Pápa és Vidéke, 4. évfolyam 1-52. sz. (1909)

1909-01-17 / 3. szám

2. oldal. Pápa és Vidéke 1. szám. őszinte és meleg óhajnak adok kifejezést, hogy a Katholikus Népszövetség — egyik ellenségük aggodalmas szavaival élve : a maga nagy szervezetéve! hatalmas tényezővé váljék e hazában; és egyházi szervezetünk mellett ujabb erős kötelékkel fűzze össze ezen országnak katholikusaii, az igazi hazafiság zászlója alatt induló, legyőzhetetlen hadsereggé. Lelkes éljenzés és tapssal fogadta a a hallgatóság az egyházfő szép beszédet. Zajos éljenzés közt emelkedett ezután szólásra Haller István. Alig néhány hét előtt — úgymond — gyásza volt a magyar kulturának. a sajtónak a kormánynak. Meghalt egy ember, akinek halálát nagy veszteségnek irták a lapok a hazára es a humanizmusra. Ő kereste mindezeket a tulajdonokat a meghalt életében és nem akadt azok közül egynek sem a nyomára. Nem volt más az illető, mint a szabadkőmivesek páholyának nagymestere. És halála mégis gyászba boritotta az akadémiát, a sajtót, a kormányt, a humanizmust. íme, az idők szomorú változása! Meggyászolják azt, aki egész életében a haza és egyház elleni küzdők táborát ékesítette. Ezeknek siet segítségére a j kormány is. Minden eszme, mely ellenünk száll sikra többséget akar magának teremteni, hogy elveit minél szélesebb körben terjeszthesse. A mi igazaink le vannak láncolva, tehetetlenek s igy ezek az ellenséges áramlatok kényükkedvük szerint csíphetnek el egyet-egyet. A kath. népszövetség lesz az a burok, az a páncél, amely körülveszi igazainkat és nem engedi oda avatatlan kezek prédájává. Szervezetté kell nekünk is tömörülnünk, mert szervezett hatalommal állunk szemben. Nekünk vannak igazaink, amelyeket még tudunk védeni. Van modern gondolkodásunk. Van népünk, amely nem zárkózik el a nemesebb, a tisztább és igazabb eszméktől, csak fel kell világositanunk. Forr ellenünk a mélyben az ármány. Tömörülésünk, szervezkedésünk hatalma már is félelemmel tölti el az ellenünk aknamunkát végző szabadkőműveseket is, akik még rövid idővel ezelőtt is azt hirdették, hogy az Istent letaszították trónusáról. Az ég már nem az övé, de a föld sem lesz, ha a választói jog meg lesz. Népünk érzi a szervezettség szükségét. Hisz rövid egy év alatt hatalmasabb szervezetté letiünk, mint a szociáldemokraták, akik 37 év óta szervezkednek. A mi munkánk annál könnyebben megy

