Pápa és Vidéke, 4. évfolyam 1-52. sz. (1909)

1909-06-06 / 23. szám

•23.---ssiám. Pápa és Vidéke 3. oldal Képkiállítás Pápán. . T&jnai-Gillemot Ödön festőművész.gyűjteményes képkiállitása máj. 29-ike óta ^naponkint.-vonzotta az érdeklődőket a Griffszálló nagytermébe. Mindenesetre többen is megfordulhattak volna ott károsunk inteMigens közönségéből. De mi már ugy vagyunk nevelve: a komédiás bódéját megnézzük, a kardnyelő- és csepűrágó mutatványaira megnyitjuk még tárcánkat is, de az igazi művészet belépődíj nélkül sem imponál. Pedig — a vásárlások hijján — egy kis erkölcsi elismerés és érdeklődés mindenesetre jól esett volna a szívesen' kalauzoló ambiciózus fiatal festőnek. Tajnai-Gillemot Pápa városának a festője. Több .tájképe már tárgyánál fogva is számíthatott érdeklődésünkre. Becsületes művészi tehetség, akiben egyéniség dolgozik, bár még itt-ott küzd a kifejezés eszközeivel. A fejlődés utján van, de már is értékes benne a művészi készség, a fölfogás eredetisége, a művészi tartalom s az ebben nyilvánuló érzések őszintesége. Tájképei közül nagyon hangulatos: a Vöröspatak, Fűzfák, Langensteinbach! tölgyek, Izsépizé), — Szinhatásuknál fogva elsőrangú tájképek: a Marcal Csanaknál, Bakonyér télen) Szemerei talurészlet, Szemerei faluvége. TajnaiGillemot a széles és lapos ecsetkezelés mestere, nem szereti az aprólékos kidolgozást. Markáns színfoltjaival néhol kellő távlattal meglepő hatást tud vásznára varázsolni. Elsősorban azonban ő állatkép-festő. Képei e tekintetben a legsikerültebbek s nem egy méltó helyet foglal el Pállik vagy Vaslagh állatképei mellett. Legnagyobb kedvvel üzi maga bevallása szerint mostanában a szarvasmarha-festést természet után. Legértékesebb »Déli itatás« c. csoportképe. Ennek ivó tehene külön is pompás tanulmány, mely a külföldön is nagy elismeréssel találkozott A nehéz helyzet élethű plaszticitással van kidolgozva. Jók még: a »Delelőn«, »Est a vízen«, eső utánni alkony-hangulatával, melyet a sötét és vörös szinek csodás harmóniája hoz létre, a »Hazatérő tehenek« és »Pihenő csorda.« Kár, hogy a sikerült fejtanulmányok hatását több helyen rontja a többi részek elnagyolása. A szarvasmarhák lábainak természetellenes hajtása. Reméljük, hogy ezeket a fogyatkozásokat a művész izmos tehetsége lassankint levetkőzi. A rajz a festő lelkiismerete. A velenceiek minden korok legkiválóbb koloristái a rajznak is mind kitűnő mesterei voltak. A rajz adja meg a kép struktúráját, ha aztán a finom átmenetekben összeolvadó tónusok el is nyelik. A rikitó szin folt, rajz nélkül szé les ecsettel, a modern impresszionisták kedvelt kifejező eszköze ugyan, de a közönség gyomra sokszor megfájdul tőle! Lofej-tanulmányait tartjuk mégis a legsikerültebbeknek: a -»Hátas lovak«-on, továbbá egy kisbéri és egy bábolnai mén, természet után való képén. Csinos kis kqp még a »Bábolnait-csikós.« Dr. Bagyary Simon. Pünkösdi szociális előadások. Ujabb időben két eszmeáramlat küzd egymással s folytat élet-halál harcot a szociális élet terén is: a keresztény szocializmus és a szociáldemokrácia. Mindkettő életet követel magának. Az élethez mindenkinek joga van, de ez az élet csak akkor szép, akkor van másnak hasznára, ha egyúttal nemes is, s célja az emberiség boldogítása, nem ábrándok által, hanem valóságban! A szociáldemokrácia élete beteg, lázas élet, mert az az embereket osztályharcra és testvérgyülöéetre akarja nevelni. Az emberek gondolatait megmérgezi Ígérgetésekkel, ábrándokkal, melyeket soha senki nem tud beváltani, a munkás józanságát -elkeseríti keserű s mérges osztályharccal, mely osztályharc öngyilkossága a nemzetnek és munkásságnak. Piszokkal ken be mindent: urat, papot, királyt, szegényt, oltárt, Istent; s szabadosságra szabadit fel mindenkit, mely szabadosságban minden sáppadt arcú s dologkerülő emberke azt gondolja, hogy ő hivatva van ezernyi elcsábított s rövidlátó ember vezetésére s ekképen a világ állapotának megváltoztatására. A szocialdemokracia életének betegsége s