Pápa és Vidéke, 4. évfolyam 1-52. sz. (1909)

1909-06-06 / 23. szám

6. oldal. Pápa és Vidéke 11. szám. el lázitó szónoklataikat, ahol Bocsky István, a kuruc felkelövezér fejedelmi sátora emelkedett, mikor párthíveivel ott országgyűlést tartott. Ez alatt a vén hárs alatt ütötték fel II. Rákóczi Ferenc fejedelmi sátorát, mikor hosszú harcok után megpihent. Hatszáz évet meghaladt már e sok vihart látott és most is gyönyörűen diszlő hársfa és bizonyára nem akadna ember, aki pusztulását megindulás nélkül hallaná. De ez csak egy természeti emlék. Buhócon van Mátyás király hársfája, melyet „az igazságos" maga ültetett. És a zbórói hársak? Rákóczi méla ábrándjainak, nagy hazafias terveinek e gyönyörű színhelye? Bartók Lajos lantjáról szól ez a költői tiráda: „Vegyülve itt fenyők gyász illatába A hársfa virágok lelke leng elő; E hársfához kötötte paripáját A fejedelem s táborozó bajnokai. Zászlóit e lombok közé plántálták S tépték virágát harcra szállva ki." A zborói hársfák maiglan is szépen díszlenek. Legenda beszéli, hogy valamikor régen egy erdei fatolvaj az egyik hársat kiakarta vágni. Az első fejszecsapásra vér serkedezett a sérülés helyén s riadtan szaladt el a tolvaj s a falu eszelős bolondja lett ettől a perctől kezdve. Valahányszor bajban van a nemzet, a néphit szerint Turul madár rá száll a zborói legnagyobb hársra s onnan vigyáz a magyar nemzetre. Vájjon a Turul madár ott ül-e most? Ugyancsak a néphit tartja, őrzi apáról fiúra, hogy Vaj ka község határában lévő somfákat Szent István király maga ültette. Nagy árnyas lombkoronákat ad az a szilfa, mely a tiszolc—murányi országút mellett, a Taracka patak közelében van. Kedves történét fűződik ehhez. Wesselényi itt látta meg a murányi vénuszt, Széchy Máriát. Kivételes helyzetben. A murányi vár hőslelkü asszonya fehér paripán jött ide a néphit szerint, hogy a Taraczka hüs vizében megfürödjék. Ezzel kezdődik a két ellenfél szerelmi regénye, melyet a népképzelet naiv, de egyúttal megindító dalokban őrzött meg. A cserhalmi tölgyek legendáját is tudjuk. A győző sereg tölgyleveléből, mely a kucsmáról esett le, nőtt kr a máig viruZó cserhalmi gyönyörű tölgyes. Királya az a hatalmas fa, mely Szent László harci sisakjáról hullott le. De mennyi olyan kedves emlékünk van

