Pápa és Vidéke, 3. évfolyam 1-52. sz. (1908)
1908-01-19 / 3. szám
2. PÁPA és VIDÉKE 1908. január 12. népének erejét, szeretetét, ragaszkodását mérges gyümölcsöket termő, vad növényeknek gyökerei nyomják el. Képlet nélkül szólva keresztényellenes, hazát és vallást nem ismerő elvek és intézmények férkőznek nemzetünk lelkékez s ezen elveknek és intézményeknek hirdetői a néppel való foglalkozásnak, a nép hajain való könnyítésnek, fájdalmaiban való résztvevő együttérzésnek ugyanazon eszközeivel kísérleteznek, amelylyel hajdan az egyház vált a világ mesterévé, urává és boldogítójává. Aki nemzetét és katholikus vallását szereti s aki ezen kuliura ós boldogság teremtésére képes egyetlen világtörténelmi tényezőnek jelentőségét kellőképpen ismeri, nem nézheti összetett kézzel a régi, kipróbált értékeknek e tönkretételét ; nem tűrheti, hogy infernalis hatalmak csak azért vegyenek erőt az örök igazság hirdetőjén és képviselőjén, mivel azoknak eszközei korszerűbbek s jobban illenek a XX. század társadalmá- | hoz, mint az eddig működű katholikus szervezetek Az anyaszentegyháznak mindig abban rejlett egyik legfőbb ereje, hogy a lényegtelen, lmsba nem vágó külsőségeket minden nehézség nélkül alkalmazta a változó korok változó kívánalmaihoz, lehetetlenség tehát eltűrnünk, hogy éppen ma, a nagy harcok, a nagy átalakulások küszöbén szenvedjünk vereséget eszközeink, fegyvereink korszerűtlensége miatt. Ha elődeink találtak alkalmas eszközöket s tudtak alkotni hatalmas szervezeteket, melyeknek segélyével érvónyé— Nem is én beszélek igy, hanem ez oly vélemény, amit igazán senki megokolni nem tud, s ha tudna is, akarna is, nem mer. Mert valljuk meg, tetszik kegyed a legtöbbnek, de hát nem mernek felmelegedni s igy okokat keresnek, hogy igazolhassák magukat önmaguk előtt. — No és szabad-e hamis okokat gyártani vagy Ricáról vagy bárkiről is — kérdém a Pubitól. — Igen, igen. Szabad-e csak gondolatban is igy vélekedniük felőlem, hiszen nem aranyos üvegkalitkában nőttem fel. — Nem szabad; de hát éh nem tudom útját állani e kis tévedésnek. — Kis tévedés? Köszönöm. Egy maguk előtt nem védekezhető leányt illik-e igy leszólni, hogy viaszbaba, hogy semmit se tud, nem is akar tudni-tenni. — De Rica, a főhadnagy ur nem állítja ezt, — mondám vigasztalására. — Igen, de nem is védelmezett. — Igaza van. Nem védelmeztem. Nem védelmezhettem, mert nem ismertem. sült a katholikus elv az állatni és társadalmi élet minden rétegében, az oktatás minden fokán, a művészetek és tudományok mindert ágazatában ; ha régen meg tudták találni a módját annak, hogy a túlnyomó katholikus többségek felett ne rendelkezzenek tanainkat gyűlölő, elnyomásunkra fanatikus kiszámitottsággal törő törpe minoritások — megtaláljuk mindezen eredmények kivívásának eszközeit ma is, csak nyitott szemmel nézzük korunkat, amint nézték elődeink is a magukét s a jóknak fölismert fegyverek forgatásában vezessen bennünket ugyanaz a hév és buzgóság, amely vezette a keresztes vitézeket, a kulturát teremtő szerzeteseket, a törökverő Hunyadiakat s a Pázmány Pótereket és Lippay Györgyöket. Amikor a szerzetesrendek vagy keresztes hadak utján lehetett legjobban Segíteni a népen, akkor ilyeneket szerveztek a katholikús restauráció lelkes vezérei; riia a szövetkezés, a sajtó, a szabad tanítás, a gazdasági bajok orvoslása, a tudományos élet eseményeiről való fölvilágositás, a peres ügyekben való segódkezés kínálkoznak legalkalmasabb eszközükül a nép anyagi és erkölcsi fölsegélésérp, ma tehát ezeknek szervezésén kell fokozott erővel buzgólkodnunk. Amikor egy-egy nagy