láza nagy veszedelemmel fenyegeti a komoly gondolatokat s a munka becsületét. A keresztényszocializmus élete nemes élet, mert nemes életet akar szerezni az emberiségnek. Ez az igazi összetartásnak és testvériségnek élete, mert hitre és erkölcsre van épitve. Van mottója, mely igy hangzik: ha komisz és rossz is a világ, én nem leszek se komisz, se rossz. Azaz, a keresztényszocializmus első sorban keresztény életet akar. Azt tartja, hogy ha a fának virága és gyümölcse van, bizonyára azért van, mert gyökeret bocsátott a földbe, a szocializmus is csak akkor lesz gyümölcsöző, ha ereje a hit gyökeréről fakad és nemessége az oltárok szent kövén ered. Ő embereket s férfiakat akar látni, nem névre, de tetterőre — férfiakat, kiknek ereje lelkük nemessége, nem pedig nemtelensége, s lelkesülésük az ő áldozatos szeretetük, nem pedig szeretetlenségük, mely osztályharcot és testvérgvülöletet hoz felszínre s táplál az emberek lelkében. Körülbelül ezeket a gondolatokat hangoztatta pünkösd hétfőn a Keresztény Munkásegyesületben Kánzli előadó, ki egy népünnepség keretében a keresztény szociálizmusnak híveket toborzani, s ujságuknak, az Igaz Szónak előfizetőket szerezni iparkodott. Sikerült is mind a kettő" Bizony, már itt az ideje, hogy a keresztény szocializmus elveit a társadalom I megismerje. Eléggé ki vau fejlődve a keresztény falás minden vonalon. De különösen ne engedjük a munkásosztály lelkét és gondolkodás módját elzülleni a nekik nyújtott mocskos újságok méreggel kevert szellemi tápláléka és a szociáldemokrata népbolonditók által. Minek marad a társadalom gyámoltalan s miért nem vágja el testétől a mérges kelevényeket, s miért hagyja magát elzsibbasztani az egyes rétegek erkölcsi alapjának elvetése által. A szociáldemokrácia párt követői ezt az alapot vetették el. S nem is akarnak belőle semmit sem hagyni, amint főujságjuk, a Népszava majdnem minden egyes száma mutatja. Ebben a lapban a cél mindig szentesíti az eszközöket. Minden cikkében, előadásában, híreiben kiválogatja a legpikánsabb részeket, hogy egyet üthessen a kereszténységen. Ezért olyan kapós ez az újság. Hogy í azután ezek a tudatlan állitások megfelelnek-e a valóságnak, azzal legkevesebbet törődik ő, a csábitó s az olvasók, az elcsábítottak. Pünkösd szombatján Pápán is járt egy vezér, gyűlést tartott, s előfizetőket gyűjtött a Népszavának. Ezer összehivó röpiratot osztottak széjjel s összegyűltek ötvenen. Százával kellene a Népszavát megrendelni, s négyen jelentkeztek. Igaz, hogy a vezér is beismerte, hogy a pápai demokraták gyenge lábon állanak s a Népszava kötelező járatásáról hallani sem akarnak, de azért még az öröm korai! Van még a pápai demokratáknak annnyi erejük, hogy ezreket és ezreket ronthatnak meg bűnös tudatlanságukkal s altathatnak el lelkileg megrögzött fanatizmusukkal. Azért kell manapság az igaz szociális gondolatok s eszmék apostolainak lenni minden értelmes s gondolkodó főnek, s kezet kell fogni a keresztény szociális irányzatnak tetté s boldogulássá való változtatásában. Szocialista. Természeti emlékeink védelme. Nagyon itt volt az ideje, hogy társadalmi és hatósági védelembe vegyük természeti emlékeinket. Kegyeletünk arra ösztönöz, hogy még élettelen tárgyakat is gondosan megőrizzünk, hogyne kellene hát természeti emlékeinket őriznünk, melyekhez nagy, emlékezetes történelmi emlékek kapcsolódnak? Nem mondanók-e barbárnak és gonosztevőnek azt az embert, aki dinamittal, (mert fejszével nem birna vele), — robbantaná szét Csák Máthé bajmóci hársfáját, melyet a Mátyusföld zsarnok ura 1301-ben ültetett, mely alatt a husszita eretnekek mondották Legeli emerteíb c iVAGO DEZSŐ Érmekkel kitüntetve: első pápai férfi-divatterme £/iÍPA, Fő-tér. 53. szám Nagymtuikásszabó segédek felvétetnek. K'ifoerí'st^lr'n sznbftstt férfiruhák, pepirnkák tíjo uradalmi erdés/tisztek, £<5 nek. postásoknak, vasutasuknak, erdőőröknek, úgyszintén minden egyunrafiát viselő -'-3 uik-'nek egyenruhák ••ií«.'lcguri«ía.bv.i».:i -ujrUK ui&a