Pápa és Vidéke, 4. évfolyam 1-52. sz. (1909)

1909-06-06 / 23. szám

IV. évfolyam. 23. szám. Szépirodalmi, közg-azdaság-i és társadalmi hetilap. A pápai katholikus kör és a pápa-csóthi esperes-kerület tanítói körének hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egész évre 10, félévre 5, negyedévre 2"50 K Egyes szám ára 24 fillér. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. s Kiadótulajdonos:' A PÁPAI KATH. KÖR Felelős szerkesztő: ZSILAVY SÁNDOR. Szerkesztőség: Pápán, Anna-tér 1. házszám. A kiadóhivatal vezetője : SÜLE GÁBOR, Viasz-utca 15. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz HajnÓCZky Árpád és Vajdits Károly könyvkereskedése Alkoholizmus és iskola. A XX. század az átalakulás százada. Igazságoknak hitt eszmék eltűnnek a semmi­ségbe, uj eszmék töltik be a levegőt. Az emberi szellem csodálatra méltó tevékenysé­get fejt ki minden téren. Óriási a haladás, melyet napról-napra szemlélhetünk, ügy szel­lemi, mint anyagi téren sokkal többet pro­dukál ma az emberiség. S mégis — ha ala­posan szemügyre vesszük társadalmi életün­ket. azt tapasztaljuk, hogy az emberiség leg­nagyobb része elégedetlenkedik. Hogy miért van ez igy: arra nem nehéz megfelelni. Akik ismerik az emberi fejlődés történetét, tisztán látják, hogv a mai rohamos fejlődés és a társadalmi élet nyilvánulásai a legtöbb esetben nem rendelkeznek azzal a biztos és •rős alappal, melyre a jövő kulturáját és gazdasági berendezkedését nyugodtan fel le­hetne épiteni. Ez a hiányzó alap: az erkölcsi alap. „Az emberiség egy nagy része az élet viha­rának könnyű játékszerévé lett, mióta a lélek tartalmát és értékét: a hitet, az erkölcsöt, a nemesebb és finomabb érzelmeket, a magasz­tos és finomabb ideálokat és a komoly köte­lességeket, mint hitvány terhet lerázta magá­ról. Azóta a félrevezetett ember szabadabb­nak érzi magát, mint a gyümölccsel terhelt fa a szélvihar után, pedig csak könnyebb és értéktelenebbé lett". (Wohlmuth E.) Virrad azonban egy uj kor hajnala. „Vágy feszíti a lelkeket nemes ideálok után, óriási munkát fejt ki az emberi szellem s merész igényeit a kérdések oldozgatásában a mérhetetlenbe fokozza. Munkát sürget mindenütt, a kultura minden ágában épugy, mint a szociális intéz­mények kiépítésében". (Prohászka 0.) E nemes vágyakozás a tisztultabb erkölcsi élet után eddig már sok oly kérdést hozott felszínre, melyek a társadalom erkölcsi és anyagi jólétével szoros összefüggésben ál­lanak. Ezek között első helyen áll fontosság tekintetében az alkoholizmus kérdése. Az al­kohol, vagy a szesz, a vegytani elemzés sze­rint oly mérgeshatásu anyag, mely cukortar­talmú anyagok erjesztése által jön létre. Alkoholt tartalmaz tehát a bor, a sör, a pá­linka és azon különféle italok is, melyek több procedúrán menvén át, hangzatosabb nevek alatt kerülnek fogyasztásra. Mivel az alkohol méreg, az emberi szervezetre károsan hat. Igy végeredményben majdnem egyre megy bármit igyék az ember, mindegyik szeszes ital árt, ha valaki sokat és rendszeresen fogyaszt belőle. Hatását tekintve, mégis vala­mennyi szeszes ital között, a legártalmasabb a pálinka. Mert mig ugyanis a borban, sör­ben más, tápláló anyagok is vannak: addig ezek a pálinkából hiányzanak. A pálinkában rendszerint olcsó szesz van, még pedig annyi, amennyit készitője abba beleönt. Innen magya­rázható roppant kelendősége és egyúttal pusz­tító hatása is. Az oktatásra