Pápa és Vidéke, 4. évfolyam 1-52. sz. (1909)

1909-01-10 / 2. szám

1. szám. Pápa és Vidéke 3. oldal. munkaképességét bármely okból előreláthatólag mindenkorra oly mértékben elveszti, hogy a fogyatkozás következtében felényit sem képes évenként megkeresni, mint amennyi egy helybeli (nő, férfi) gazdasági munkás vagy cseléd évi átlagos keresménye, élete fogytáig, illetőleg keresetképességének netáni visszanyeréséig, havi 10 korona segélyt (nyugdijat) kap; ha pedig a keretetképtelenség 10 éven belül állana be s a tag a tagsági dijakat nem akarja addig fizetni, amig a segélyre való joga megnyílnék: a pénztár a befizetett tagsági dijakat, az előzőleg netalán kifizetett segélyösszegek betudásával, a tagnak kamat nélkül visszafizeti. 2. Ha meghal a tag és halálát nem baleset okozta, akkor családjá" nak, ha legalább 5 évig volt tag, 200 korona, ha legalább 16 évig volt tag, 250 korona, ha legalább 15 évig volt tag, 270 korona segélyt, vagy ha családja-nem maradt, temetésére 100 korona segélyt ad a pénztár. Ha pedig a tag halála a belépéstől számítva öt éven belül következnék be: a pénztár a befizetett tagsági dijakat az előzően netalán kifizetett segélyösszegnek betudásával a hátramaradt családnak kamat nélkül visszafizeti. 3. Ha előbb még segélyt nem kapott, 65 éves korában a tag 100 koronát kap, azonban ha 65 éves korán tul munkaképtelenné válik, a havi tiz korona segélyt is megkapja, illetőleg ha baleset éri, a baleseti segélyeket s ha meghal, családja a halál esetére szóló segélyt is megkapja. 4. A pénztár központi igazgatósága különös méltánylást érdemlő esetekben háromszáz koronáig terjpdhető rendkívüli segélyt ad. 5. Ha a tagot baleset éri: ingyen gyógykezelik, ha a baleset miatt egy hétnél tovább munkaképtelen, mindaddig, mig, munkaképessége helyre nem áll, 60 napon belül naponként 1 korona. 60 napon tul pedig mindaddig, mig munkaképessége helyre nem áll, tehát esetleg életfogytáig, havonkint 10 korona segélyt kap; ha a baleset következtében meghal, hátramaradt családjának egyszersmindenkorra 400 korona segélyt vagy ha családja nem maradt, temetésére 100 K segélyt ad a pénztár. Ezeket a törvény biztosítja mindenki- j nek, aki hetenként 20efillért akar a nyűg- | dijra megtakarítani. Lehet azonban a pénztárban 100 korona havi nyugdijat is biztosítani. Aki be akar lépni a segélypénztárba, annak a községházához (vagy ahol már a pénztárnak helyi bizottsága van, annak az intézőjéhez) kell elmenni. A községházán azután beiratkozhatik. Különben a budapesti igazgatóság Alkotmány-u. 10. van és ha bárki levelezőlapon hozzá fordul, annak ingyen megküldik a pénztárt ismertető füzetet. Tiltakozás az adóreform ellen. — Az Omke gyűlése. — A kormánytól beterjesztett adóreformjavaslatokat a minap tárgyalta le a képviselőház pénzügyi bizottsága. Kiután az adójavaslatok átdolgozott alakjukban sem felelnek meg a kereskedők és az iparosok és általában a városi polgárság érdekeinek, országszerte mozgalom indult meg az adóreform ellen. A pápai kereskedők is az elmúlt vasárnap igen népes gyűlést tartottak a városháza tanácstermében, hogy kifejezésre juttassák az adóreformmal szemben való elégedetlenségüket. A gyűlést az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület pápai fiókja hivta egybe s azon nemcsak a sok pápai kereskedő jelent meg, hanem többen jelen voltak a város intelligenciájából is ugy, hogy a tanácstermen kivül az abba nyiló polgármesteri terem is színültig megtelt az érdeklődő közönséggel. Az elnöki asztalnál Krausz József N. kereskedelmi tanácsos, az Omke pápai fiókjának elnöke, dr. Balkányi Kálmán központi titkár, Hanauer Zoltán és Kohut József alelnökök és Fehér Dezső dr. a pápai fiók titkára foglaltak helyet. Krausz József N. elnök 3 óra után néhány perccel megnyitott a gyűlést, üdvözölve a megjelenteket. Előadta, hogy a pénzügyminiszter adójavaslatai az ország minden részénen nagy feltűnést