Pápa és Vidéke, 4. évfolyam 1-52. sz. (1909)

1909-01-17 / 3. szám

1. szám. Pápa és Vidéke 3. oldal. sikereinek a titkát és ennek konzekvenciájaképen azt ajánlotta, hogy a helyiigazgató nehéz és fontos szerepét mindenütt maga a ' pap vállalja el. Szavait többször szakította meg a zajos tetszésnyilvánítás. Dr. Ernszt Sándor azt mondotta, hogy a püspök Ő excellenciájának égisze alatt csak fényes diadalt remélt. Nem szabad azonban túlságosan optimistáknak lenni. A sajtó azúr a világon és ennek a sajtónak 80—90%-a Magyarországon ellenségeink kezében van. Ez a keresztényellenes sajtó agyonignorál, terrorizál mindent, vagy a szintelenséget szimulalja, ugy, amint az érdekei azt parancsolják. A politikusok fogadták különösen babonás ellenszenvei közéletünk nagy harcosát a Népszövetséget. az első év a toborzás munkája volt. Most jön a feladatok nehezebb része. A jövő évben legalább kétszázezer tagra van szükség, ez a minimum. Hogy ezt a feltétlenül szükséges eredményt minél jobban biztosítsuk, kéri a jelenlévőket, hogy a veszprémi egyházmegye agitációs vasárnapját január 31-re tűzzék ki s hogy ezen a napon az egyházmegye minded katholikus községében tartsanak gyűlést. Báró Hornig Károly pártoló felszólalása után az értekezlet ezt egyhangúlag el is határozta. Zboray Miklós képviselő, a Népszövetség alelnöke konstatálta, hogy a papság már is tul van terhelve sok tekintetben. A népszövetségi eszme azonban oly fontos, hogy azt semmi másért nem szabad háttérbe szorítani. Kettős a célunk: művelni és védeni akarjuk a népet, a keresztény kulturát, meg akarjuk tartani az országot kereszténynek. Felhozta a Barkóczy, Koczurek, Görcsöni és Zsilinszky eseteket. Bőven foglalkozott a »Ne temere« elleni jelszóval megindult kulturharc eshetőségeivel. Egy ilyen koncentrált támadást nem védhet ki sem a gyenge nép, sem a romlott intelligencia, csak a korszerű alapon, demokratikusan organizált katholikus néptömeg ereje. Lelkes felhivást intéz az egész magyar papsághoz, a veszprémi egyházmegyére nézve garancia, hogy a mai napon báró Hornig Károly püspök nevét is felírhattuk zászlónkra. A nagyhatású szónoklat után újból szót emelt az elnöklő püspök és köszönetét és háláját tolmácsolta az ugy alakilag, mint tartalmilag kitűnő beszédekért. Ismételten felkérte papjait, hogy lépjenek be a táborba és dolgozzanak fáradhatatlanul. Minden pap csak hivatását teljesiti. mikor a Népszö vetség élére áll. Nemcsak mint az Egyház szolgái, hanem mint a haza polgárai is teljesítsük e tekintetben kötelességünket. A papságnak nem szabad se jobbra, se balra tekinteni. Akar szidnak, • akár nem, egyforma buzgósággal kell őrt álLáni igazaink és;jogaink védelmében. Ami a szidást illeti, azt ellenségeink talán máris oly mértékben gyakorolják, a melyet fokozni nem lehet. Kéri. hogy a papság ne csak kezdje el a munkát,. hanem maradjon állhatatos a küzdelemben. Ha az élet súlya alatt meggörnyedt öregek talán már nem is tehetnek annyit, mint amennyit kellene, álljon melléjük a fiatal papság, amely ugyanarra esküdött fel, mint az öregek. A papi sziv, a papi meggyőződés és a hazafias érzés által irányítva buzgólkodjanak a Népszövetség szellemében, mert az Istent és a hazát szolgálni mindig kell. (Lelkes éljenzés.) Kéri, elvárja, követeli, hogy az egyházmegye minden papja megtegye a kötelességét a Népszövetség irányában is! A papság a főpásztori szózat által szinte megihletve megfogadta, hogy teljes erejéből dolgozik a püspök intenciója szerint a Népszövetségben. Molnár János prelátus köszönte meg ezután az elnöklő püspöknek a nemes szózatát. fáradhatatlan buzgóságát és kérte a püspököt, hogy főpásztori áldását adja a jelenlevő papságra. Ennek megtörténte után a gyűlés a leglelkesekb hangulatban ért véget Gyűlés után a megyéspüspök ur fényes díszebédet adott a vidékről megjelentek tiszteletére. Zboray Miklós dr. orszgy. képviselő gyönyörű beszéddel éltette a püspököt, ki válaszában ismételten is kijelentette, hogy nemcsak elvárja, hanem meg ' is követeli minden papjától, hogy megtegye kötelességét. Az egyházmegyei papság nevében Rőthy Mihály városlődi esp.