és nevelésre is nagy hatás­sal és befolyással van az alkohol. Mert a szesz megbénítja a szellemi életet és mig egyrészt az átöröklés folytán befolyásolja az ember testi- és lelki milyenségét, addig más­részt meghiusítja a nevelés hatását is. Antro­pologusok bebizonyították, hogy az alkohol Káin. Irta: D. Luis Coloma. Spanyol eredetitől fordította: Jándi Bernardin. (Folytatas.) Joaquina nem nagyitott. Goya négy ecsetvonással megrajzolta volna ez emberről a falusi ripők typusát, a ki csak azért gyű­löli a magára öltött uri ruhát, mert irigyli, akárcsak a szamár a magára rántott orosz­lán-bőrt; a fölfuvalkodott hatalmasság typu­sát, a ki, mint a sánta koldus, vakok kor­mányzója a földön; a világosság terjesztőjé­nek typusát, a ki, mint a kátránygyujtót, ki­csiben árulja világosságát és valamint amaz füstöl, feketít és nem világit: ugy ez a „szel­lemi gyújtó" is csak elhomályosítja a sze­gény népnek értelmét és lelkiismeretét, a mely vakon hallgatja négy garasért. Ez a közönséges és szellemtelen arc, ez a sandító szem, a mely mintha megakarná valósítani ezt a régi mondást: „nosce te ip­sum", közbe-közbe eltűnt, tán hogy bent is Gllrtfi e r ' I " .. ru n — •— körültekintsen; ez a római tóga tisztességére számító bő és zsiros kabát, ez a zöld-piros­fehér szinü nyakkendő, mely a köztársaság, színeivel kérkedett, a remény zöldje ugyanis megfakult a csalódás folytán, a büszkeség biborpirja a bűnbánat folytán, az ártatlanság tisztaság fehér színe az ártatlanság bukása folytán; végre s mindenekelőtt az a rettene­tes fütykös, melyre oly öntudatos arckifeje­zéssel támaszkodott, mint valamely békés polgár az ő egyéni jogaira: mindez kétség­telenül elárulta a szövetséges szónokot, a mint nem elősorolja, hanem összefoglalja argumentumait; az anyjától félő Roque cim­boráját; azt a Mefisztopheleszt, a ki tele­tömte veszedelmes gondolatokkal s azt taná­csolta, hogy a haza nevében édesatyjától pénzt csaljon ki, a mely mint valami gyűjtő­medencébe — melybe van ugyan bejutás, de kijutás nincsen — ugy hullott az ő feneket­len zsebébe. Nem kell tehát csodálkozni, hogy Joaquina is oly arckifejezéssel szólalt meg, a mely nagyon hasonlított ahhoz, melyet szent Antal remete öltött az ördög láttára, midőn megkísértette a pusztában: — Miféle rossz szél hozza ide kegyel­medet ebben az éhségtől összezsugorodott nyakkendőben? — A haza java — válaszolt a szövet­séges a szél hevességével. — Csakhogy itt nincs ám ő kegyelme; a mennyiben nekünk is csak annyit hagyott, hogy nem elég. — Senora! — kiáltott föl a szövetsé­ges láthatóan meghökkenve; — elég a csip­kedő tréfából s mondja meg, hova ment Roque, mert érte jövök. — Roque a faluba ment eladni a zöld­séget és estig meg se jön — bizonyitgatá Joaquina, hazudva egp diplomata vakmerő­ségével. — Akkor megvárom, akár holnap reg­gelig. — Legalább üljön le. hogy el ne fárad­jon — szólt Joaquina türelmetlenül állva föl;. A keresztény magyar családok lapja az ÉLET szépirodalmi kritikai hetilap. Szerkeszti: Andor József. Főmunkatársak: Prohászka Ottokár, Szemere György. O ow Előfizetési ára: Egész évre 20, fél évre 10, V* évre 5, egy hóra 2 korona. zzr Az ÉLET kiadóhivatala: Budapest, VIII. Szentkirályi-ntca 28/b. Ne legyen városunkban és vidékén egyetlen keresztény uri család sem, hova az ÉLET hétről-hétre be nem kopogtat. — Tessék mutatványszámot kérni. —

Next

/
Thumbnails
Contents