és kinos aggodalmakat keltenek. Ezért kiván foglalkozni azzal az Omke pápai fiókja is. Tájékoztatni kívánja a kereskedőket és az iparosokat arról a helyzetről, amely rájuk az uj adótörvények folytán vár. Ez okból megkeresték az Omke központját, hogy küldjön le szakelőadót, aki az adójavaslatokat ismertesse. Az Omke központja dr. Balkányi Kálmán titkárt küldte le, akit a fiók nevében üdvözöl és felkér, hogy előadását tartsa meg. lélegzettel és félénken, aggódva nézett körül az udvaron. Gáth fölfogta a pillantás jelentőségét. — Talán tanuktól tart? Menjünk fel a kastélyba. — Nem, nem! — riadt fel a lány. — Elmondom itt, de . . . Ekkor ismét elakadt a hangja és kérőleg nézett Gathra. Gáth zavarban volt. Lassú, bizonytalan hangon mondta: — Ugy érzem, valamit kérni akar. ígérem, ha csak módomban lesz, teljesítem. — óh, igen, igen, — kapott mohó örömmel az utóbbi kijelentésen a lány — én csakugyan kérni akarok. Amit kérni fogok, az az majd különösnek tetszik ön előtt. ígérje meg, hogy nem fog kutatni kérésem okai iránt. — ígérem. — Köszönöm. Most pedig hallgassa meg kérésemet. Ma, még ebben az órában küldje el szolgálatából az apámat. Azonnal! Heves, görcsös zokogásban fúltak utolsó szavai. Gáth meglepődve nézett rá. Mindent várt, csak ecre a különös eshetőségre nem számitotu Szinte önkénytelenül felelte: — Ez lehetetlen . . . Nem értem.a dolgot . . . Ezt nem tehetem . . . A lány kétségbeesetten vetette rá tekintetét: — Tegye meg, tegye meg ! . . . — De ilyet? Igazán különös . . . mormolta Gáth zavartan. — Soha, soha! A lány még egy utolsó, kétségbeesett j erőfeszítést tett. I — Nem teszi meg? — Nem! Nem tehetem. — Nincs okom rá! — De van! — csattant fel ekkor elszántan, szinte ridegen a lány hangja. — Hogyan? Nem értem. — Hallgasson ide! Az előbb azt kivántam, hogy ne kérdezősködjék különös kérdésem okai iránt. Most magam állok elő velük. Hát értse meg. Az apám tönkre akarja tenni önt. Még egy félév s önnek nem lesz egy talpalattnyi földje sem nagy birtokából. Hiszen háromnegyed része már ugy sem az öné. Ezt ön is tudja. Elvitte a szárazság, a rossz vetőmag, a zsigárdi örmény, akinek lábon kellett eladni a termést, sőt egy-két hold is utána úszott, csakhogy ön hamar kapjon pénzt pesti mulatozásaira. Igen ez? Hát látja, egy félév van kiszabva még önnek s azontúl ez a föld nem az öné, hanem a zsigárdi örményé és az én . . . apámé ! Érti ? Ónt tönkre akarják tenni és tönkre is fogják tenni. Miért? Nem tudom. De titkos szerződés van, hogy azután megfelezik egymás közt a birtokot. Ma hallgattam ki őket. Hát értsen belőle és mentse meg magát. Kergesse el az atyámat . . . Mint egy szárnyalőtt galamb, ugy vergődött az utolsó szavaknál a lány. Gáth csak értelmetlenül, bambán bámult rá. Nem értette egészen a dolgot, de egyszerre csak, mintha világosság gyúlt volna fel a fejében. Egyszeribe tisztán látta a komplotot, amit ellene szőtt két pénzéhes ember. Egy kissé megborzadt tőlük, a lelkük csúnyaságától és a rettentő végtől, amelyet az ő számára terveztek. Vad harag fogta el. De ekkor tekintete a szepegő, vergődő, halovány lányra esett. Valami meleg, nagy gondolat fogta el, valami lázba ejtő, gyors és diadalmas elhatározás és fölgyúlt tekinlettel mondta: — No várj csak Liponovszky János! Mégis csak én főzlek fe téged. Nálam marad a vagyon és én rabolom el a te kincsedet!. .. Ezzel megfogta a leány Kezét és szerelmes gyöngédséggel mondta neki: — Gyerünk az apjához, megkérem tőle a lánya kezét . . , Az ördögtől az angyalt. UfleHxn.rt.bb cég! Q SOMASZ DENES t.fll.tfa.y.««bb irab

l g OHanaEHEHa ^ ' W uumn üt fcjfc-llfc-w M FJvállal minden r, szakmába c ipés z-ü

ziele Üzlethelyiség: Deák Ferenc-u. 3 PÁPA. Lakás: Hunyadi János-n. 25. a a a a Elvállal minden t> szakmába vágó uri-, női- és gyermekcipőket, pontos kiszolgálás mellett. — Javításokat öt perc alatt eszközöl. — Láthatatlan foltot készit bármikor.