Pápa és Vidéke, 4. évfolyam 1-52. sz. (1909)

1909-07-04 / 27. szám

IV. évfolyam. Fáp a, 19 09 julius 4. 27. szánL PÁPA ÉS VIDÉKE Szépirodalmi, Itözgazdasá^i és társadalmi hetilap. A pápai katholikus kör és a pápa-csóthi esperes-kerület tanítói körének hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egész évre 10, félévre 5, negyedévre 2 50K Egyes szám ára 24 fillér. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Te Deum után . . . (jb.) Mily más most a város arcu­latja! Színtelen, nyugodt. Lekerült róla az egészség pírja, a fejlődő erők pezsgő' játéka: elköltözött a tanuló ifjúság. Csend van mindenfelé. Eszmélkedésre, a ta­pasztalatok leszűrésére hívogató nyu­galom . . . Társadalom és iskola szoros kap­csolatban vannak. Megérzik az egymásra hatást. Amaz érleli a szükségleteket, ez közös javakká dolgozza fel és közvetíti. De csak az általános értéküeket. Szent hely az iskola. Emberei visszaéléseknek, fonák társadalmi szokásoknak és hibák­nak ide nem szabad beférkőzniök s ha mégis belopóztak, gyökeret, ments Isten, hogy verjenek. Egyik nagy hibája a mai kor em­berének s társadalmának a kötelesség­érzet gyöngülése. Egyesek és testülelek meglepően leleményesek abban, hogy a kötelesség teljesítése közben, mint lehet megfogni a dolognak könnyebb végét; Kiadótulajdonos: A PÁPAI KATH. KÖR Felelős szerkesztő: ZSILAVY SÁNDOR. mint lehessen mennél kevesebb fáiad­sággal s mennél rövidebb idő alatt ugy­ahogy elvégezni a tennivalót; mint le­hessen mennél gyorsabban lerázni azt az élvezetet, melyet a hivatás rak az ember vállára. Nagy se legyen, emésztő se, hanem lehető könnyű s kényelmes a munka. Nem szivesen látott vendég ma a veriték, sem a szellemi, sem az anyagi munka embere előtt. S ha mégis kellet­len-hivatlan megjelenik, elégedetlenség, zúgolódás, meghasonlás kél a nyomában. Másik nagy hibája napjainknak á munka árának magasra fölverése. A íöldmüves is, a napszámos is, az iparos, kereskedő, az értelmi pálya kis 1 emberétől egészen a miniszterig, min- I denki fölesik értékesnek, nélkülözhetet­lennek, ennélfogva nagy dijra érdemes­nek tartja a saját munkáját. Hátha nem kapja meg e dijat? Kedve szegik, mun­kakörétől elidegenedik, zúgolódik, lázong és sztrájkol. Szó sincs róla, hogy igaz- 1 ságtalan követelésnek bélyegezzünk min- I Szerkesztőség: Pápán, Anna-tér 1. lírzszám. A kiadóhivatal vezetője : SÜLE GÁBOR, V asz-utca 15. Előfizetéseket és hirdeté°eket felvesz Hajnóczky Árpád és Vajdits Károly könyvkereskedő se den bérmozgalmat, a fizetés megjavításá­nak követelését. De az is bizonyos, hogy mind-e mozgalmakban nagy szerep jut az erőfeszítéstől, a verítéktől való irtó­zatnak s a kényelmesebb, de egyúttal 1 költségesebb élet iránt való határtalan szeretetnek is. Ez a beteges irányzat utat kezd törni immár az iskola falai közé is. A régi deákélet tengelye az időnek olyanforma beosztása volt, hogy az elő­adások lehetőleg egyenlően oszoljanak meg a délelőtti s délutáni órák közt. Ma a középiskola ki kezdi lassan küszö­bölni a délutáni előadást. Persze, az 1 elemi iskola is majmolni akarja. S itt— I ott meg is teszik már. Van ebben a dologban komolyság? Ugyan ki várhatja el testi-lelki fejlődésben levő ifjaktól és gyermekektől, hogy három, négy, sőt öt órán át oly szellemi tevékenységet fejtsenek ki, amely a meglett férfit is i bizony kifárasztja? Avagy tán elegendő I az egyes órák közt levő rövid köz a A tűzvész. — A orosz népéletböl. — Irta: Tolsztoj Leó. Az orosz parasztok aratás idején mind kivonulnak feleségeikkel a mezei munkára s otthon csak az öregek és a kis gyermekek maradnak. Egyik házacskában csak az öreg nagy­anya maradt otthoD három kis unokájával. Az öreg asszony kemencébe gyújtott, azután lefeküdt kissé pihenni. De alig kezdett szundikálni, egy sereg légy lepte el az arcát s hogy ezektől megszabaduljon, kendővel ta­karta le magát. Az unokák egyike, a hároméves kis * Massa kinyitotta a kemence ajtaját, kihúzott abból egy csomó üszköt. falapátra kaparta és A keresztény magyar családok lapja az ÉLET szépirodalmi kritikai hetilap. j kisietett a pitvarba. Ott gabonakévék voltak i felhalmozva, melyekat a parasztok később akartak a padlásra vinni. Massa egyenesen a kévéknek tartott s a kezében levő lapátról az üszköt nagy lelki­nyugalommal szórta rájuk. Azután íujni, szi­titani kezdte a tüzet, teljes erejével. A lángok hirtele magasra csaptak, belekapva minden közelben levő éghető anyagba és a kis Massa örömrivalgással tapsolt és táncolt a tüz körül. Gyorsan visszasietett a szobába és más­féléves kis fivérét, Kirochkát, karjánál fogva vonszolta ki a pitvarba. A kis kölyök még alig birt járni és csak nagy nehezen mászott Massza után, kis kezével tapsolva. — Nézd, nézd Kiruchka, mily gyönyörű tűzijátékot gyújtottam ! A kévékből már magasra csapott a sistergő, veres láng . . , Midőn a pitvar mindjobban megtelt Szerkeszti: Andor József. Főmunkatársak: Prohászka Ottokár, Szemere György. Előfizetési ára : Egész évre 20, fél évre 10, = 7* évre 5, egy hóra 2 korona. = fojtó füsttel, Massa megijedt és orditva ro­hant be a szobába. A kis Kiruchka a küszöbön elesett, erősen megütötte magát és keservesen sirt. Ekkor Massa behúzta őt a szobába s mindketten félve bújtak a padka alá. A nagyanya azonban mitsem tudott mindenről, mélyen aludt. Vanja, a három te&tvér legidősebbike, éppen az utcán volt, midőn meglátta a házból kitóduló füstfelhőt, Oda szaladt, s keresztül hatolva a tűzzel és fullasztó füsttel teli pitvaron, a szobába ron­tott és nagyanyját felébresztette vészkiáltá­sával. De az, az álomtól és ijedtségtől elká­bulva, egészen megfeledkezett a gyermekekről, midőn kirohant az utcára, hol jajveszékelve szaladgált házról-házra és segítségért kiabált. A padka alatt Massa egészen csendes volt, de a kis fiu még mindig nagyon fájlalta Az ÉLET kiadóhivatala: Budapest, VIII. Szentkirályi-utca 28/b. Ne legyen városunkban és vidékén egyetlen keresztény uri család sem, hova az ÉLET hétről-hétre be nem kopogtat. — Tessék mutatványszámot kérni. —

Next

/
Thumbnails
Contents