; mert a szervezésben az »Adsza-nesze!» elvét követjük, ami a mai anyagias világban nem kicsinylendő. Ezután áttér a népszövetség szorosabb ismertetésére. A kath. népszövetség •—• úgymond nem politikai szervezet, hanem társadalmi, kulturális és szociális feladatokat teijesit. A kulturális célt szolgálják azok az ismeretterjesztő füzetek, amelyeket havonként ingyenesen bocsájt ki tagjai számára, a nyári Lét hónap kivételével. Oktatást adnak e kis füzetkék jogainkról és kötelességeinkről. Szóval tanítja, oktatja a tagjait, mert bizony sajnálattal bár, de ki kell mondania, hogy mi még nem tanultunk annyit, mint ellenségeink. De ha semmi mást nem adnánk is népünknek, mint a tiszta, igaz tudást, amellyel elzárjuk szivét megrontóinak | szavai elől, már ezért is érdemes és kötelességünk volna a kath. népszövetség felkarolása és terjesztése. Szociális feladatot is teljesít a katholikus népszövetség. A szocializmus köpenye alá nagyon sok téves eszmét rejtettek. Sokan, a kik szocializmusról beszélnek, nincsenek tisztában annak igazi, valódi fogalmával, mert igaz ugyan, hogy nem igen sok a szociális igazság, amelyet némelyek is gondolnak, de igazi, megdönthetetlen szociális igazságok csak azok lehetnek, amelyeket keresztény eszmék hátj nak át. (Viharos helyeslés.) I Molnár János prelátus azon üvöltő farkasokhoz hasonlította az egyház ellenségeit melyek az utszéleken megtámadják az egyedül haladó vándorokat. A szervezettség védhet meg csak ilyen támadások ellen. Egy hi res liberális vezérférfiu mondotta, ha a katholikusoknak 1894-ben meg lett volna már a a Népszövetségük, akkor még ma sem volna meg a polgári házasságról szóló törvény. A magyar klérus nem nézheti tovább a plébánia ablakából a világ folyását. A társadalmi és küzéíeti élet küllőibe nekünk is bele kell nvulnunk. Ki kell lépnünk bátran a porondra, mert csak igy lehet az egyházat megvédeni, amint azt Franciaország példája is mutatja. Elmondotta a német katholiiuisok közéleti s egész téli mulatságokat rendeztek ott. Antwerpennél január 28-án megállt a jég, 30-án gyalog jártak át. sátrakat emeltek, sőt egy tehéncsordát is áthajtottak rajta. A jég háta nyüzsgött a kíváncsi sétálóktól, korcsolyázóktól s 31-én a bognárok nagy hordót építettek rajta s még a dongák hajlisására szolgáló tüzet is ott rakták meg. A Zuider tavon is csak 1740-ben és 1763-ban láttak annyi jeget, hogy Overyssel és Frisa közt megnyílt a közlekedés s itt-ott szánok jártak. Piacra vitt tojások megrepedtek s viasszá fagytak a hidegtől. Jól öltözött egyéneknek kezük, álluk, orruk, lábuk^lefagyott. Harlingeaben január 27-én két egyén teljes ájulásba esett a hidegtől s csak nehezen tért magához. Hollandban egy korcsolyázónak keze-lába lefagyott s kevésbé mult, hogy bele nem halt, mert betérve egy fogadóba, ott majdnem elaludt s kezét hideg viz helyett langyosba merítette. Németországban, Landauban hat katona fagyott meg. Lippében és Magyarországon is sokan fagytak meg útközben. Montmorencyben a fagy behatolt e pincékbe és csonttá keményítette az ott levő gyümölcsöket és más élelmiszereket. Ugyanezt tapasztalták Triesztben. Hollandban a pincékben fölhalmozott borok fagytak meg. Amsterdamban egy borkereskedő cég összes palackokba húzott borai befagytak a pincében. Mi több, ugyanott egy kórsó seltzi viz is befagyott, dugója kilódult s a korsó nyakából kitódult viz egy ujjnyi hengoralaku jégcsappá fagyott a korsó szájánál. A vadak éhségtől és hidegtől halálra gyötörve hulltak rakásra. Fák hasadtak meg nagy recsegéssel. Majdnem hihetetlen, de egykorúak tudósítanak, hogy a tűzhöz tett viznek az az oldala, mely a tűztől távolabb állott, megfagyott. Maga a szesz és pálinka is jégburkott öltött a levegőn. Swinden tanár gondosan egybeállította az Európa különböző helyein észlelt liőmérséket. Ezek szerint Helmstadtban a legnagyobb hideg január 27-én volt, (1U8 Fahrenheit = 195 Reamur) Württembergben febr 1-én. (13.2 Fahr.=20T R.) Lipcsében jan 28-án 17-5 Fahr. = 22 R., Drezdában jan. 20-án 24V* Fahr.=25 R., Chemnitzben ugyanenap 26'5 Reamur volt. Tegyük hozzá, hogy Párizsban jan. 11, 12, 13-án a hó 5 hüvelyk magas volt, de másutt a 14 hüvelyket is elérte. A jég 15 hüvelyk vastag volt a Rajnán, 17 és fél hüvelyk vastag Leuwardemben, de sehol sem érte el az 1740-iki nagy tél magasságát, amikor Hollandban a Mouse folyón 39 hüvelyk vastag jégréteget is találtak. Különösen a halak szenvedtek sokat a hidegtől. Tömegesen találtak döglött halat a tengerparton Franciaországban, Olaszországban, Velencében. A flandriai parton, Nieuport közelében számos olyan madarat láttak, amilyenek csak az éjszaki sarkon, Spitzbergánál fordulnak olő. Havreba is igen sok idegen madár érkezett éhségtől, fáradságtól kimerülve, ngy, hogy kézzel lehetett fogni. Láttak vérebet leesni, röpülése közben. Az 1776-iki tél korántsem volt oly hosszú, mint az 1740-ki, de sokkal szigorúbb. Különös, hogy a velencei lagúnák, melyek 1740-ben dacára a hideg intenzivebb erejének, szabadon maradtak, 1776-ban annyira befagytak, hogy a szárazfölddel való közlekedés csak ugy volt lehetséges, hogy a jeget megtörték. Ez történt 1709-ben is. E két éven kivül még nevezetes hidegekről emlékszenek a feljegyzések az 1731, 1749, 1758 és 1767 évekből, tehát — különösen — kilenc évről kilenc évre. Akik a természet rejtélyes játékai iránt érdeklődnek, a nagy telek e periodikus viszszatérésének törvényét az idei és az 1879.-Í zordon tél által is igazolva láthatják. w * i _ ff LageliamerteTft e

V ^.Gt O D £2 2j S C) femekfcdtkittatetvol első pápai férfi-divatterme ÁPA, Fő-tér. 53. «ián _ Nagymunkás szabó segédek felvétetnek. Ki fogást ahw szabást» férfiruhák, papiruhák uradalmi erdésztisztek, nek, postásoknak, vasutasoknak, erdőőröknek, úgyszintén minden egyenruhát viselő testületnek egyenruhák legelegánsabban mérték utá n