsége. Külső és belső méreteiben egy a ránt impozáns, lélekemelő ünnepség színhelye volt mult vasárnap a bencés templom és a ben­cés gimnázium. Huszonöt ifjú leventét sorzott ! be dr. Strommer Viktorin pannonhalmi the­j ologiai tanár a Boldogasszony regementjébe A fiatal, alig 35 éves szónok legszebb szónoki diadalainak egyikét aratta városunkban.Igazán szerencsés gondolat volt Jándi Bernandin igazgatótól, az ifjúsági kongregáció buzgó, lelkes praesesétől, hogy épen Strommer Vik­torint kérte meg a fölvétel elvégzésére. A kath. naggyülések ékesszavu szónoka csodá­latraméltó munkát végzett a szomszédban, Győrött. Gyújtó szavára pezsgő hitélet fakadt ott, ahol kevéssel előbb még pusztulásnak induló romok meredeztek. Mindössze három­négy évig működött Győrött, de ez a néhány év fordulópontot jelent a győri katholicizmus életében. Azóta már mindenütt ismerik nevét. A székesfőváros kényes izlésü, intelligens kö­zönségét csak ugy magával ragadta, mint a szegedi tanyák magyarjait. Rendkívüli nagy hatást ért el a pécsi kath. nagygyűlésen is, az emlékezetes mecseki táborállásnál. Nem csoda, ha nálunk is ismételten felmerült már az az óhaj, hogy a Kath. Kör egyik felolvasó­estélyén utat jelöljön, irányt mutasson. A jég immár meg van törve. Az a nagyszámú lel­kes, előkelő közönség, mely a mult vasárnap oly meleg ünneplésben részesítette, bizonyára örömmel köszönti a keresztény reneissance tüzes harcosát a tavasszal is, mikor újra el­jön városunkba, de ezúttal kath. köri fel­olvasó-estélyre. A vasárnapi ünnepségnek hű, pontos leírását nem adhatjuk. Csak nagy vonásokban rajzolhatjuk meg a képét. Rendkívüli kedves, hangulatos volt a felvétel, mely a gyönyörűen díszített templomban folyt le. A fiuk igen jól festettek hatalmas vállszalagjukkal, égő gyer­tyájukkal és érdemrend-szerű Mária-érmükkel. A templomból a villái.y- és gyertyafényben 1 uszó tornaterembe vonult át a közönség. Már | maga a terem díszítése is kedves, megkapó ) volt. A kongregáció szép Mária-szobrát a Pedig dehogy ölte, dehogy volt ilyen gyilkos szándeka, hiszen — mint mondottuk — meg sem birt mozdulni. Amiért is azok a jó akaratú asszonyok éppen nem ijedtek meg tőle, dehogy ijedtek. Sőt odaálltak az ágya fejéhez és onnan biztatgatták: — Miska! Már csak az utolsó van meg, Miska, csak ezt az egyet vedd be még Miska! S akár akar* a, akár nem a szegény Miska, bizony kinyitották a száját, hogy majd bele tömködik az utolsó kirántott piócát. Hanem mikor a huncut kis pici jószág megcsiklandozta a nyöszörgő beteg szája szélét, egyszerre tűzhányó hegygyé változott át a szegény Miska. Egyet bömbölt, mint a Vezúv, kitörése előtt, megrázta magát, hogy csakúgy röpültek mellőle azok a nyájas, jó fehérnépek, ki erre, ki amarra, azután, akárcsak a Vezúv hegy belseje, az övé is könnyített magán és a ki­rántott piócákból kiszórt piócák lettek. Szegény Miska egészen beleizzadt a nagy belső indulatokba, amelyek ugy össze­vissza rázták a fájós derekát, a rossz vért ugy össze-vissza törték benne, hogy nramfia, egészen megkönnyebbült a nagy munka után s egypár nap múlva már ismét fütyölt neki a rigó, fülemile meg a többi és ismét virított neki a pipacs, meg a szarkaláb. Az orvost épen a legelőn vitte az utja: meglátja vigan fütyörésző Miskát; odamegy hozzá és megkérdezi: — No! Miska! Hát használt a pióca?! — Köszönöm átossággal a kérdését, hála Isten használt, hanem azért nekem, ne rendeljen máskor, mert többet meg nem eszem! — Micsoda? Hát megetted őket? — Meg én, de kirántva! Az orvos megcsóválta a fejét e furcsa gusztushoz és föltette magában, hogy máskor töviről-hegyire elmagyaráz a betegnek min­dent, ami igen helyes godolat volt tőle. A hibásan ütő óra. Megkésett a férjem uram, nem a hiva­talban, hanem a vendégfogadóban és éjfél után ment haza. Mikor belépett a lakásába,' mérgesen rárivait a felesége: — Hát most kell haza jönni? Ezt Ígérted? — Bocsáss meg, kérlelte a férje, hiszen még csak tiz óra van. — Az ám, tiz óra, épen most verte el az egyet. — De kérlek szépen, az egy mellé a nullát csak nem ülheti ki. Ki az ur a háznál? Hatalmas, erőteljes nőt vett feleségül egy kis alacsony termetű cingár férfi, akit, ha nem akart a kedve szerint cselekedni, bizony az asszony néha-napján megrázott emberül. Félt is ám a férjem uram a felesége haragos ábrázatától, mert ha ilyenkor elcsíp­hette őt, akkor jaj volt neki. Épen megint ballábával kelhetett fel a kis menyecske, mert mérgesen rákiáltott a férjére; ez már tapasztalásból tudta, hogy ilyenkor mi szokott következni, azért egy-kettő s férjem uram benn volt az ágy alatt. A legjobban szerkesztett keresztény ifjúsági lap a Szerkesztőség és kiadéhiv. Bpest, VIII. Damjanich u. 50. Előfizetési ára mmz a vre 2 korona.

Next

/
Thumbnails
Contents