ur vagy főpap buzgalma lendíthette előre a katholicizmus terjesztését, akkor nagy embereket támasztott az Ur s akik munkálkodni akartak, hozzájuk szegődtek lelkes munkatársakul, ma csak tömegekkel hathatunk a tömegekre, a keresz— Nem-e? — Nem, hol is ismerhettem volna meg? A sétán, vagy igy, e teázó délutánokon? Az csalódnék, aki ebből véleményt akarna formázni. Látja, a többi igy ilélt. — No és vigasztaljon meg azzal, vájjon azoknak a nagy gyerekeknek az Ítéletére sokan adtak-e, maga adott-e? — Nem adtam rájok, de hallgatnom kellett. — Vájjon Bubi. mondám neki — másokkal szemben is oly óvatos-e Ítéleteiben, mint Ricivel, vagy ő csak valami okból kivétel? — Kivételekre Rica nagysámnál volna elég ok, de mindenkivel szemben egyforma akarok lenni, még azzal is, akit kegyetek kimosolyognak. —• Mondjon kérem olyan okot, mely Ricánál kivételekre tudná magát is hangolni. — Engedje meg, hogy ne engedelmeskedjem. — Ahogy akarja; tudom, hogy ha ezt mondja, van rá oka. tény restauráció előre látó bajnoka tehát ne a Minervaként előpattanó tüneményes hősökre várjon, hanem a tömegeknek szervezesével iparkodjék korunk szellemének megfelelő s korunk embereinek imponáló harcosokat összetoborozni. Ezeket az elveket akarja megvalósítani a katholicizmus s a korszerűség kívánalmait akarja egyesíteni a magyar katholicizmus restaurációjának legújabb s — ha nemzetünk restaurációra egyáltalában képes —- annak hamarosan legerősebb szerve a Katholikus Népszövetség. Olyan szervezetnek készül ez, mely egyesitheti az összes magyar katholikusokat s amely éppen ezért védelmezője, harcosa lenne" a katholicizmus gondolatának az állami és társadalmi élet, az irodalóm, tudomány, művészet, ipar, gazdaság és kereskedelem minden ágazatában. A magyar katholíkusok egyesítésére égető szükség van, mert szervezetlenségünk és egyenetlenségünk már eddig is számtalan jogunkat, egész társadalmi osztályok boldogulását, elveinknek tömérdek lehetséges téren való érvényesítését engedte oda prédául hozzáüli képest csekély számú, de szervezett ellenségeinknek. Szervezetlenségünk következtében lomha, öntudatlan test vagyunk, mely ha néha megmozdul is, az ellenségek soraiban nem sok kárt tesz. Minden katholikusnak tömörülése a Katholikus Népszövetség zászlója alatt véget vetne ennek a szégyenletes állapotnak s a tömörülésnek nem áll útjába semmi, mert maga a katholicizmus az" alapja az egyesülésnek. — Igen. Okom. hogy Rica szem- s fültanu volna annál, amit mondanék s vagy bántaná, vagy elkapatná; — talán egyszerre mind a kettő is megtörténnék. — Kiváncsi vagyok, de nem kérdezem, mondá Rica. Szúrós szemével álmodozva nézett maga elé, de nekem tetszett, hogy hallgat, sőt talán nem is akarja, hogy beszéljünk róla, pedig kiváncsi; hidd el, Melániám, nem gondoltam, hogy igy tudjon magáról beszélni és főképen hallgatni. —- Rica, legyen nyugodt afelől, hogy mától fogva védője leszek, ha ismét olyan csak öltözködni, zsúrozni tudó lányként akarnák feltüntetni. - ~ Mondá a Pubi. — Imponál a komolysága. — Azt is tudom, rám fogják, hogy megbabonázott s azért pártolom, de hát régen volt, sőt igazában sohasem voltam kadét. S a tüzér amúgy sem igen ér rá, hogy az ábrándok pókhálóját szőjje. — Megbabonáztam volna ? Hisz a babonázásban? — Nem hiszek, de hát akik könnyen f Kifogástalan szabású férfiruhák, papiruhák, BB g . y Kß I ß n a A ^ Jiriaoggeigitmnotve i gg neípStásoknaÍTaS' •a „ r 0 g^ , g-0 s . 538 tascknak, erdőőröknek, első papai fern-divatterme PÁPA, Fő-tér. 53. szám Nagymunkás szabó segédek felvétetnek. H íe^legánsabb^ií ™«ek !íun
