Pápa és Vidéke, 4. évfolyam 1-52. sz. (1909)
1909-06-06 / 23. szám
IV. évfolyam. 23. szám. Szépirodalmi, közg-azdaság-i és társadalmi hetilap. A pápai katholikus kör és a pápa-csóthi esperes-kerület tanítói körének hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egész évre 10, félévre 5, negyedévre 2"50 K Egyes szám ára 24 fillér. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. s Kiadótulajdonos:' A PÁPAI KATH. KÖR Felelős szerkesztő: ZSILAVY SÁNDOR. Szerkesztőség: Pápán, Anna-tér 1. házszám. A kiadóhivatal vezetője : SÜLE GÁBOR, Viasz-utca 15. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz HajnÓCZky Árpád és Vajdits Károly könyvkereskedése Alkoholizmus és iskola. A XX. század az átalakulás százada. Igazságoknak hitt eszmék eltűnnek a semmiségbe, uj eszmék töltik be a levegőt. Az emberi szellem csodálatra méltó tevékenységet fejt ki minden téren. Óriási a haladás, melyet napról-napra szemlélhetünk, ügy szellemi, mint anyagi téren sokkal többet produkál ma az emberiség. S mégis — ha alaposan szemügyre vesszük társadalmi életünket. azt tapasztaljuk, hogy az emberiség legnagyobb része elégedetlenkedik. Hogy miért van ez igy: arra nem nehéz megfelelni. Akik ismerik az emberi fejlődés történetét, tisztán látják, hogv a mai rohamos fejlődés és a társadalmi élet nyilvánulásai a legtöbb esetben nem rendelkeznek azzal a biztos és •rős alappal, melyre a jövő kulturáját és gazdasági berendezkedését nyugodtan fel lehetne épiteni. Ez a hiányzó alap: az erkölcsi alap. „Az emberiség egy nagy része az élet viharának könnyű játékszerévé lett, mióta a lélek tartalmát és értékét: a hitet, az erkölcsöt, a nemesebb és finomabb érzelmeket, a magasztos és finomabb ideálokat és a komoly kötelességeket, mint hitvány terhet lerázta magáról. Azóta a félrevezetett ember szabadabbnak érzi magát, mint a gyümölccsel terhelt fa a szélvihar után, pedig csak könnyebb és értéktelenebbé lett". (Wohlmuth E.) Virrad azonban egy uj kor hajnala. „Vágy feszíti a lelkeket nemes ideálok után, óriási munkát fejt ki az emberi szellem s merész igényeit a kérdések oldozgatásában a mérhetetlenbe fokozza. Munkát sürget mindenütt, a kultura minden ágában épugy, mint a szociális intézmények kiépítésében". (Prohászka 0.) E nemes vágyakozás a tisztultabb erkölcsi élet után eddig már sok oly kérdést hozott felszínre, melyek a társadalom erkölcsi és anyagi jólétével szoros összefüggésben állanak. Ezek között első helyen áll fontosság tekintetében az alkoholizmus kérdése. Az alkohol, vagy a szesz, a vegytani elemzés szerint oly mérgeshatásu anyag, mely cukortartalmú anyagok erjesztése által jön létre. Alkoholt tartalmaz tehát a bor, a sör, a pálinka és azon különféle italok is, melyek több procedúrán menvén át, hangzatosabb nevek alatt kerülnek fogyasztásra. Mivel az alkohol méreg, az emberi szervezetre károsan hat. Igy végeredményben majdnem egyre megy bármit igyék az ember, mindegyik szeszes ital árt, ha valaki sokat és rendszeresen fogyaszt belőle. Hatását tekintve, mégis valamennyi szeszes ital között, a legártalmasabb a pálinka. Mert mig ugyanis a borban, sörben más, tápláló anyagok is vannak: addig ezek a pálinkából hiányzanak. A pálinkában rendszerint olcsó szesz van, még pedig annyi, amennyit készitője abba beleönt. Innen magyarázható roppant kelendősége és egyúttal pusztító hatása