Pápa és Vidéke, 4. évfolyam 1-52. sz. (1909)

1909-07-11 / 28. szám

6. oldal. Pápa és Vidéke 11. szám. képes marad; ha be van bizonyítva mindaz, ami a fentebbiek szerint bebizonyítandó, az átalakulás meg nem tagadtathatik«. Támaszkodva az analógiára, az a meggyőződésünk, hogy ha a r. t. város önálló törvényhatósággá akar alakulni, be kell bizonyítanunk, hogy a 151. §-nak megfelelőleg nála ugyanazon feltételek tényleg megvannak. j Az 1. pontra vonatkozólag Pápa város i képviselőtestülete, tekintetbe véve, hogy Pápa ) város adózó polgárainak legalább 2/

s-ad része i kívánja, hogy magasabb közjogi helyzetbe j jusson a város, s ne maradjon továbbra is a j vármegye gyámsága alatt: egyhangúlag ki- I mondotta az átalakulás szükségét. (Lásd j. j alatt idecsatolt közgyűlési jkönyvi kivonat J szerint.) 2. Annak igazolására, hogy Pápa város \ közönsége elég szellemi- s anyagi erővel ren- j delkezik az átalakulásra s az átalakulásból J származó kötelezettségek és terhek viselésére < élénk világosságot vet városunk utolsó 10 | esztendejéről szóló statisztikája; rövid 10 év j alatt városunk lakossága 15—20%-al emel- j kedett, s folytonos növekedés ma is észlelhető, i A lakosság számának ily rohamos emelkedé- j sét alig tudja más város felmutatni; ez annak J tulaj donitható, hogy Pápa város nem állott meg. hanem kultur intézményeinek szaporításával, vízvezetéke létesítésével, villanyvilágításának megteremtésével, aszfalt kocsi- s gyalogjárójának kiépítésével, gyáriparának fejlesztésével a távol vidék lakóit is magával vonzotta s virágzó városi életet teremtett. Állami érdekeink is megkövetelik, hogy hazánkban ép ugy, mint a müveit nyugaton, oly életre való városok, keletkezzenek, ame- j lyek műveltségűkkel, ipari s kereskedelmi te- j vékenységükkel a környező vidékek gócpont- j jaivá fejlődve, mindenkorra biztosithassák a í magyarság szupremáciáját. Ennek tudatában | kiván Pápa város is erőteljes önkormányza- [ tával hazánk szellemi-, anyagi- s kulturális i viszonyainak fölvirágozásához hozzájárulni. ; Hogy pedig városunk közgazdasági tevékenységével s szellemi érettségével mindenkor hozzá járul hazánk föl virágzásához: erről tanúskodik \ múltja s jelene. 1439. óta királyaink váró- j sunkat különböző kiváltságokkal tüntették ki, j ezeket a kiváltságokat a későbbi uralkodók j nemcsak mindeukor megújították, hanem idők folytán ujabb kiváltságokkal is gyarapították, elismerve ezzel városunknak anyagi- s szellemi kiváltságát, érettségét, fontosságát. Igy Albert király 1439-ben, Budán kelt kiváltságlevelében kimondja, hogy Pápa város polgárai és jobbágyai felett is, kihágásaiért, adósságaikért senki más Ítéletet nem hozhat, csakis saját uraik. Albert özvegye, Erzsébet 1439. dec. 13-án Ó-Budán kelt kiváltságlevelében Pápa város minden egyes lakosát királyi és királynői harmincad fizetése alól örök időre felmentette. Rudolf király 1577. szept. 3-án Bécsben kelt kiváltságlevele szerint Pápa város polgárai és lakosai minden rendes, sőt rendkívüli adójától is és illetékétől, valamint a kamarai nyereség fizetésétől és még segélyadástól is, a város régi állapotának visszanyeréséig, fölmentést kaptak. E nevezetes kedvezményt azokért a jelentékeny szolgálatokért nyerte városunk, amiket a török hódítás feltartóztatása érdekében tett. Pápa város kiváltságait egymásután megerősítettéi II. Mátyás, II. Ferdinánd, III. Ferdinánd, III. Károly és Mária Terézia is, mint erről a város levelesládájában levő eredeti kiváltságlevelek tanúskodhatnak. Megerősítették e város kiváltságait még a mult században is I. Ferenc 1834 szept 24-én és V. Ferdinánd is 1839. okt. 10-én Bécsben kelt kiváltságlevelében, az utóbbi kijelentvén, hogy a város polgárai a Városi Tanács bírósága alatt állanak és csak fellebbezéss esetén terjesztendők fel ügyeik az Uriszékhez és onnand a Vármegyei Törvényszékhez. De nemcsak kiváltságlevelei, hanem Pápa városnak egészen a régi ősidőkbe viszszanyuló története is bizonyítja, hogy e város a múltban is hazánk jelentékenyebb városai közé tartozott. Hiszen ismeretesek 1553-ban, 1555-ben, 1597-ben és 1600-ban a törökök ellen folyt küzdelmei. Ismeretes II. Rákóczi Ferenc szadadságharcában vitt szerepe, mikor a dunántuli hadak főhadiszállásául szolgált és e miatt Heiszter porrá égette 1707-ben. Ismeretes, hogy az 1809-iki francia háborúban tábori kórházul szolgált, amikor tudniillik jun. 20-án 3974 katona volt kórházul berendezett középületeinkben, s még hozzá a franciáktól 2 órai szabadzsákmánylást is szenvedett városunk. Ismeretes végül 1848-iki szabadságharcunk idején mind főiskolánk ifjainak, mind a város polgárságának a délvidéken a Drávánál honvédeink sorában teljesített hazafias szolgálata. Jelenleg Pápa város ipari- s kereskedelmi, de különösen kulturális intézményeivel a dunántuli városok között az első helyet foglalja el: s épen kulturális intézményei miatt nevezték el Dunántuli Athenejének. Tényleg van Pápán theol. akadémia, egy főgimnázium, egy állami férfi tanitóképző-intézet, két női tanítóképző-intézet., egy állami-, két felekezeti polgári leányiskola, egy fiu polgári iskola, leány-internátus, főisk. köztartá-, hol naponként 380 növendék éltkezik, négy hitfelekezeti elemi-, egy állami-, egy felekezeti minta-iskola, állami földmives-iskola, egy kereskedelmi- és egy ipariskola. Van továbbá Pápa városának állandó színháza, az irodalom és művészet emelésére több társas-köre, középpontja több hivatalnak: borászati-, méhészeii s selyemtenyésztési felügyelőségnek; osztálymérnökségnek. Van benne járásbíróság, telekkönyvi hatóság, kir. adóhivatal, pénzügyi biztosság, csendőrség, itt van a 7-dik honvédhuszár-ezred törzse, a 19-ik felmérési felügyelőség, ipartestület. Ezen intézményei mind arról tesznek tanúbizonyságot, hogy mint kulturális tényező, nagy célok megvalósítására hivatott, s igazságosan nem tartható mint kiskorú megyei gyámság alatt, akkor, amikor Komárom, Pancsova, Selmec- és Bélabánya, Versec -— nálánál kisebb városok — önálló törvényhatóságok. De nem a népesség számaránya szempontából állitható meg a válaszfal a városok között, hanem azok fejlettségei foka szempontjából: át tudja-e érezni városi hivatását, megtud-e felelni a hozzáfűzött követelményeknek. Ha egy pillantást vetünk fentebb vázolt intézményeinkre, ugy bizonyára mindenki arra a meggyőződésre jut, hogy Pápa r. városban megvan mindazon kellék, melyek feljogosítják arra, hogy a teljes önkormányzat jogait élvezhesse. Fejlődésére legjobban reá mutathatunk az évi költségvetés adatainak feltüntetésével: Az 1900. évi szükséglet volt .... 226.285'08 K Az 1909. » » .... 385 472"93 » A szükséglet emelkedése » .... 109.177*é5 » Az 1900. évi fedezet » .... 137.151-76 > Az 1909. » » . , . . 196.011-21 » A fedezet emelkedése » .... 58.859 -45 » 1909. évben a pótadóval fedezett hiány volt 89.143-32 » 1909. » » » 137.461-72 » A pótadó emelkedése 48.318'40 » Százalékban kifejezve a lefolyt 10 év alatt a szükséglet emelkedett 48°/<r