-pleb. mondott felköszöntőt a püspökre. A pápai kath. Népszövetséget Kauzli Gyula káplán, a »Pápa és Vidékét« Zsilavv Sándor felelős szerkesztő képviselte. ségeket kötelezi az apaállatok beszerzésére, j Ez pedig jelentékenyen több pénzt emésztene j föl 500 koronánál. Hivatkoznak arra, hogy a [ város éveken keresztül 22,000 koronát adott és ad ipari és kereskedelmi célokra. A földmivesek eddig csak Ígéreteket kaptak. Már pedig az Ígéretből nem lehet megélni. Szépen föl kell váltani apró-pénzre. A kérvényt az összes alsó- és felsővárosi közlegelő-birtolrosok aláirták s egy küldöttség ma d. e. adja át a polgármesternek. Mi, akik kezdettől fogva a legmelegebb szeretettel karoltuk fel a nemzetfenntartó földmives-osztály erdekeit, most is elsők akarunk lenni azok között, akik érdekükben szót emelnek. Kérelmük jogos és igazságos s amellett annyira szerény, hogy a város nem utasíthatja el. Ha van pénze a városnak ipari és kereskedelmi célokra (nagyon jól teszi, hogy támogatja őket), még pedig évenkint 12,000 korona, legyen évi 500 koronája derék kisgazdáink számára is. Ügyüket a legmele-' gebben ajánljuk az illetékes kürök figyelmébe. Az ajkai köszénbánya katasztrófája. ! A pápai kisgazdák mozgalma. | Városi szubvenciót kérnek! ! — Küldöttség a polgármester előtt. — A hét folyamán jelentős mozgalom inJ dult meg a pápai kisgazdák között. Az egyre í jobban növekvő drágaság s az idei takarj mányhiány igen érzékenyen sújtja városunkI nak ezt a színmagyar, derék osztályát. Foj lyamodványt szerkesztettek, melyben arra i kérik a városi képviselőtestületet, hogy az : apaállatok fenntartásához évi segély cimen a ' tőlük megválasztott mezőtúroknak utalványozzon ki ötszáz koronát. A megokolásban hivatkoznak a mai nehéz megélhetési viszonyokra, melyek löhetetlenné teszik, hogy a közös-legelő birtokosok a törvénynek megfelelő apaállatokat beszerezhessék és megfelelő módon takarmányozhassák. Mert még a legmagasabb fedezési dij mellett sem folyik be az eltartásukra szükséges összeg, nem is számítva, hogy ezek az állatok ma sokkal többe kerülnek, mint azelőtt. Hivatkoznak a törvényre, mely a közi — 240 munkás az égő tárnában. — Még alig multak el a délolaszországi Istenitélet szomorú napjai. Még ott van a szivekben a szerencsétlenek iránti fájdalmas részvét, már is egy ujabb, bennünket közelebbről érdeklő veszedelem hirét kapjuk, amely borzalmasságával megdöbbenti az embert és részvét könnyeket csM szemébe a szerencsétlenek sorsa iránt, akik csütörtökön reggel, mikor leszálltak a bánya belsejébe, még nem gondolták, hogy sírjukba ereszkednek alá. A bányában rekedt munkások hozzátartozóinak szivettépő jajveszékelése, görcsös fuldoklása, a mentésre érkezettek lázas futkozása és kiabálása szomorú képpel tárul elénk. A szerencsétlenség. Csütörtökön reggel körül 240 — 250 munkás ereszkedett le a bánya belsejébe és mivel a légcsatorna a sok esőzés következtében átnedvesedett, fűtéssel akarták kiszárítani. Ekkor történt a katasztrófa. Reggel 8 óra tájban egy hatalmas robbanás rázkódtatta meg a levegőt, mely elzárta az összes be- és kijáratokat. A robbanás következtében beállott tűz rohamosan terjedt befelé a ! 7 Km, hosszú bányába. A bennrekedt szerencsétlen munkások fejvesztetten, óriási erőfeszítéssel siettek a kijáratokhoz, de azok közül egyet sem tudtak megközelíteni, mert a robbanás következtében beállott földomlás elzárt minUgeHsmerttbb cég! CSOMASZ DENES L»9l«tá»yo»»bb árat

t g 3aa33E3EH3 V v U in H W i- fc^fc-l^fc-W Elvállal minden „ szakmáh* c i p é s z-ü zlete Üzlethelyiség: Deák Ferenc-n. 3 PÁPA. Elvállal minden e szakmába S

vágó uri-, női- és gyermekcipőket, pontos kiszolgálás , Q mellett. — Javításokat öt [ Lakás: Hunyadi János-n. 25. g? perc alatt eszközöl. - Látfqr hatatlan foltot készít bar——" mikor.