Pápa és Vidéke, 3. évfolyam 1-52. sz. (1908)

1908-01-19 / 3. szám

1908. január 12. PÁPA és VIDÉKE 3. A Katholik és Népszövetség be akarja vinni a katholicizmus gondolatát az állami élet minden Helyzetébe t-s vonatkozásába. Az a célja, hogy a katliolicizmus, a magyar katholikusok számbeli túlsúlyának s a magyar katliolicizmus múltjának megfelelően, mindenütt érvényesüljön. Nem akarjuk továkb tűrni, hogy a közvagyon felhasználásával továbbra is antichristianus irányzatok tápláltassanak, nem akarjuk eltűrni, hogy katholikus alapjainkon ellenségeink lépesedjenek s gyűjtsék az erőt az ellenünk folyó s napról-napra hevesebbé váló küzdelemhez. Nem sértjük senkinek a jogát, de a magunkéhoz sem engedünk rabló szándékkal senkit hozzányúlni. Nem céljainak elérésére, az összes katholikusok egy táborba gyűjtésére felhasználja a Népszövetség a progagandának mindazon eszközeit, amelyek nemes céljaival, a mi kis magyar világunk átalakítására, nemesebbé tételére törő terveivel megegyeznek, Szabad tanítással, értekezletekkel, a katholikus szellemű hírlapok támogatásával és terjesztésével, röpiratok kiadásával tájékoztatja tagjait gazdasági és erkölcsi bajaink okairól és orvosságairól, a politikai és társadalmi élet bennünket érdeklő eseményeiről és feladatairól. Kioktat a gazdasági és szövetkezeti ügyekről; tanácscsal, közbenjárással, segítséggel szolgál hitel, fogyasztási, gazdasági és egyéb szövetkezetek felállításában Irodákat szervez, ahol a Népszövetség tagjai közigazgatási-, gyámi-, adó-, katona- és egyéb ügyeikben ingyen felvilágosítási nyernek. Védelmet nyújt tehát a közigazgatási sérelmek és közgazdasági bajok ellen s minden lehető eszközzel segíti tagjait, hogy ugy az anyagi, mint a szellemi boldogulás terén minél nagyobb előhaladást tegyenek A katholikus irodalom, tudomány és művészet fellendüélse természetes következménye lenne a Népszövetségboldogulásának, mert a szövetség eszközei által felvilágosított népet többé nem tudná adófizetőjévé tenni a katholicizmus kiirtásán fáradozó sajtó; iskoláinkban, egyetemeinkben nem jutnának többé kathedrához magasztos elveink kipellengórezésóre által népszerűekké váltanak. A Népszövetség állandóan szemmel tartaná ugy a jó irányú, mint az ellenséges irodalmat, tudományos törekvéseket, szellemi mozgalmakat s a Népszövetség tagjait jólértesültségük megóvná attól, hogy ezentúl csak egy krajcárt is meg nem érdemelt helyre juttassanak. A nemzeti élet minden részletére kiterjeszkedő szervezetnek készül a Katholikus Népszövetség Bővizű forrásnak, amelynek vize felfrissíti s megtisztítja a magyar közéletet; a kölcsönös segítségadás kimeríthetetlen fegyvertárának; a jövendő Magyarország nevelőjének, jóra vezérlő kalauzának. Hajszálgyökereivel be akarja hálózni az egész magyar társadalom talaját, hogy azután hatalmas lombkoronájának árnyéka s nemes gyümölcsei is az egész magyar katholicizmusnak és szeretett hazánknak szolgáljanak táplálékkal és védelemmel. Támadás előtt összeszedi minden erejét a sivatagoknak nemes vadja s nagy nekilendüléssel ugrik támadóira, hogy egyszerre végezzen velük s zavartalanul élhesse tovább nemes, független, szabad életét. A magyar katholicizinus erejét a nemtelen támadóknak egész légiója tartja lekötve és fogyasztja, senyveszti napról-napra. Sokáig már nem tűrhetjük e lekötöttséget és vérvesztést, mert énnek eredménye csak lassú, de biztos halál lehet. Egy csapással, egy hatalmas nekilendüléssel kell végezni velük. A Katholikus Népszövetség munkája, ereje elegendőnek látszik e csapás megadására. Álljon tehát sorába mindenki, akinek fáj a magyar katholicizmus pusztulása, akit lelkesít a dicső boldog