is. Az oktatásra és nevelésre is nagy hatással és befolyással van az alkohol. Mert a szesz megbénítja a szellemi életet és mig egyrészt az átöröklés folytán befolyásolja az ember testi- és lelki milyenségét, addig másrészt meghiusítja a nevelés hatását is. Antropologusok bebizonyították, hogy az alkohol Káin. Irta: D. Luis Coloma. Spanyol eredetitől fordította: Jándi Bernardin. (Folytatas.) Joaquina nem nagyitott. Goya négy ecsetvonással megrajzolta volna ez emberről a falusi ripők typusát, a ki csak azért gyűlöli a magára öltött uri ruhát, mert irigyli, akárcsak a szamár a magára rántott oroszlán-bőrt; a fölfuvalkodott hatalmasság typusát, a ki, mint a sánta koldus, vakok kormányzója a földön; a világosság terjesztőjének typusát, a ki, mint a kátránygyujtót, kicsiben árulja világosságát és valamint amaz füstöl, feketít és nem világit: ugy ez a „szellemi gyújtó" is csak elhomályosítja a szegény népnek értelmét és lelkiismeretét, a mely vakon hallgatja négy garasért. Ez a közönséges és szellemtelen arc, ez a sandító szem, a mely mintha megakarná valósítani ezt a régi mondást: „nosce te ipsum", közbe-közbe eltűnt, tán hogy bent is Gllrtfi e r ' I " .. ru n — •— körültekintsen; ez a római tóga tisztességére számító bő és zsiros kabát, ez a zöld-pirosfehér szinü nyakkendő, mely a köztársaság, színeivel kérkedett, a remény zöldje ugyanis megfakult a csalódás folytán, a büszkeség biborpirja a bűnbánat folytán, az ártatlanság tisztaság fehér színe az ártatlanság bukása folytán; végre s mindenekelőtt az a rettenetes fütykös, melyre oly öntudatos arckifejezéssel támaszkodott, mint valamely békés polgár az ő egyéni jogaira: mindez kétségtelenül elárulta a szövetséges szónokot, a mint nem elősorolja, hanem összefoglalja argumentumait; az anyjától félő Roque cimboráját; azt a Mefisztopheleszt, a ki teletömte veszedelmes gondolatokkal s azt tanácsolta, hogy a haza nevében édesatyjától pénzt csaljon ki, a mely mint valami gyűjtőmedencébe — melybe van ugyan bejutás, de kijutás nincsen — ugy hullott az ő feneketlen zsebébe. Nem kell tehát csodálkozni, hogy Joaquina is oly arckifejezéssel szólalt meg, a mely nagyon hasonlított ahhoz, melyet szent Antal remete öltött az ördög láttára, midőn megkísértette a pusztában: — Miféle rossz szél hozza ide kegyelmedet ebben az éhségtől összezsugorodott nyakkendőben? — A haza java — válaszolt a szövetséges a szél hevességével. — Csakhogy itt nincs ám ő kegyelme; a mennyiben nekünk is csak annyit hagyott, hogy nem elég. — Senora! — kiáltott föl a szövetséges láthatóan meghökkenve; — elég a csipkedő tréfából s mondja meg, hova ment Roque, mert érte jövök. — Roque a faluba ment eladni a zöldséget és estig meg se jön — bizonyitgatá Joaquina, hazudva egp diplomata vakmerőségével. — Akkor megvárom, akár holnap reggelig. — Legalább üljön le. hogy el ne fáradjon — szólt Joaquina türelmetlenül állva föl;. A keresztény magyar családok lapja az ÉLET szépirodalmi kritikai hetilap. Szerkeszti: Andor József. Főmunkatársak: Prohászka Ottokár, Szemere György. O ow Előfizetési ára: Egész évre 20, fél évre 10, V* évre 5, egy hóra 2 korona. zzr Az ÉLET kiadóhivatala: Budapest, VIII. Szentkirályi-ntca 28/b. Ne legyen városunkban és vidékén egyetlen keresztény uri család sem, hova az ÉLET hétről-hétre be nem kopogtat. — Tessék mutatványszámot kérni. —