al> a fedezett 44°/

0--a\, a községi pótadóval fedezett hány 3'6%-al. A számok bizonyítják, hogy bár rohamosan emelkedtek kiadásai, mégis a pótadószázalék csak igen kis mértékben nőtt, mert a város intellektuális ereje mindig tudott jövedelmi forrást nyitni, mely a bevételeket szintén emelte. A város aktiv vagyona 2,547.975-28 K A » szenvedő vagyona .... 1,329.216'84 » A » tiszta » .... l,218.748-4z » tehát vagyoni helyzete is olyan, amely elfogultság nélkül minősiti őt magasabb közjogi helyzetre. (Folyt.) köv.) Konfliktusom két nagyhatalommal. — A »Pápa és Vidéke« számára. Irta: Martonfalvay Elek. Nehogy valaki azt higgye, hogy képes beszéddel élek s a nagyhatalmak egyike alatt a sajtót, a másika alatt pedig valami főbírót értek, mindjárt az elején megmondom, hogy az egyik a mi dicsőséges monarchiánk, a másik pedig Törökország volt. Konfliktusom természete az elsővel gazdasági, a másik — ugy gondolom — politikai volt, bár ez utóbbiban nem vagyok bizonyos. Elmondom most ezt a dolgot azért, mert Boszniáról lesz benne szó, ami most igen aktualis s mert mostanában lesz az évfordulója az esetnek. A legjobban szerkesztett keresztény ifjúsági lap a Zászlón Szerkesztőség és kiadóhiv. Bpest, VIII. Damjanich n. 50 Előfizetési ára egész évre 2 korona.