jövőnek a reménye s aki nem akarja tűrni, hogy élősdiek, férgek alattomos ellenségek sorvasztó áskálódása által elveszszünk. Álljon a Népszövetség zászlaja alá minden becsületes s közügyeink iránt csak egy kicsit érdeklődő katholikus s ha az idesorakozók a Népszövetség terjesztésében csak századrészét fejtik is ki annak a buzgalomnak, melyet az ügy megérdemel, akkor a Népszövetség virulni fog s vele virul a magyar katliolicizmus! Városi dolgok. ír. Evek óta szőnyegen van a városház kőrdése, majd ugy, hogy azt valamelyik szomszéd épülettel kellene kibővíteni, majd meg ugy, hogy második emeletet kell rárakni, majd végre, hogy a régi épületet értékesíteni hevülnek, sok mindent elhisznek, mint pl. az én civil barátom is. — No és maga nem fél a babonázástól'? . . . Kérem, kérem, ne-higyje, hogy magunkra gondolunk, vetettem közbe. — Ha valaki ugy gondolkozik, min én, az ne féljen a megbabonázástól, pedig nem mosdom elevenszén vizben. — De ezzel nem azt akarja mondani, hogy sivár a lelke, hogy nem tudna felmelegedni ? — Nem, nem. Sőt mivel már tudtam lángolni s ez is elhamvadt, tudom, hogy a lá'hgolás kora elmúlt, de a melegsége még megjöhet. S mikor jön el ennek az ideje? — Mikor virágzik a gömb akácfa? — Nem tudom; i.e rébuszokat adjon fel, hanem, ha lehet, feleljen. — A gömbákác a házak előtt, az utak szélén pompázik, szép is, árnyékot is tart,— de nem virágozhatik, mert nem szabad virágozni ; nyesik. A vadfa össze-visszanől, de virágzik. Ilyen a katona is, — bár elhiszem, hogy a hasonlatom nagyon hitvány; de talán — talán valami van benne, ami jó hasonlatul. — Hogy hozza ki ebből, amit kérdezünk ?! , — A gömbákác csinos, de az árnyékán, a zöld levelén kivül más haszna nincs. Diszfa. Mi is ily diszdarabok vagyunk békében, csillog a ruhánk, parádéra jók vagyunk. Szegélynek a bálhoz, a zsúrhoz, a sétatérhez. De nincs módunk, — a legtöbbnek nincs módja, hogy virágot hozzon, hogy otthont, családot alapítson. Csak állunk egyedül és virágtalanuí ház előtt, kertben, útfélen. — És ezért nem is akar talán felmelegedni? — Nem én! Miért? hogy csalódás, küny, »szolgálati érdek«-ből való áthelyezés legyen a vége? Kinek van 32 ezer iorintja? S kenyeremet, pályámat veszítsem? Ugy-e, sivárnak tűnik fel beszédem, pedig nem az. A civileket azonban, meg a gazdag gyerekeket csodálom, nem értem, sőt haragszom rájok. — Azok ábrándozónak tartanak, kegyetek talán sivárnak, számitónak. Épen e két ellentétes vélemény érlelte meg bennem azt, hogy igazam van. — No ni, még cigarettát sem kapott? Mondá édes anyám, aki már jó ideje köztünk ült. — Köszönöm, nagyságos asszonyom, ha magam vagyok, sohasem dohányzok hölgyek között, hogy még ki is kelljen utánam szellőztetniük a szobát. Nem elég, hogy én nem tehetek valamely lakást valakinek kedves otthonává, még ki is szellőztessenek utánam? Ez sok volna! Mult az idő, beszéltünk sok mindenről, hét óra felé szétrebbentünk, — azaz, hogy csak a két vendég, egyik jobbra, másik balra. Tovább nincs. Üdvözöllek, irj hamar! Adád. Nagy raktár jelesebb irodalmi müvekben — diszművekben, ifjúsági iratokban és zenemüvekben, — Egyszerű és diszkőtésü imakönyvekben, Dus választék levélpapírokban, hazai és külföldi diszdubozokban, Irodai papírok és üzleti könyvek eredeti gyári árakon, Minta-gyüjtemények kívánatra bérmentve küldetnek. Eredeti, vagy leszállított áron bárhol hirdetett könyv, vagy zenemű minden árfülemelés nélkül megrendelhető. — Előfizetésekel. elfogad hazai és külföldi napilapokra, divatlapokra, ilusztrált folyóiratokra. Vidéki megrendeléseket pontosan és leggyorsabban intézi: Hajnóczky Árpád könyv-, zenemű- és papír kereskedése = Pápa, Fö-u. 11. =