Pápa és Vidéke, 4. évfolyam 1-52. sz. (1909)

1909-01-10 / 2. szám

2. oldal. Pápa és Vidéke 1. szám. Ezután dr. Balkányi Kálmán titkár háromnegyedórás beszédben ismerteti az adójavaslatokat. Azzal kezdi, hogy szokatlan időben gyűltek össze most a kereskedők. Január első hete máskor arra való, hogy a kereskedők nyugodtan és békésen otthon állapítsák meg a lefolyt üzleti évük mérlegét. Azonban rendkívüli időket élünk, amikor a kereskedőkre súlyos megpróbáltatásokat akarnak mérni, a kereskedők kénytelenek tehát egybegyűlni, hogy együtt csinálják meg azt a másik mérleget, amely az egész magyar kereskedelem 1908. évi üzleteredményét tünteti fel. Ez az üzleti eredmény bizony valami keserves a magyar kereskedőkre nézve. A passzívák oldalán a kormánynak, a törvényhozásnak, a társadalomnak temérdek kereskedelemellenes intézkedése all. A végrehajtási novella, a homestead tervezete, az uj ipartörvényjavaslat; a mostani adóreform egyaránt azt a kereskedelemellenes hangulatot tüntetik fel, amely az irányadó köröket jellemzi. Maguk ezek az adótörvények az üres jelszavak uralmát bizonyítják. A gyengébbek védelmét, adóleszállilást és ad<»aráhyositást ígérnek, azonban lényegben éppen az ellenkezőt valósítják meg. A gyengébbek védelmezésének hirdetésével jól egybeférnek az általános történelmi adóról szóló törvénynek olyan intézkedései, melyek éppen az alacsonyabb kereső osztályokat érintik súlyosan. Igy például, amikor a családfő jövedelméhez hozzászámítják a házastársa és a háztartáshoz tartozó többi tagok jövedelmét is csak azért, hogy az adókulcsot emeljék és az adómentes létminimum kedvezményét a kisebektől megvonják : ez a gyengébbek védelmének magasztos elvével nem egyeztethető össze. De nem lehet .lomolyan beszélni az adó leszállításáról sem. Igaz, hogy az általános jövedelmi adót 20 millióval csekélyebb öszszegben irányozza elő a kormány, mint a mennyit jelenleg általános jövedelmi pótadóban és másban ezidőszerint kivetett, de a jövőben elmaradó adóban eddig bevett, azonban semmi garancia nincsen arra nézve, hogy a szigorú kivetési eljárás mellett nem fognak-e az előirányzott 46 millió koronánál, ami magában véve is rémületes adóterhet jelent, nem fognak-e ennél is sokkal többet követelni a kereskedőktől és iparosoktól. Anynyival jogosabban lehet ettől félni, mert hiszen a magyar állam jelenlegi helyzete, amely alig-alig tud megküzdeni a deficittel, amely potom 5 millió zárszámadási felesleget mutatott fel a:: utolsó esztendőben, meg sem birná az adóleszállitást. Hogy puszta jelszavakkal dolgozik a kormány, annak legszembeszökőbb bizonysága az, hogy az adók arányos elosztásáról beszél, amikor voltaképpen a leg-' aránytalanabb adórendszert létesiti. Kitűnik ez az uj adórendszer külön fajta kontingenseinek egybevetéséből. Érdekes ezeket összehasonlítani. Kontingentálni fogják a földadót 74 millió koronában, kontingentálni akarják a kereseti adót 26. millió koronában, a jövedel mi adót 46 millió koronában és az összes hozadéki adókat, jövedelmi adókat együtt 200 millió koronában. Milyen ennek a kontingensnek a hatása? Erre nézve Balkányi dr. egy hasonlattál élt. Emlékeztetett arra a Jókai regényben előforduló festményre, amelyet ha baloldalról néztek, akkor egy derült, jókedvű, mosolygó alakot ábrázolt, ha pedig jobbról nézték, egy zordon, mogorva, szigorú arc meredt a szemlélőre. Ilyenforma a kontingens szerepe is. Ha a földbirtokosok szempontjából nézzük, akkor a kontingens egy nagyon kellemes, szimpatikus intézmény, amely megnyugvással tölti el minden gazda keblét. A földbirtokosok adója ugyanis maximum gyanánt van kontingentálva. 74 millió az az összeg, amelynél többet a kormány nem akar bevenni, a kereskedők és iparosok adójának kontingense ellenben minimum gyanánt volt tervbe véve. Az ott meghatározott összeget a kormány minden körülmények között be akarta vinni a kereső osztályokon adókulcs emelésével is. Ezt a zordon, mogorva, szigorú képet mutatja a kontingens a kereskedő és iparos osztályok számára. Amennyire örvendetes, hogy a kereskedelmi érdekképviseleteknek az Omke által vezetett akciója elérte azt, hogy a kereseti és jövedelmi adónak minimum-kontingense elejtetett, époly fontos, hogy a társadalmi egyensúly követelményének megfelelőleg épugy kontingentáltassék a kereseti és jövedelmi adónak is a maximuma, amint az a földbirtoknál megtörtént. (Ugy van. Élénk helyeslés.) A szónok'befejezésül örömét fejezte ki afelett, hogy az egybegyűlt polgárság körében jelen van Mészáros polgármester is. A központi titkár előadását a közönség élénk tetszéssel fogadta és a végén megtapsolta. Ezután dr. Fehér Dezső, a pápai fiók titkára mutatott rá arra a szociális eredményre, amelyet az igazságtalan adóreform letrehoz. Súlyos hibája szerinte a javaslatnak az is, hogy a házbéradó tekintetében semmiféle könnyebbülést nem tartalmaz az eddigi tűrhetetlen állapottal szemben. Ezek alapján előterjeszti a következő határozati javaslatot: A gyűlés 1. feltétlenül ssükségesnek tartja, hogy az adójavaslatok rendelkezései akképen módositrassa'nak, hogy mindenképpen biztosítsák az igazságos és arányos közteherviselést, a hazai iparnak és kereskedelemnek a külfölddel szemben való versenyképességét és közerdekből .kívánatos fejlődését. E célból mindenekelőtt kívánja: hogy a kereseti adó aránylagos csökkentésére fordittassék. 2. A kerület részt vesz a január 17-én Budapesten az adóreform kérdésében megtartandó tiltakozó országos nagygyűlésen s külön is felhívja országgyűlési képviselőit, hogy a nagygyűlés határozatait érvényesüléshez segítsék felszólalásukkal és szavazatukkal a képviselőház tárgyalásain 3. A kerület szükségesnek tartja, hogy a kereskedők és iparosok a községi és képviselőházi választásokon nagyobb mértékben vegyenek részt, mint eddig és e végből kellő időben mozgalmat indít. Boday István az ipartestület nevében kijelenti, hogy a pápai iparesok szívvel lélekkel csatlakoznak az Omké által kezdeményezett mozgalomhoz és elfogadják a határozati javaslafot. Krausz József N. kereskedelmi ta. nácses, elnök a határozatot elfogadottnak jelenti ki, megköszöni dr. Balkányi titkárnak, hogy idefáradt és szives volt tájékoztatni a pápai közönséget az adójavaslatok tekintetében és felkéri, hogy tolmácsolja a központnak a pápai kerület üdvözletét. Erre a gyűlés az elnök éltetésével véget ért. (Beküldetett.) Hangverseny és felolvasó-estély. 1. A Pápai Keresk. Ifjúság hangversenye. A »Pápai Kereskedelmi Ifjúság« 1909. évi január hó 2-án, a Griff-szálló nagytermében részben a városi és az izr. népkonyha, részben pedig az ifjúsági könyvtár javára, igen sikerült, hangversennyel egybekötött táncmulatságot rendezetü A nagyterem teljesen megtelt érdeklődő közönséggel, sokat tapsolva a hangversenyben résztvevőknek és méltán is, mert Krach Jolán, Wei