? melyek nagy költőinkre emlékeztetnek. Eperjesen van egy fa, amelybe Petőfi sajátkezüleg véste nevét. Kisfaludynak kegyeletesen őrzik Csobáncz várában ültetett diófáját melyről egyik szép regéje szól. A helikoni ünnepek alatt 1818-tól kezdve kedves és elmaradhatatlan szokás volt, hogy a résztvevők egy-egy fát ültettek. Kazinczy fája ma is szépen díszlik. Berzsenyi fáját külön mutogatja a kegyelet; Arany tölgyesei a Szent Margit" szigeten emlékeztetnek az „őszikékre", a költői alkonyat e mélabús dalaira. Ezrekre megy történelmi természeti emlékeink száma. Ha még oly gazdagok vagyunk is ezekben az emlékekben, de sajnos ezrével pusztultak el emlékeink. Nálnnk semilyen védelemben sem részesülnek a természeti emlékek. Egy-egy uj vasút, egy-egy ipartelep, egy-egy uj gazdasági invesztíció könyörtelenül irtja történeti és természeti emlékeinket, ezenfelül lassan, de biztosan pusztítja a gondozás hiánya miatt az idő. Ha olyan praktikus, lelkifelgerjedésekre józanságánál fogva, — képtelen nemzet, mint amilyen az amerikai Egyesült Államok polgársága —meg tudta törvényes intézkedésekkel óvni, védeni természeti emlékeit: mennyivel szükségesebb ez minálunk, ahol századokra visszanéző természeti emlékek gondozásáról, megvédéséről van szó, melyet az idő vasfoga úgyis pusztít. Darányié a gyöngéd gondolat, hogy ez meg is történjék. Ma szerkesztőségünkbe egy kedves könyvet kaptunk: Kaán Károly jelentését a természeti emlékek gondozásáról. A jelentést Darányi földmivelésügyi miniszter megbízásából tette és nagy szeretettel, valamint tárgyismerettel állapítja meg a természeti emlékek gondozásának szükségességét és módját. Mindenekelőtt szükség van történelmi és természeti emlékeink pontos összeírására és aztán azoknak a társadalom védő pajzsa alá való helyezésére. De még ez sem elég, hatósági gondozó kezekre is szükség van. Mindezt meggyőzően, melegen és szeretettel tárja elénkbe a szép jelentés, a melylyel megindul természeti és történelmi emlékeink fentartásának komoly és állandó munkája. Mert hogy a kérdés felszínre jutott, nincs kétségünk abban, hogy a nemzeti kegyelet nem fog megállani, hanem egyetemes érdeklődése és szeretete még a mai zavaros napokban is talál módot, hogy történelmi emlékeinket se ember, se idő ne pusztítsa. Emtékeztessenek azok századokon át a honfiúi kegyeletre és magyar voltunkra. \erner Lásztó. Tamasovits János f Ivup község derék, jellemes, ügybuzgó kántortanitója nincs többé. A halál hideg, fagyasztó lehellete elnémította azt az örökké vidám, beszédes ajakat, amely annyi hosszú éven át csepegtette a kicsikék szivébe az Isten és hazaszeretet magasztos eszméit. Egyike volt ő is ama rosszul jutalmazott és nem eléggé ismert munkásoknak, akik édes hazánk számára egy, a mainál jobb nemzedéket készítenek elő. Nevelő, tanitó volt, akinek élete, mindene megfért kis falujának határai között. Községének, tanítványainak szerető atyja volt, akik érezve szivében az irántuk lakozó nagy szeretetet: ragaszkodással és odaadó szeretettel s becsüléssel viszonozták azt. Nem hordozták az újságok nevedel, sem a cifra plakátok nem ütötték dobra működésedet, de annál jobban szivünkbe vésted azt nekünk, akik téged ismertünk. Csendesen munkálkodtál művészi pályádon, amelyért méltó jutalmat a föld soha, csak az Ég adhat. De te azért megtaláltad részben jutalmadat azoknál, akik annyi szeretettel vettek körül! Könny rezeg szememben, midőn tollam e sorokat szántja, mert én is a szerető jó barátot veszítettem benned. De mi az én veszteségem azokéhoz képest, akik benned a szerető édesapát, nagyapát és tanítójukat siratják. Öreg napjaid legédesebb szaka az volt, midőn gyermekeid és unokáid körülvettek kis otthonodban és láttad őket vidámnak, ha te örvendtél; szomorúnak, ha te bánkódtál. A kedves és mégis fájó visszaemlékezés lesz most már az ő vigasztalásuk. Neked pedig tegyék könnyűvé örök pihenésedet azok a szivből jött könnyek, amelyeket szerető tieid,jóbarátaid és tanítványaid hullattak sirod felett. Mennyei jutalmadat bizonyára megadta isteni Mestered, akinek munkáját hosszú éveken keresztül folytattad itt a földön, amikor a gyenge kis lelkeket Istennek tetsző módra formáltad. Jó harcot harcoltál. Legyen áldott emléked. Isten veled! Isten veled! A viszontlátásra! Ö. v. f. n. HÍREK. A Katholikus Kör folyó hó 13-án Füredi Kálmán teljes zenekara közreműködése mellett kerti helyiségében tekeversennyel és tánccal egybekötött nyári mulatságot rendez. A tekeverseny d. u. fél 3 órakor kezdődik. Dijak lesznek: I. dij 10 K, II. dij 5 K, III. dij 3 K. 3 dobás ára 20 fiillér. Este fél 9 órakor fényes kivilágítás mellett kezdetét veszi a tánc. Belépődíj személyenkint 1 korona. Adomány. Megyéspüspök urunk Ónagyméltósága a legutóbbi veszprémi nagy tüz szegényebbsorsu károsultjainak 200 koronát adományozott. Járási tisztiértekezlet és jegyzői gyűlés. Járási főszolgabiránk a járási tisztviselői karral s a jegyzőkkel f. hó 16-án d. e. 8 órakor a Hindler-féle vendéglő külön helyiségében tiszti értekezletet tart, amelyen a pénzügyigazgatóság és a kir. ügyészség kiküldötte is részt fog venni. Tiszti értekezlet után jegyzői gyűlés lesz. UITTMflNN IQNACZ QÖZTÉQLfl t

s tetőcserép QYflRfl Központi iroda: í Készit legjobb minőségű tetőcserepeket és különféle idomtéglát. Mintákat kiVánatra bárhoVá díjmentesen küld.