az Renee szavalatai és dr. Fehér Dezsőné művészies zongorajátéka bőségesen megérdemelte azt a hosszantartó, zajos ovációt, amely szereplésüket kisérte. Ott láttuk művészestélyeink közismert szereplőit: Rácz Dezső ref. főgimn. tanárt és Tóth Annus kisasszonyt. Az előbbi gyönyörű hegedü-szólójával, az utóbbi néhány magyar dal művészies eléneklésével biztosította az est sikerét. Mindkettőjüket Gáty Lenke kisérte zongorán szépen, precízül. Volt felolvasás is, melyet dr. Kőrös Endre, a P. H. felelős szerk. tartott, versbe szedvén Pápa specialis »Söprik a pápai utcát« . . . kezdetű dalának eredetét. A szép és kedves előadás mindvégig lekötötte a hallgatóság figyelmét.. A műsor végével táncraperdült a fiatalság és táncolt zavartalan jó kedvvel késő hajnalig. Az első négyest 52 pár járta. 2. A Kath. Kör felolvasó-estélye. Sokan voltak vasárnap is a Kath. Kör felolvasó-estélyén. De mégsem annyian, mint máskor. Ennek az oka azonban korántsem az érdeklődés megcsappanása, hanem egyrészt a dermesztő hideg, mely a törzsgárda számos tagját szobafogságra kárhoztatta, másrészt pedig az ünnepek, melyeknek folyamán számosan elutaztak városunkból. Az estelyt Somogyi Annus kedves, mélyen átérzett, kitűnően előadott szavalata nyitotta meg. Most lépett fel először a nagy nyilvánosság előtt; erősen hisszük, hogy az a szép siker, melyet aratott, csak ösztönzésül szolgál a kath. köri felolvasó-estélvek programmjának gazdagítására. Trauner Margit biztos, szép zongorajátékát is most élveztük először. Liszt: »Le rossignol«-ját nagy tudással, kiválóan fejlett technikai készséggel játszotta meg. Kár, hogy nem adott ráadást ! Pedig ugyancsak megtapsolták. ! Molnár Kálmán, a kör népszerű főtitkára egy lélektanilag erősen megalapozott novellát olvasott fel az atheista nábobról, kit hivő kereszténnyé alakit át a félelmetesen közeledő halál . , . A szópen megirt, jól előadott elbeszélés zajos, tapsokat váltott ki_ a hallgatóságból. Örömmel emlékezünk meg az agilis köri dalárda szép sikeréről. Moyzes Miklós »Tél közepén« c. kedves, pattogó dala